RÓZSA EDIT (SZDSZ)
RÓZSA EDIT (SZDSZ)
RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm szépen, elnök úr. Amennyiben az MDF vezérszónoka nem kíván szólni, akkor valóban én következnék, és élnék is ezzel a lehetőséggel.
Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy akkor, amikor a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról beszélünk, akkor érdemes tisztázni, mi az a kör, amely a társadalmi szervezetek körébe tartozik, miről dönt most az Országgyűlés, amikor a civil szféra különböző szerveződései számára elfogadja azokat az indítványokat, azt a javaslatot, amelyet az erre a célra létrehozott ad hoc bizottság az Országgyűlés elé benyújtott.
Olyan szervezetekről van szó, amelyek nem profitorientáltak, amelyek nem gyakorolnak közhatalmi funkciót, nem függnek közvetlenül a kormányzattól, intézményesültek, azaz választott szervezetük van, működési szabályzattal rendelkeznek, és ami a legfontosabb, közhasznú tevékenységet látnak el. Azt a közhasznú tevékenységet, amelyet fejlődésének adott szintjén a társadalom annak elismer.
Én azt gondolom, hogy nem férhet kétség azokhoz a célokhoz, amelyekről Csépe Béla az előbb említést tett, azokról az egészségügyi, szociális szempontokról, ilyen jellegű tevékenységekről vagy gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletében végzett tevékenységekről, amelyekről szó esett, valamint a környezetvédelmi tevékenységről.
De hogy mennyire rendezetlen ez a szférra, amit, azt gondolom, ilyen definíciók után nyugodtan nevezhetünk nonprofitszférának, azaz a harmadik szektornak, arról borzasztó jelentős beszélni, hiszen ez a témakör, ez a kérdéskör ma Magyarországon teljesen szabályozatlan. Az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet most a bizottság benyújtott, sok vélménnyel illeszthető, sok véleményt lehet erre mondani. Egyet nem lehet, jónak minősíteni, mert le kell szögeznem nekem is mint ebben a bizottságban részt vevő képviselőnek, hogy nem jó ez a javaslat. Ez a javaslat azért nem jó, tisztelt képviselőtársaim, mert két éve folyik ennek az elosztásnak ugyanilyen szempontú, elfogadhatatlan rendszere, nincsen kialakult szabályozás ebben a kérdésben, nincs még nonprofit törvény, és most ez a bizottság fog vállalkozni 1991 májusában arra a feladatra, hogy végre a jövő évi költségvetésből erre a célra elkülönített keretet előre rögzített elosztási szempontok szerint ossza föl, ossza szét.
De ez nem történhet meg anélkül, hogy még ebben az évben ne foglalkoznánk a nonprofittörvénnyel, azokkal a törvényekkel, amelyek az ebbe a szférába tartozó különböző szerveződési formákkal foglalkoznak.
És hogy még egy-két példát erre említsek: A közalapítványokról például hoznia kell az Országgyűlésnek törvényt, mert hogy ez nem szabályozott jogilag, de szabályoznia kell a szolgáltatásokat nyújtó közcélú szervezetek működését is, hiszen mindezek beletartoznak a nonprofitszférába, és ezek a szervezetek jogosultak a költségvetés, az állam támogatására. Nem biztos, hogy ezzel a közvetlen direkt módon, tehát hogy a költségvetésből kell támogatni, erre vannak más lehetőségek is adókedvezmények útján. Ezt annak kedvéért mondom el, hogy a probléma mennyire komplex, és igazából megnyugtató megoldást ebben a kérdésben most nem tudunk hozni.
Ezért én azt javaslom, hogy az Országgyűlés a társadalmi szervezetek költségvetési támogatására vonatkozó elosztási törvényjavaslattal a nonprofit-törvényjavaslattal együttesen foglalkozzon, mert akkor kerülhető el, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk a jövő évi költségvetés erre a célra elkülönített keretének fölosztása kapcsán, mint ahogyan ez most történik.
És hogy miért érdekes, csak az abszurd helyeztek kedvéért szeretnék 1–2 példát említeni. 927 pályázat érkezett, mint ahogy ezt Csépe képviselő úr megemlítette, erre a 420 milliárd forintra, és több milliárd forint volt az igény ennek a 420 milliárd forintra, és több milliárd forint volt az igény ennek a 420 milliárd forintnak a felosztására. És ebben pályázó társadalmi szervezetként – merthogy a kiírás egyértelműen rögzítette, hogy az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetek pályázhatnak – pályázott például az MDF egyik helyi szervezete, mint társadalmi szervezet, nagyon nemes célokat megjölve, de hát ez is jelzi, hogy igazából nem nagyon vagyunk tisztában ezzel a problémakörrel, nem foglalkozunk a nonprofit szférával, nem foglalkozunk akkor, amikor az állam kivonul egyes területekről, és nem föltétlenül kell ezt ellátnia, de gondoskodnia kell, hogy önszerveződő civil szervezetek ezeket a feladatokat átvállalhassák, és ez – még egyszer mondom – direkt vagy indirekt úton, tehát vagy a költségvetésből közvetlenül, vagy adókedvezmények útján segíti. Azt nem teheti meg, hogy egy részről még kivonul különböző állami feladatok vállalása alól, más részről ezek ellátását nem segíti, és némán figyeli, hogy alakul a szegénység, hogy a munkanélküliekkel foglalkozó, vagy azokat fölkarolni kívánó társadalmi szervezetek működőképtelensége állhat fönn, amennyiben ehhez támogatást nem kapnak. De még egyszer szeretném leszögezni, mindezzel a kérdéssel ilyen szinten, tehát a Parlament szintjén kell foglalkozni, mégpedig a nonprofit-törvény minél hamarabbi tárgyalásának elkezdésével.
(17.40)
Azért említeném ezt meg, mert tudomásom van róla, hogy tavaly decemberben már elkészült egy törvényjavaslat, amelynek nem tudom az okát, hogy miért nem került eddig a Ház elé. Miért nem könnyíti a Parlament munkáját például ennek az országgyűlési határozatnak a tárgyalása során sem? Nyilván megvan az oka ennek, de azt gondolom, hogy ez tovább sokáig nem várathat magára.
Szeretnék még röviden a bizottság munkájáról önöknek információt adni mint a gyermek és ifjúsági albizottság munkáját koordináló, irányító, azt segítő képviselő, és szeretném beavatni önöket abba a munkamódszerbe, amelyet tulajdonképpen önkéntesen magára vállalt ez az albizottság. Ez pedig az volt, hogy számba véve a pályázó szervezeteket, tartja magát a pályázati kiíráshoz, meghívta azoknak a társadalmi szerveknek a képviselőit, amelyek megfeleltek annak a tulajdonképpen önkényesen meghatározott pályázati kiírásnak, amely egyrészről azt tartalmazta, hogy az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetek… – ezt azért hangsúlyoznám még egyszer, mert látni fogják, hogy a javaslatban, a határozati javaslatban szerepelnek alapítványok; az alapítványok ugyanakkor nem tartoznak az egyesülési törvény hatálya alá. Tehát teljesen szétszórt, teljesen rendezetlen, megalapozatlan, elvileg tarthatatlan az a javaslat, amit az albizottság az Országgyűlés asztalára tett.
Én azt gondolom ugyanakkor, hogy minden jobbító szándékú módosító indítvány ellenére nem tartanám helyesnek, hogyha ezeket az indítványokat az Országgyűlés elfogadná, mert úgy gondolom, hogy ezek elfogadásával maga a határozat még rosszabbá tehető.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
