KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy a frekvenciakészlet a nemzet közös természeti erőforrása, oszthatatlan kincse, amellyel szükséges tervezetten és ésszerűen gazdálkodni. A gazdálkodás valóban az állam feladata, a törvényjavaslat ennek a feladatának általánosságban megfelel.
Katona Kálmán képviselőtársammal egyetértek a törvénnyel kapcsolatos kritikáinak a megfogalmazásában, és úgy gondolom, hogy az általa felsorolt hiányosságok módosító indítványokkal kiküszöbölhetők. Az ő mondanivalóját kiegészítendő én néhány további problémára szeretném felhívni a figyelmet.
Említette a frekvencia-kijelöléssel kapcsolatos félreérthető fogalmazásokat Katona Kálmán képviselőtársam. Valóban arról van szó, hogy más a frekvencia-kijelölés és más a rádióengedély. Én annyival egészíteném ki a dolgot, hogy a törvényjavaslat azt mondja, hogy a frekvencia-kijelölés megtagadható abban az esetben, ha a szükséges műszaki feltételek nem állnak fenn. Ugyanakkor azonban szerencsésebb lett volna ezekről valamit mondani, illetve szerencsés lett volna legalább egy mellékletben a kritériumrendszert elhelyezni tájékoztatásul, hogy tudjuk, mi az a rendszer, amiben gondolkodunk. Szükséges ugyanis hangsúlyozni, hogy mi ez alatt a szabályozás alatt tulajdonképpen a frekvenciagazdálkodás területén a közlekedési szabályok felállítását gondoljuk, és abban az esetben, ha valaki ennek a szabályrendszernek megfelel, akkor úgy gondoljuk, hogy automatikusan zöld utat kell kapnia.
A rádióengedély kiadása miniszteri rendelethez van kötve. Itt a miniszteri rendelet szabja meg a feltételeket. A problémánk ugyanaz: szerencsés lett volna ismernünk ezt a miniszteri rendeletet, illetve persze ennek a tervezetét, hogy tudjuk mihez kötni a rádióengedély kiadását.
A rádióengedély visszavonásával kapcsolatban több tételt sorol fel a törvényjavaslat. Ezek közül egyre azt mondja, nevezetesen arra az esetre, amikor a nemzetközi szabályozás megváltozik, hogy ez esetben kártérítés illeti meg az engedélyest, ha visszavonják az engedélyét. Mi úgy gondoljuk, hogy minden olyan engedély-visszavonás esetén kártérítés illeti őt meg, ha az engedély visszavonására nem az ő tevékenysége következtében került sor.
Ha az engedélynél tartunk, akkor fel kell hívnom egy további problémára a figyelmet. A 13. § (3) bekezdése fogalmaz úgy, hogy nem kaphat engedélyt az eljárás befejezését követő három éven belül, aki többek között nagyfrekvenciás jelet keltő berendezést engedély nélkül üzemeltetett. A törvény szövege múlt időben fogalmaz. Én azt szeretném, hogyha ez a három éven belüli szankció nem terjedne ki arra, aki a korábbi időszakban az informális módon meghozott frekvenciamoratórium hibáira felhívandó a figyelmet – ahogy a törvényjavaslat fogalmaz – nagyfrekvenciás jelet keltő berendezést engedély nélkül üzemeltetett, vagyis közösségi célú rádióadási tevékenységet végzett. Lehet, hogy ezt így kell érteni, hogy ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, és majd az utána következő eseményeket befolyásolja a törvény, és nincs itt a múlt időben visszamenőleges hatály, de szeretnénk, ha ezt egyértelműen kimondaná a törvényjavaslat.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a törvénnyel még nem oldottuk meg a műsorszórással kapcsolatos problémákat. Erre Katona Kálmán képviselőtársam is kitért. Mert – ahogy ez a törvényjavaslat fogalmaz – csak külön törvényben meghatározott előzetes műsorszolgáltatási engedély birtokában lehet megadni a műsorszórásra vonatkozó engedélyt e törvény alapján, de hát ez itt már egy technikai engedély lesz, és csak az kapja meg, aki a műsorszórásra egyébként engedéllyel rendelkezik. Mindezt azért kell elmondani, mert ez a törvény önmagában ezen a területen nem oldja meg a moratórium kérdését. Nagyon fontos emiatt konszenzusra jutni a rádió- és televíziótörvény még nyitva lévő vitatott kérdéseiben.
A törvényjavaslat a végrehajtási szabályok kidolgozására hat hónapot engedélyez a Kormány számára. Annyi idő telt már el e törvény és más törvények hiányában is, hogy talán szerencsésebb lenne ezt az időtartamot lerövidíteni. Úgy gondolom, nem valószínű, hogy itt most már újakat ki kell találni, ugyanakkor viszont ezen végrehajtási szabályok hiányában esetleg a törvény megfelelő működését akadályozzuk.
Ez a törvény is hatályon kívül helyezi a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvényt. Teljes egészében ez is hatályon kívül helyezi, amiből az következik, hogy ezen törvény sem zárható le a postáról szóló, a távközlésről szóló és a rádióról, televízióról szóló törvények lezárása hiányában, mert abban az esetben, ha ez a része életbe lépne, akkor itt a szabályozásban esetleg egy lyuk keletkezne. Erre az Országgyűlés figyelmét szeretném felhívni.
Végül is a törvényhez módosító indítványokat fogunk benyújtani. Úgy látjuk, hogy a felsorolt hibái a törvényjavaslatnak ezek szerint javíthatók. Abban az esetben, ha ez így van, akkor a végén megfontoljuk a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
