KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a megértését, hogy megcserélte ezt, és előbb lehetett elmondani.
Szeretném az első kérdésére a Házat arról tájékoztatni, hogy az állami költségvetés januári hiánya 19,2 milliárd forint volt, a februári hiánya pedig 36,8 milliárd forint, amit ma fogunk publikálni. Egyébként véletlenül esik egybe a kettő.
El kell mondanom, hogy nem tartom aggasztónak ezt a hiányt, egyrészt azért nem, mert az első két havi hiányadatokból önmagában nem szabad és nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, másrészt azért, mert mindjárt elmondom, hogyan alakult ki ez a hiány, egy csomó technikai módosulás is van, nemcsak a reálfolyamatoknak a gyengeségei.
Az első két hónap, tehát január–február eredményeit vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a kiadások az előirányzottnak vagy időarányosnak megfelelően alakultak, 16%-ot tesz ki az első két havi kiadás az évi kiadásból, ami megfelel az időarányosnak. Lemaradás a bevételi előirányzatoknál mutatható ki, ezek körülbelül 3 ponttal maradtak el az időarányostól, tehát a 16%-tól.
A kialakult helyzet főbb okozói, illetve összetevői a következők:
A bevételeknél – a vám- és importbefizetéseket kivéve – gyakorlatilag majd minden adónemnél az időarányoshoz képest elmaradás mutatkozik. Ez az elmaradás a nyereségadóknál 7 százalékpont, a fogyasztáshoz kapcsolódóknál 3, a személyi jövedelemadónál 5, a pénzintézetek nyereségadójánál 10 százalékpont. A bevételeknél kedvező ugyanakkor, hogy az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek között elszámolt forrásadóból 10 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, és február hónapban 10 milliárd forint privatizációs bevétel is elszámolásra került.
A vártnál magasabb a nyereségadó-visszaigénylés összege, elsősorban a pénzintézetek tekintetében, ami az új pénzintézeti törvény kockázati tartalékalap képzésével függ össze. A konkrét mértékekről majd csak március végén vagy március folyamán lehet beszámolni, hogy ezek hogyan alakultak, ezért a március végi adatok ismeretében majd egy-két javaslatot fogok tenni.
A kiadások összességében az előirányzatnak felelnek meg. Kivétel ez alól az elkülönített állami pénzalapok támogatása, ahol a szolidaritási alap támogatása, tehát a munkanélküliek támogatása az időarányosat számottevően meghaladja. A kiadások között el kell mondanom, hogy 1992-ben változás következett be a költségvetés finanszírozási rendjében. A korábbi esztendőkben az állami költségvetés az adósságszolgálattal, az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségeit mindig az adott negyedév utolsó hónapjában teljesítette, tehát például tavaly márciusban tette ezt, és januárban, februárban nem terhelte ilyen kiadás. 1992-től a havi finanszírozásra tértünk át, tehát minden hónapban fizetünk adóssággal kapcsolatos pénzeket. Ez a változás – a két év februárja közötti különbséget összehasonlítva – 23,8 milliárd forintnyi kiadásnövekedést jelentett '92-ben, amiből a kamatkiadások 6,1 milliárdot, illetve az államadóssággal kapcsolatos kiadások 13,6 milliárdot tettek ki.
A '92-es évi hiány várható alakulásával kapcsolatban a következőket szeretném kiemelni. Egyrészt ez a logika egy kicsit sánta, mert belső megtakarításból vidáman lehet finanszírozni, és akkor nem lesz import, se fizetésimérleg-romlás, tehát nagyon egyoldalú volt ez az értékelés. Tehát ettől nem aggódunk, mert a lakosság belső megtakarításai az adó-be-nem-fizetésekkel arányosan emelekednek, ezt őszintén meg kell mondani.
A Kormánynak magának közvetlen ráhatása a kiadási oldalra van. 1991-ben is nagyon takarékosak voltunk, és minden tüntetés és minden egyéb szép felszólalás ellenére 1992-ben se tudjuk a költségvetés kiadási oldalait növelni. Ha valakinek forrásra van szüksége, akkor a kiadásokon belül lehet átcsoportosítani, de nem új pénzeket benyomni a gazdaságba. Tehát a kiadásoknál ez a kormányzat magatartása.
Ami a bevételeket illeti, a '91. évi XCI. törvény 42. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha a bevételek jelentősen eltérnek az előirányzattól, akkor a Kormány köteles pótköltségvetési javaslatot előterjeszteni.
Most a Kormány nem tervezi a '92. évi költségvetési törvény módosítását. A folyamatok megítélésében igen sok a bizonytalansági tényező. Január elsejével indult el az adózás szigorított rendje, amit azért mindjárt meg is támadnak, ugye, interpellációkban, illetve módosító javaslatokban. A gazdaságról, a folyamtokról március végén lesz olyan megbízható információ, amelynek alapján egyrészt a Kormány mérlegelheti azt, hogy milyen intézkedésekre van szükség, itt a kiadási oldalt szeretném kihangsúlyozni, másrészt szeretném bejelenteni, hogy természetesen a március végi adatok birtokában áprilisban az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságát tájékoztatni fogom a Kormány nevében egy írásos anyag formájában. Köszönöm egyébként az interpellációt. Köszönöm. Kérem, fogadják el. (Taps a jobb oldalon.)
