HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. a Független Kisgazdapárt-i 35 fős képviselőcsoport tagja:
HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. a Független Kisgazdapárt-i 35 fős képviselőcsoport tagja:
HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. a Független Kisgazdapárt-i 35 fős képviselőcsoport tagja: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet tanulmányozása során azt hiszem, valamennyien meggyőződhettünk arról, hogy a törvénytervezet nem csupán szövegében, hanem elvi alapjaiban is megújult. A javaslat egyrészt sok felesleges kötöttségtől szabadítja meg mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat, másrészt magánjogi jellegű szabályozástechnikájával elősegítheti egy működőképes munkaerőpiac kialakulását.
Módosító javaslataimat az elmondottakat figyelembe véve tettem meg. Javaslataim közül kettő azt a célt szolgálja, hogy a munka törvénykönyve valóban azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyeket a cím magában foglal.
Úgy gondolom, hogy az általam kifogásolt rendelkezések csupán megkísérelnek specializálni olyan jogokat, illetve jogterületeket – egyesülési jog, illetve versenyjog –, amelyek maradéktalanul és csorbíthatatlanul érvényesülnének e felületes emlékeztetés nélkül is.
A munkavállalók, illetve a munkáltatók ugyanis az Alkotmány, illetve az ezt részletében szabályozó törvény alapján gyakorolják egyesülési jogaikat, és fogják ezt tenni a jövőben is, függetlenül a munka törvénykönyvének erre vonatkozó, egyébként deklaratív jellegű kinyilatkoztatásától. Ezért kérem a megjelölt paragrafusok elhagyását.
Javaslatom célja, hogy mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás területén váljék általános érvényűvé a rendszerben gondolkodás elve, tehát csak ott és annyiban emeljünk ki, illetve ismételjünk rendelkezéseket, ahol és amennyiben ennek különös gyakorlati vagy egyéb racionális indoka van. Ha következetesen érvényesítjük ezt az elvet, néhány év múlva elérhetjük azt, hogy adott kérdésre valóban abban a jogszabályban találjuk meg a választ, ahol ezt joggal keressük.
Javaslataim második blokkjával a kollektív szerződés, illetve az üzemi megállapodás helyzetét kívánom még egyértelműbbé tenni. Bevallom, nem tudtam megfejteni annak indokát, hogy a javaslat 7. §-ának (6) bekezdése miért nem tekinti megállapodásnak a kollektív szerződést, illetve az üzemi megállapodást. Nem azt kérdőjelezem meg, hogy vannak szükségszerű eltérések az egyedi megállapodások és a kollektív jellegű megállapodások – ezek a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás – között, hanem azt a szóhasználatot és a belőle adódó következményeket kifogásolom, hogy a tervezet nem tekinti megállapodásnak ez utóbbiakat, annak ellenére, hogy az üzemi megállapodásnak még az elnevezése is ezt a jelleget tükrözi. Szerződés pedig, így kollektív szerződés sem képzelhető el megállapodás, tehát akarategyeztetés nélkül.
A tervezet indoklása egyébként elvi alapon elfogadja észrevételeimet, amikor a 6. oldalon kimondja – idézem –: "Az I. rész rendelkezései természetesen vonatkoznak a kollektív munkaügyi viszonyokra is. Ennyiben ez a rész összeköti az egyéni és a kollektív viszonyok szabályozását." Idézet vége. Felteszem tehát a kérdést, hogy ha a törvényalkotónak az a szándéka, hogy a kollektív megállapodásokat is valódi megállapodásnak tekinti, miért gondolta, hogy ezek csak akkor válhatnak érvénytelenné, ha jogszabállyal ellentétesek, mégpedig a munkavállalók kárára.
Végül hadd szóljak röviden arról a módosító javaslatomról, amely a kiterjesztő hatályú kollektív szerződésekre vonatkozik. Azt hiszem, a legnehezebb itt lesz megtalálni a helyes arányokat, hiszen óriási lesz a veszélye annak, hogy magánjogiasodó szabályozásunkban egy kifejezetten igazgatásjogi aktus valóban a kitűzött célokat szolgálja majd. Az általam benyújtott módosító indítvány azt a célt szolgálja, hogy a munkaügyi miniszter ne csupán létrehozhassa, hanem az idők szavára hallgatva meg is szüntethesse a kiterjesztő hatályt. Azt hiszem, sikerült olyan megfogalmazást találnom, amelynek elfogadása az egyébként alapvető és csorbíthatatlan jogorvosláshoz való jogot, illetve a bírósághoz fordulás jogát nem érinti, mégis relatív egyszerűsítésként a gyorsabb alkalmazkodást szolgálja. A törvény szellemiségével egyetértve, annak erősítése és félreérthetetlensége érdekében tettem meg módosító javaslataimat. Kérem, szavazataikkal támogassák azokat. Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokban.)
