BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdéssel kapcsolatos és az abban szereplő információk teljesen pontosak. Valóban az ön által említett időpontban a vonatkozó országgyűlési határozat alapján létrejött az a bizottság, amely a ratifikáció szempontjából fontos feladataként azoknak a jogszabályoknak a megváltoztatására kíván javaslatot tenni majd a Kormánynak és ezen keresztül a Parlamentnek, amelyek az emberjogi egyezményhez való csatlakozásunk ratifikálását nyilvánvalóan indokolják, helyesebben, amelyeket meg kell változtatnunk.
A problémát az időtartam szempontjából nem az okozta, hogy az egyezmény szövegét kellett egyeztetni – hiszen ez nem nehéz és nem ilyen időigényes feladat – a magyar joganyaggal. Inkább az Emberi Jogi Bizottság és az Emberi Jogi Bíróság hatalmas, több évtizedes ítélkezési tevékenységének a lefordítástól kezdődő elemző munkáját kellett elvégezni.
Ami a kérdésekre vonatkozó konkrét választ illeti, a következőt szeretném mondani:
A bizottsági munka vége felé jár, a végső stádiumban tart. Áprilisban szeretnék a Kormányhoz előterjesztést tenni, amelyben a Kormánynak javasolnám a jogszabálymódosításokat, és ide, a Parlament elé ezt követően, gondolom, még ebben a félévben benyújtásra kerül. Tehát az a nyilatkozat, amely annakidején az egyezmény aláírásától számított mintegy másfél évre tette a ratifikáláshoz szükséges időtartamot, a mi részünkről tartható lesz. Természetesen a Parlament munkájától függ, hogy mikor tudja az Országgyűlés a javaslatot jóváhagyni.
A másik kérdés: melyek azok a jogszabályok, amelyeket már ilyen szellemben alkotunk meg, vagy módosításra vonatkozóan gondolunk javasolni? Ön ugyan azt mondta az imént, hogy nem törvényekre kíváncsi, én mégis inkább ezekre hívnám fel a figyelmet, hiszen a most tárgyalásra kerülő jogszabályok közül mind a Büntető Törvénykönyv különböző módosításai, mind a büntetőeljárási törvény, a beterjesztésre kerülő sajtó- és médiatörvény, a személyes adatok védelméről szóló törvényjavaslat, a statisztikai törvény, a rendőrségről, a nemzetbiztonságról, a büntetések végrehajtásáról szóló javaslat, illetőleg kidolgozás alatt álló tervezet valamennyi mind a kodifikáció szempontjából természetesen ennek az elemző munkának a figyelembevételével készült.
Igen sok módosítandó jogszabály van. Csak nagyon röviden említenék meg kettőt ezek közül. Nyilvánvalóan módosítani kell majd az elmebetegek zárt intézetbe szóló befogadásával kapcsolatos jelenlegi szabályozást; a fegyveres testületek fegyelmi szabályzatát is nyilvánvalóan olyanok közé soroljuk már most, amelyeknek a módosítását kérni fogjuk.
A további kérdés, hogy mikor válik lehetségessé? Azt hiszem, akkor így megválaszoltam az imént, tehát a mi munkánk az Országgyűlés elé még ebben a félévben ide kerülhet. A másfél évet így kell érteni.
Ami pedig az utolsó kérdését illeti, mármint az, hogy kívánunk-e fenntartással élni a megerősítő okirat letétbe helyezésekor és mi lenne ez – erre egy picit korai lenne részletesen válaszolni. Azt már most közölhetem, hogy valószínűleg egy jelentős jogterülettel kapcsolatban fenntartást fogunk bejelenteni, ami nem szokatlan egyébként az egyezményt aláíró és ratifikáló országok gyakorlatában.
A szabálysértési hatóságokkal kapcsolatban: a szabálysértési hatóságok által elbírált ügyeknek a bíróság előtti felülvizsgálatára vonatkozó igénynek vélhetően nem fogunk tudni eleget tenni ebben a jelenlegi helyzetben, amely az igazságszolgáltatás mostani feladatait és feladatmennyiségét jelenti. Úgy gondoljuk, hogy itt a bírói úttal kapcsolatban fenntartással kell élnünk, úgyhogy nem mondunk le annak az igénynek a végleges teljesítéséről, amely ennek az ügycsoportnak is a bírói felülvizsgálatára irányul, de most biztos, hogy nem tudunk ilyet javasolni, úgyhogy ez lesz az egyik nagy terület. Ennél többet most erről nem tudok mondani. Kérem, szíveskedjék a választ így tudomásul venni.
