SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány nevében kívánok szólni egy nagy jelentőségű ügyben, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében előterjesztett határozati javaslat kapcsán.
Az elmúlt évek során a magyar közvélemény, az Országgyűlés és a Kormány meggyőződött a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer üzembehelyezésével együttjáró környezeti, ökológiai következmények elviselhetetlenül magas fokáról. Ezért 1989-ben az akkori kormány felfüggesztette az építkezést. 1990-ben pedig már a kormányprogram részévé vált, hogy a dunai vízlépcsőket nem szabad befejezni és üzembe helyezni.
A Magyar Köztársaságot a cseh és szlovák féllel 1977-ben kötött államközi szerződés kötelezte az építkezésre. A Kormány az Országgyűlés 1991. évi áprilisi határozatában foglalt felhatalmazás alapján a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére tárgyalások útján kereste a megoldást. Az azóta eltelt időben világossá vált, hogy a két fél e tekintetben nem tud megállapodásra jutni. A magyar álláspont szerint az ökológiai-környezeti károk az üzemeltetéssel visszafordíthatatlanul jelentkeznek. A vízlépcsőrendszer ökológiai szükséghelyzetet idéz elő.
Ezzel ellentétben a cseh és szlovák fél szerint a bősi vízlépcső működtetésével járó környezeti-ökológiai károk utólagos műszaki intézkedésekkel elviselhető mértékűre csökkenthetők. Az ezt alátámasztó vizsgálatok eredményeiről azonban a tárgyalások során nem számoltak be. A két álláspont közti ellentét feloldására szorgalmazta a magyar fél egy – a szakmai tudományos kérdések vizsgálatával foglalkozó – közös bizottság megalakítását.
Meg kell mondanom azt is, hogy az eddig szerény eredményekben is az játszotta a döntő szerepet, hogy a tárgyalások során a másik fél mindenáron a vízlépcső üzembehelyezésére irányuló célokat követett. A legutóbbi időszak történései ismertek önök előtt, tisztelt képviselőtársaim. Hiszen ezekről a Kormány a most önök előtt lévő indítványának benyújtása előtt már tájékoztatást adott és véleményét kérte a probléma részleteivel is foglalkozó illetékes három országgyűlési bizottságnak.
A magyar Kormány a szerződés felmondásának kényszerhelyzetében van. A közös szakmai bizottság létrehozásának értelmét és céját, a tárgyalások folytatását ugyanis megkérdőjelezik a cseh és szlovák fél utóbbi időben tett erőfeszítései a bősi erőmű egyoldalú befejezésére.
A jószomszédi kapcsolatok őrzése, a háromoldalú vizsgálatok mielőbbi megindíthatósága és ennek megfelelően az államközi vita közös megegyezéssel történő feloldása érdekében azonban a kényszerhelyzet oldására a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ismételten a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnökéhez fordult. Ismertette szempontjainkat, és kérte a múltból örökölt súlyos probléma felelős, közös döntéssel történő megoldásához vezető lépések elősegítését, mindenekelőtt a nemzetközi jogot súlyosan sértő, a Duna egyoldalú elterelésére irányuló építkezés leállítását.
Ezzel összhangban a Kormány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai kormányainak és a nemzetközi szervezeteknek a támogatását kérte a magyar álláspont érvényesítéséhez.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány az önök előtt lévő indítványában kéri a megtett és a folyamatban lévő diplomáciai lépések tudomásul vételét. A cseh és szlovák féllel közös döntés meghozatalának lehetőségét a végsőkig remélve, felkészülve azonban az esetleges meghiúsulásra is, kérjük az 1991. áprilisi országgyűlési határozat rendelkezései közül egynek a módosítását. Ez a rendelkezés az 1977. évi államközi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére kérte fel a Kormányt.
Ehelyett most felhatalmazásukat kérjük a szerződés felmondására, ha a miniszterelnök úr levelére ésszerű időn belül nem érkezik pozitív válasz. Ebben az esetben a természeti-környezeti értékek megőrzése és a térség népei létfeltételeinek megóvása érdekében, valamint a Duna elterelésére irányuló egyoldalú és jogsértő cseh és szlovák lépések miatt a magyar Kormány nem tehet mást, mint hogy felmondja az 1977. évi államközi szerződést.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy fogadják és emeljék az Országgyűlés határozatainak sorába a Kormány indítványát. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
