CSEHÁK JUDIT, DR. az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka:

Teljes szövegű keresés

CSEHÁK JUDIT, DR. az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka:
CSEHÁK JUDIT, DR. az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előre kell bocsánatom, hogy a kárpótlási jegyek rendszerét összességében elhibázott gazdaságpolitikai konstrukciónak tartjuk. Észrevételeim megtételénél azonban természetszerűleg abból indulok ki, hogy a Parlament a részleges kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvényt elfogadta, és ez a törvény rendelkezik a kárpótlási jegyek felhasználásáról, és lehetővé teszi a vásárlási, hitelfelvételi, valamint életjáradéki célú felhasználást.
Éppen ezért kizárólag szakmai természetű fenntartásainkat ismertetem. Az életjáradéki célú felhasználás kétségkívül indokolt, hiszen a kárpótlásban részesülők jelentős része túl van a nyugdíjkorhatáron, és ez a korosztály a legkevésbé jártas a pénzügyi befektetési lehetőségekben. Sok esetben egészségi állapota is korlátozza a legkedvezőbb befektetési lehetőségek feltárásában.
Ugyanakkor a nyugdíjas korosztály nem lebecsülhető része a létminimum alatt vagy a körül él, és számukra a készpénzben havonta rendszeresen folyósított járadék messze előnyben részesül olyan befektetési alternatívákkal szemben, amelyek készpénzben nem jelentkező tőkenyereségben eredményeznek hozamot, vagy a hozam ugyan készpénzben jelentkezik, de csak hosszabb időszakonként.
Elfogadva a kárpótlási jegyek létét és az életjáradék jellegű felhasználás indokoltságát, a következő követelményeket kellene támasztanunk az életjáradékkal szemben. A kárpótlási jegy az állammal szembeni követelés, amely vagyon vagy vagyoni jog megszerzésére irányul, és realizálódása esetén a kedvezményezett, valamint örököseinek vagyoni helyzetét tartósan és időbeli korlátozás nélkül javítja. Az életjáradékra váltott kárpótlási jegy ellenében folyósított életjáradék csak a kedvezményezett haláláig élvezhető. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani ezért arra, hogy az életjáradékosok viszonylagos pozíciója az egyéb kárpótoltakkal szemben korrektül kerüljön kialakításra.
A kárpótlási jegy rövidesen az egyik legnagyobb volumenű tőkepiaci instrumentummá válik. Emiatt fontos, hogy megjelenése, felhasználási lehetőségei illeszkedjenek a tőkepiaci feltételrendszerbe, ne keltsenek zavart, és ne kerüljenek összeütközésbe más instrumentumokkal. A járadékosok viszonylagos pozícióját az egyéb kárpótoltakkal szemben a járadékszámítás módszere és ebből következően a járadék összege határozza meg. A törvényjavaslat mellékletében foglalt járadékszámítási formula nem más, mint az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság jutalékával csökkentett kárpótlási összeg leosztása hónapokra, a 65 év feletti korcsoportok statisztikailag valószínűsíthető hátralévő éveinek alapján. A leírásból adódóan a formula nem számol semmiféle beépített hozammal. Nyilvánvalóan ezt hivatott helyettesíteni a törvényjavaslat azon ígérete, miszerint a járadék összegét '93 március 1-jétől kell az előző évi átlagos nyugdíjemelés 30%-ával megegyező mértékben növelni. A számítás arra mutat rá, hogy a Kormány, amely szóban többször hangsúlyozta szándékát arra, hogy a kárpótlási jegyek piaci értékét a névérték közelében tartja, a kárpótlási jegy egyik várhatóan jelentős felhasználási területén ab start intézményesen közel 60%-os diszkontot épít be a névérték és a piaci érték közé.
A törvény mellékletében foglalt számításokat is erős fenntartással kezelnénk. A férfiak várható hátralévő éveinek száma a világon szinte mindenütt 97-98 éves korra már egy alá csökken. Magyarországon ugyanakkor a törvényjavaslat számításai szerint csak egy 100 éves férfi kapja vissza a kárpótlási összeg teljes névértékét egy éven belül.
A kárpótlási jegy különböző felhasználási lehetőségei nem adhatnak szélsőségesen eltérő jellegű értéket. Tekintve a jelentős volument, a különböző felhasználás esetén adódó szélsőségesen ingadozó jelenlegi értéket, tőkepiaci zavarokhoz, a befektetési döntések torzulásaihoz és fokozott spekulációkhoz vezethetnek. A kárpótlási jegy vásárlásra történő felhasználása esetében, amennyiben a követelés az állammal szemben kerül elszámolásra, a névérték érvényesíthetősége biztosított. Még pontosabban: a névérték gyakorlati érvényesíthetősége az állami vagyontársak kínálatának a függvénye. Elégtelen nagyságú és összetételű privatizációs kínálat feltehetően általában a kárpótlási jegyek jelentős értékvesztését idézi elő.
A diszkont rövidebb távon – ebben a körben – 25–40%-os sávban helyezkedhet el. Az életjáradékra történő átváltáskor azonban jelentősebb, mintegy 60% körüli diszkont vélelmezhető. A kárpótlási jegy helyzete és árfekvése tehát ma az átláthatóság, a transzparencia teljes hiányát mutatja, ami nem kis részben az összehangolatlan kormányzati elképzelések és akciók következménye.
Végül viszonyítható a kárpótlási járadék a tőkepiacon rendelkezésre álló egyéb járadékkonstrukciókhoz. Ma a profitorientált biztosítási szektor 100 ezer forint egyszeri befektetéssel legkésőbb 64 éves korban havi 1000 forintos életjáradékot ajánl, amely az infláció függvényében kiigazításra kerül. A kárpótlási járadékkonstrukció tehát nemcsak a kárpótlási jegy egyéb felhasználásaival, de a hasonló tőkepiaci instrumentumokkal sincs összehangolva, ami a kialakuló helyzet áttekinthetetlenségét még tovább fokozza.
Végül a járadékkonstrukció lebonyolításában részt vevő intézményekről:
Ezeknek ésszerűen és hatékonyan kellene közreműködni a kárpótlási jegyekkel való gazdálkodásban annak érdekében, hogy a nem kívánatos gazdasági következmények – infláció – minimalizálhatók legyenek. Mit ír elő ezzel szemben a törvény? Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyett, amely megfelelő érdekeltségi rendszerben a kárpótlási jegyekkel ténylegesen gazdálkodhatna, a járadékra beváltott jegyek az ÁVÜ-höz kerülnek, amely a privatizációs bevételekből fizeti a kedvezményezettek járadékát. Nem részletezem, de ez a megoldás számos ellentmondást rejt, amely a javaslat átgondolása miatt kínos meglepetéshez vezethet később. A legfontosabb kifogásunk az, hogy költségvetési garancia nélkül a privatizációs bevételek bizonytalansága miatt a társadalombiztosítás visel anyagi kockázatot.
Tisztelt Ház! Nem vállalkoztunk a kárpótlási jegy életjáradékra váltásáról szóló törvény teljes átdolgozására. Néhány módosító javaslatunkban csak arra törekedtünk, hogy az érintettek érdekében fogalmazzunk meg módosításokat. Általában nem értünk egyet ezzel a törvénnyel, végrehajtását kockázatosnak tartjuk, számos ellentmondást fog ez az intézkedés eredményezni, és éppen ezért elfogadását nem ajánljuk. Módosító javaslatainkat azonban, ha a tisztelt Ház mégis szavazni fog erről, a tisztelt Ház figyelmébe ajánljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem