KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Azt gondolom, az itt elhangzottakra több szempontból is szükségszerűen reagálnom kell. Mindenekelőtt szeretném megismételni az önálló képviselői indítvány elhangzásakor megfogalmazott expozé után már tett kijelentésemet, miszerint én magam támogatom a Tarnóczky Attila által új szövegpontosító változatban 5224-es számon beterjesztett önálló képviselői indítványt, és a Parlamentnek is elfogadásra javaslom.
Ennek elvi oka és indoka csak és kizárólag az és nem egyéb – nem több és nem kevesebb –, mint hogy december 29-e előtt, vagyis a foglalkoztatási törvény módosítását megelőzően végkielégítésre jogosultságot szerzők e jogosultság megszerzésének időpontjában nem tudtak, és nem tudhattak arról, hogy a későbbiekben a foglalkoztatási törvényben egy olyan irányú módosítás megy végbe, és a Parlament megszavazza ezt a módosítást, miszerint a végkielégítés által átfogott időtartam kiesik. Vagyis enynyivel kitolódik a munkanélküli járadék folyósításának kezdő időpontja. Ez, és semmivel sem több az oka és indoka annak, hogy ezt a képviselői indítványt támogatom. Ebből az következik, hogy nem tudom támogatni sem a Kósáné Kovács Magda, Boros László és Filló Pál által beterjesztett, sem pedig a Szili Sándor által beterjesztett önálló képviselői indítványt.
Miért nem? Nagyon röviden: a Szili Sándor által beterjesztett képviselői indítvány gyakorlatilag ugyanazt mondja, amit a Tarnóczky, azzal az eltéréssel, hogy nem december 29-e, hanem január 10-e. Ennek a képviselői indítványnak a képviselői indoklása szerint indoka az, hogy a Magyar Közlöny, jóllehet december 29-i számában jelent meg, a fentebb már hivatkozott foglalkoztatási törvény módosítása, ez azonban csak január 10-én került a kezébe. Ezzel kapcsolatban szabadjon utalnom a jogalkotásról szóló törvényre, amely egyértelműen azt mondja, minthogy a törvényben benne foglaltatik, hogy ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba – mármint a foglalkoztatási törvény módosítása –, a kihirdetés napja pedig nem más, mint a Magyar Közlönyben való megjelenés napja, ez pedig a Magyar Közlöny dátuma. Ez az egyetlenegy olyan fix időpont, ami objektíven, minden kétséget kizáróan megállapítható. Minden más időpont tulajdonképpen esetleges, így a január 10-e is, hiszen miért nem január 9-e, vagy miért nem január 15-e? Hiszen az, hogy ki mikor veszi kézbe a Magyar Közlönyt, az egy másik dolog.
De ezen túlmenően egyéb aggályom is van azzal kapcsolatban, hogy a december 29-e helyett miért lenne január 10-e? Hiszen ne feledjük el, hogy ez a módosított foglalkoztatási törvény december 29-étől hatályban volt. Tehát december 29 és január 10-e között egy hatályban lévő törvény alapján egy végrehajtás folyamatban volt. Erre az időszakra tehát az az elvi indok, ami megáll a Tarnóczky-féle indítványnál, nem fogalmazható meg.
Ez az a két ok, ami miatt a magam részéről ezt az önálló képviselői indítványt támogatni nem tudom.
A Kósáné Kovács Magda, Boros László és Filló Pál által előterjesztett képviselői indítványra Tarnóczky képviselő úr pontosan megfogalmazta: Ez nem egyéb, mint még egyszer ugyanaz a kérdés. Ezt a kérdést a Parlament végigtárgyalta, kielemezgette akkor, amikor a foglalkoztatási törvényt módosította. És ne feledjük el, ilyen formában működik, és végrehajtása folyamatban van, több mint 70 ezer munkanélkülit érintően, ilyen módon történik e törvény végrehajtása. Ehhez most utólag újból hozzányúlni, még egyszer fölmelegíteni ugyanazt a kérdést, amit egyszer a Parlament már végigelemzett, a többségi elv alapján – hiszen így működik a demokrácia – ekként fogadta el, csak azért, mert egy tárgyában közeleső képviselői indítvány megjelent, ezt újra behozni a Parlament elé, a magam részéről indokolatlannak, de önmagában, saját logikájában vizsgálva is elfogadhatatlannak tartom.
E két utóbbi önálló képviselői indítvány vonatkozásában tehát én magam támogatni ezeket nem tudom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
