KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációja lényegében két témakört ölel fel. Az egyik a bizonyítási teher és bizonyítékok a biztosítási szerződéseknél, valamint ezek polgári, illetve eljárásjogi vetületei, a második a büntető jogszabályokkal való összhang.
A bizonyítási teher és bizonyítékok vonatkozásában – összehasonlítva a biztosító társaságok általános szerződési feltételeinek ön által kifogásolt rendelkezéseit és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit – megállapíthatom az igazságügy-miniszter úrral egyetértésben, hogy az érintett biztosítási szabályzatok a hatályos jogszabályoknak megfelelnek, azaz a jogbiztonságot sértő rendelkezéseket nem tartalmaznak. A biztosítót a vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén terheli a biztosítási összeg megfizetésének kötelezettsége. A biztosítási esemény bekövetkezése tehát mindkét fél szempontjából rendkívül lényeges. Ezzel áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, illetve ennek alapján léphet fel a biztosított a szerződés szerint neki járó biztosítási összeg iránti igényével.
Így fontos érdek fűződik annak megállapításához, hogy a bejelentett esemény valóban megtörtént-e, és hogy az olyan biztosítási eseménynek minősül-e, amellyel kapcsolatban a biztosító a szerződésben a kockázatot elvállalta. Hiszen ettől függ, hogy a biztosító kötelezettsége egyáltalán beállt-e, illetőleg, hogy az milyen mértékű.
A Polgári Törvénykönyv rendezi elsődlegesen ezt a kérdést, amikor kimondja a biztosított, illetve a szerződő bejelentési kötelezettségét a káresemény bekövetkezését követően. Ezen túlmenően a törvény 544. szakasz (1) bekezdése előírja a szükséges felvilágosítások megadásának, illetve a bejelentés ellenőrzésének lehetővé tételét, illetve ennek kötelezettségét. Az általános polgári eljárásjogi alapelv, hogy a kárt annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt valósnak fogadják el. Mindebből következik, hogy a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a biztosított vagyontárgyban kár keletkezett, és azt a szerződésben meghatározott biztosítási esemény okozta.
Fentiekkel összhangban áll az állami biztosítási felügyeletről szóló 56/1986. XII. hó 10-i MT-rendelet, amelynek melléklete nevesítetten kötelezi a biztosítótársaságot, hogy az engedélyezésre benyújtott biztosítási szabályzatnak tartalmaznia kell a biztosító szolgáltatásainak terjedelmét és teljesítésének módját. Ez a követelmény jelenik meg az általános szerződési feltételek hivatkozott pontjainál.
Igen lényegesnek tartom, hogy a biztosított tudomására kell hozni, a szerződési feltételek részeként milyen iratok bemutatásától teszi függővé a biztosító kötelezettsége teljesítését. A képviselő úr állítása szerint az általános szerződési feltételek alapján, amenynyiben a betöréses lopás elkövetőinek a személye ismert, akkor a biztosító nem teljesíti fizetési kötelezettségét.
Tisztelt Országgyűlés! A biztosító teljesítése szempontjából nincs jelentősége az elkövető ismert vagy ismeretlen voltának. A szolgáltatási kötelezettség megnyíltának csak az az egy feltétele van, hogy a kárnak betöréses lopás következtében való megtörténte bizonyítást nyerjen. Amennyiben léteznek ezzel ellentétben álló sajnálatos egyedi esetek, azok bírói úton orvosolhatók, azonban ilyen biztosítási gyakorlatról információ nem áll rendelkezésemre.
A biztosítási esemény bekövetkezésének hitelt érdemlő bizonyításához kapcsolódik az az eset is, amikor a nyomozó hatóság csak feltételezni tudja, hogy a betöréses lopást hamis vagy lopott kulcs felhasználásával követték el. Itt is hangsúlyoznom kell, hogy a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének bizonyítását követeli meg, tehát önmagában a feltételezés nem jelenti a szolgáltatás teljesítésének megtagadását. Az adott eset összes körülményeitől függ, mikor tekinthető a kár oka bizonyítottnak.
Ezt kiegészítendő meg kívánom említeni, hogy az igazságügy-miniszter úr tájékoztatása szerint ilyen esetekben a bíróságok a hamis vagy lopott kulcs használatának vélelmezése mellett a bizonyítási terhet a biztosítóra – a biztosítóra! – helyezvén a biztosítási összeg megítélésének álláspontján vannak.
A büntetőeljárások körében nem helytálló az interpelláció azon felvetése, mely szerint a sértettnek a biztosítóval szembeni bizonyítási kötelezettségét jelentős mértékben nehezíti az a körülmény, hogy a nyomozó hatóság határozatát a sértettel nem közlik. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 116. szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy a határozatot azzal kell közölni, akire nézve rendelkezést tartalmaz. Ezen általános szabály konkrét megfogalmazását adja a BE akkor, amikor a nyomozás során nevesítve is megjelöli a sértettet mint azt a személyt, akivel a nyomozó hatóság a nyomozás során hozott ügy döntő határozatait – a nyomozás megtagadása, felfüggesztése, megszüntetése – közölni köteles. Ez a kérdés tehát törvényileg szabályozott. A biztosítóintézettel, mivel a határozat rá nézve rendelkezést nem tartalmaz, a nyomozó hatóság nem köteles a határozat tartalmát közölni, illetve arról hivatalból a biztosító intézet felé tájékoztatást adni.
Az elhangzottakra tekintettel képviselő úr kérdéseire adott válaszom az, hogy a biztosítótársaságok általános szerződési feltételeit az interpellációban foglaltakkal kapcsolatban felülvizsgálni nem kívánjuk, mivel ezek összhangban állnak a hatályos jogszabályokkal. A jelenlegi szabályozás a biztosítottak érdekét szolgálja, hiszen a biztosítóintézetek által szervezett veszélyközösség valamennyi tagjának az az érdeke, hogy megalapozatlan kárkifizetések ne történjenek, mivel ez végső soron nem a biztosítóra, hanem a biztosítottakra hárítaná át a többletterheket.
Tisztelt Országgyűlés! Ami a biztosításra vonatkozó polgári jogi szabályozást illeti, a biztosítási szerződések részletszabályainak felülvizsgálata – az e téren is bekövetkező változások és igények figyelembevétele mellett, a Polgári Törvénykönyv hoszszabb távon megvalósuló újrakodifikációjával összefüggésben – folyamatban van.
A büntető jogszabályokkal kapcsolatban tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Igazságügyi Minisztériumban jelenleg folyamatban van a büntetőeljárások átfogó módosítása koncepciójának a kialakítása. Ennek során nagy valószínűséggel sor kerül a sértett jogainak újraszabályozására, a tanúk, valamint a sértettek hathatósabb védelmének megteremtésére is. A közeljövőben kerül sor – ahogy az igazságügy-miniszter említette – a Btk. szankciórendszerének átalakítására is.
Végül szeretném elmondani, hogy még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztjük a mindezen módosításokat követő és tartamazó új biztosítási törvényt.
Kérem, szíveskedjenek a válaszomat elfogadni. Köszönöm. (Taps.)
