KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Nem annyira lényeges – és rövid lesz, remélem.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 8. §-a (2) bekezdése szerint a kormánynak 1992. február 15-éig törvényjavaslatot kellett készítenie az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásának feltételrendszeréről. A 4968-as szám alatt benyújtott javaslat e kötelezettségnek tesz eleget.
A költségvetési törvény szerint a rendelkezésre álló 2 milliárd 750 millió forintból tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események, elemi károk következtében felmerülő kiadások teljesítésére képtelen önkormányzatok megsegítésére is. Az erre javasolt keretösszeg 500 millió forint.
A fennmaradó összegből a benyújtott törvényjavaslat, a helyi önkormányzatokról szóló törvény megfelelő szakaszának megfelelően a kiegészítő támogatásra jogosultak körét 3 fő szempont szerint határozza meg: a kiegészítő támogatásnak fedezetet kell biztosítania egyrészt a meglévő, működő intézményhálózat fenntartásához, másrészt a településüzemeltetés alapvető feladataihoz, végül az 1990. december 31-e előtt vállalt hitel-, kötvény-visszafizetési kötelezettség 1992-re eső részének teljesítésére is.
A kiegészítő állami támogatás nyújtása azt feltételezi, hogy az önkormányzat minden lehetséges bevételi forrást igénybe véve sem tud az előzőekben felsorolt kötelezettségének eleget tenni. Ezért kerültek szigorú korlátok a törvényjavaslatba, hogy valóban csak a ténylegesen rászoruló önkormányzatok juthassanak e kiegészítő forráshoz.
Ilyen korlátok: a céltámogatásban részesített önkormányzatok, a hat hónapnál hosszabb időre lekötött tartós betéttel rendelkezők, valamint azon önkormányzatok kizárása a jelentkezők közül, ahol az intézményhálózat kihasználtsága az 50%-ot nem éri el. A szigorú korlátok nem vonatkoznak azokra az önkormányzatokra, amelyek lemondtak a céltámogatásról, vízellátási beruházást valósítanak meg, a beruházást teljes mértékben lakossági vagy egyéb pénzforrás bevonásával végzik, valamint azokra a kistelepülésekre, ahol az alapellátó intézményekből egy- egy található csupán.
A képviselő úr által említett számvevőszéki felülvizsgálat eredményeként kiderült, hogy némely helyen nem megfelelő adatok szerepeltek. E vizsgálathoz kapcsolódik a 4969-es számon benyújtott törvényjavaslat, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló 1991. évi LIV. törvény módosítására tesz javaslatot.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során 49 önkormányzat részére pótlólagos kiegészítő támogatás engedélyezésére tesz javaslatot. Az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottsága az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium közös javaslatára úgy döntött, hogy ahol a vizsgálat többlettámogatás igénybevételét állapította meg, ott ezt a többletet az önkormányzatoktól elvonjuk. Az elvonás négy önkormányzatot érint. A többlettámogatások és elvonások különbözeteként jelentkező 187,2 millió forint az ez évi költségvetési keretet terheli.
A két törvényjavaslat azért kapcsolódik össze, mert mindkettő pénzügyi fedezete az 1992. évi költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat. Ha a tisztelt Ház elfogadja az 1992. évi feltételrendszert, akkor a települési önkormányzatok 1992. május 15-éig nyújthatják be támogatási igényüket, s a Kormány június 15-éig dönt a kiegészítő támogatások elbírálásáról. A támogatás két részletben kerül az önkormányzatokhoz.
Ha a támogatási igények a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzott összeget meghaladnák, a kiegészítő támogatást arányosan, százalékos mértékben csökkentve kapnák meg az önkormányzatok.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a két törvényjavaslatot legyen olyan kedves megvitatni és elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
