CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
CSÉPE BÉLA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság is megtárgyalta a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslatot.
Egyhangú véleményként bontakozott ki, hogy a Parlamentnek ezt a törvényt minél előbb meg kell alkotnia, hiszen egy már kihirdetett törvényben – a kárpótlásról szóló törvényben – van a jogszabályhely, amelyet meg kell tölteni tartalommal, és ezt az érintett emberek várják.
Ennek az egész törvényjavaslatnak az alapgondolata a kárpótlási vitában hangzott el, mely szerint vannak olyan idősebb emberek, akik már nem vesznek részt úgy a gazdasági életben, vérkeringésben, mint a fiatalabbak, tehát innen eredt a gondolat, hogy az ő számukra biztosítson a Parlament lehetőséget, hogy ők egy ilyen módon – eltérően az általános irányelvektől – készpénzben kaphassák meg havonta életük végéig járadék formájában ezt az összeget.
A költségvetési bizottság hangsúlyozta, hogy mindenképpen erre a célra meg kell alkotni, biztosítani kell a fedezetet, s a mindenkori költségvetésnek törődnie kell azzal, hogy erre a fedezet biztosítva legyen. Akárhogy alakul a későbbiek folyamán a társadalombiztosítás helyzete, ez egy külön terület, amelyre a fedezetet biztosítani kell.
Ez egy szabadon választható lehetőség, de ettől függetlenül biztosítani kell azt – és ez a bizottság elvárása –, hogy azonos értékrend álljon fel, tehát ne érje hátrány azokat az embereket, akik ezt az előbb mondott okoknál fogva választják, tehát akik ki akarják váltani ezt az életjáradékot, tehát semmiféle hátrány őket ne érhesse.
Fölmerült a kor kérdése, fölmerült az, hogy lehetne esetleg ezt korhatár nélkül bevezetni, de ezzel kapcsolatban ellenvélemény fogalmazódott meg, hogy hiszen akkor föllazulna az egész kárpótlás, hiszen már hallottuk, hogy így is milyen nagy az arány, a törvényjavaslatban szereplő korhatárhoz képest is igen nagy az arány, akik ezt az életjáradékot igénybe vehetik. Tehát a kornélküliséggel a többség ilyen módon nem értett egyet. Többen egyetértettek azzal, hogy esetleg le kellene szállítani a korhatárt 65 évről 60 évre, ebben nem alakult ki egységes álláspont.
Végül is ezt a törvényjavaslatot a költségvetési bizottságban sok kritika érte, de ennek ellenére úgy vélte a bizottság, hogy kellő módosításokkal ez az ügy a benyújtott törvényjavaslat alapján megtárgyalható. Ezért a költségvetési bizottság az általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
