JUHÁSZ PÉTER (KDNP)

Teljes szövegű keresés

JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök is tudják, szakmai berkekben igen nagy vita dúl azon, vajon külön kell-e választani a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényt, hiszen a rádiótávközlés is a távközlés területéhez tartozik, csupán azzal a különbséggel, hogy itt elektromágneses hullámok segítségével továbbítják az információt.
Ha már a kormányzat itt vonta meg a határt, nevezetesen a vezetékes és a vezeték nélküli távközlés között, mi szeretnénk, ha a törvényben garanciák lennének a két terület szoros együttműködésére vonatkozóan. Szintén szakemberek véleménye szerint a technika jelenlegi állása és a fejlődés jövőbeni lehetőségei túlzottnak mutatják a frekvenciák polgári és kormányzati felosztásának ezt a formáját, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Számos titkosítási lehetőség van arra, hogy magasabb szintű technikai berendezésekkel történő távközlés mellett ugyanabban a frekvenciasávban alacsonyabb szintű rádiótávközlést is meg lehessen valósítani.
Tehát szakemberek egy csoportja határozottan állítja, hogy gazdaságosabban lehetne felhasználni a frekvenciát ilyen rendszerek alkalmazása mellett, és ezt a szoros szétválasztást elsősorban a polgári célú és a katonai célú frekvencia-megosztás között kellene megvalósítani.
Szeretnénk javasolni azt is, hogy miután elkészül a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázata – természetesen a polgári célú felhasználásra vonatkozóan –, azt teljes mértékben hozzák nyilvánosságra. Ez nagyrészt elősegítené azt, hogy a frekvenciafelhasználás az egész nyilvánosság előtt zajlódna és számtalan vitának az elkerülését meg lehetne vele oldani.
A törvényjavaslat 10. §-ának (1) bekezdése ún. távközlési szolgáltatási koncepciót említ, amelyről nem tudunk. Itt feltehetően a törvényjavaslat a távközlés politikai koncepciójára gondolt, erre szeretném fölhívni a tárca figyelmét.
A törvényjavaslat – úgy érezzük – nem ad elég garanciát továbbra sem az összeférhetetlenségek feloldására, hiszen számtalan esetben az intézet által meghatározott szabályok alapján, az intézet dolgozói által tervezett rendszereket az intézet engedélyezett. Ezeknek az összeférhetetlenségi szabályoknak a feloldására a törvényjavaslat garanciákat nem tartalmaz, és ezeket mindenféleképpen ki kell dolgozni és be kell építeni a törvényjavaslatba.
Itt fölhívnám a figyelmet arra, hogy igen-igen nagy szerepet lehetne adni a különböző egyetemeknek, kutatóintézeteknek, főiskoláknak a tervezési jogosultság területén.
A törvényjavaslat 13. §-ának (4) bekezdése abban az esetben, ha módosul a frekvenciasávok nemzeti felosztásának táblázata, kártérítési kötelezettséget ír elő, azonban nem szól arról a törvényjavaslat, hogy ki köteles ezt a kártérítési kötelezettséget teljesíteni. Tehát föltétlen ezt a részt is ki kell dolgozni a törvénynek. Katona Kálmán képviselőtársam tett erre egy javaslatot – itt is –, egy alap létrehozására, amelyből ezeket a kártérítési kötelezettségeket lehetne rendezni.
A 15. § arról rendelkezik, hogy a frekvencia lekötéséért, használatáért díjat kell fizetni. A díj megállapításának mértéke szintén nincs a törvényben szabályozva, és erről különösebben a törvény a továbbiakban sem ír. Azt mindannyiunknak tisztán kell látni: a frekvencia területén nem tudunk kínálati piacot létrehozni, mint mondjuk a távközlés területén, ahol a célunk az, hogy az egész ország területén eljussunk arra az állapotra, hogy kínálati piacot biztosítsunk. A frekvencia területén ezt fizikai okok miatt sohasem lehet elérni. A frekvencia – mint képviselőtársaim előttem már elmondták – egy igen-igen szűk keresztmetszet, behatárolt lehetőség.
Ennek megfelelően rendkívül nehéz megállapítani a frekvencia használatának díját, ezért mi is elfogadhatónak tartjuk azt a javaslatot, hogy a frekvenciákat árverés útján értékesítsük és így kerüljön meghatározásra a frekvenciahasználati díj.
A törvényjavaslat 21. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan történhet az ellenőrzés, és ebben a pontban megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés során felvételt lehet elkészíteni. Úgy érezzük, ez egyrészt személyiségi jogokat sért, másrészt pedig sérti azokat, akik becsületes felhasználói a frekvenciának. Ezért ki kell munkálni, hogy mely esetek azok, amelyekben ezeket a felvételeket el lehet készíteni. Tehát csak kifejezetten azokban az estekben lehessen felvételeket készíteni, amikor bármiféle visszaélés történik a frekvencia használatával.
(17.40)
A 22. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben új antenna kerül telepítésre, annak olyannak kell lennie, hogy ne zavarja az előzőleg telepített antennarendszereket. Itt el kellene gondolkodnunk azon, hogy aki először jut felhasználóként ahhoz a lehetőséghez, hogy antennát telepítsen, többnyire a lehető legolcsóbb megoldásokat választja, és a következő felhasználót igen-igen terheli ez a kötelezettség. El kellene gondolkodnunk azon, hogy itt beépítsünk olyan lehetőséget, hogy az újonnan antennát telepítő terhére, költségére, ha gazdaságosabb megoldás alakítható ki, kötelezhető legyen az előző telepítő, hogy lecserélje olyan antennarendszerre az övét, amelyik biztosítja azt, hogy a két antennarendszer együtt jól tudjon működni és egymást ne zavarják.
Végül egy gondolatot szeretnék elmondani azokhoz, amiket Molnár Péter képviselőtársam fölsorolt. Ő elénk állított egy döntési mechanizmust, ami nekem az első hallásra rendkívül nehézkesnek tűnik, és talán soha nem tudna döntésre jutni egy ilyen hierarchia. Ez az egyik gondolat.
A másik az, hogy véleményem szerint nem abban kell gondolkodnunk, hogy a különböző műsorszórók mindjárt frekvenciákat kapnak, hiszen, ha jól tudom, országos rádióműsor-adásra hét frekvenciánk van, ebből jelen pillanatban négy az, amelyik kihasznált, tehát ezenkívül három lehetőséggel számolhatunk. Tehát nem abban kell gondolkodnunk, hogy itt osztogassuk a frekvenciákat, hiszen ez a szám, amit elmondtam, bizonyítja, hogy itt nagy frekvenciaosztogatásra nem nagyon lehet számítani, hanem elsősorban nekünk arról kell gondoskodnunk, hogy a műsorszolgáltatók jogait és kötelességeit határozzuk meg, és véleményem szerint ennek a helye a médiatörvényben van, nem a frekvenciagazdákodási törvényben.
Én tisztelettel ajánlom képviselőtársaim számára, hogy ezen apró észrevételekkel és az általunk kidolgozandó módosító javaslatokkal a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem