HORVÁTH BÉLA, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
HORVÁTH BÉLA, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
HORVÁTH BÉLA, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslatban megfogalmazottak szervesen illeszkednek a kárpótlási jegyek felhasználási rendszerébe.
Azt mindnyájan tudjuk, hogy az 1991. évi XXV. törvény, nevezetesen a részleges kárpótlási törvény alapján a kárpótlási jegyek csak részleges kárpótlást nyújtanak. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a teljes kárpótlást, de a kárpótlás mellett, még ha csak részleges formában is, jogi és erkölcsi érvek szóltak. Bár utóbbiak nem mindenki számára kötelező érvényűek, hisz ismerjük azt az ellenzéki álláspontot, hogy senkinek semmit, míg mi kormánypártiak azt valljuk, mindent, amit a nemzetgazdaság elbír.
A kárpótlási jegyek névértékben történő felhasználása bizonyos esetekben garantált, vagyis termőföldet lehet vásárolni érte, az önkormányzati bérlakás tulajdonjogát meg lehet venni, vagy privatizációs hitel felvétele esetén saját részt ezzel fedezni lehet, és még lehetne sorolni tovább a lehetőségeket. Tehát a kárpótolt teljesen szabadon választhatja ki a számára legkedvezőbb felhasználási módokat.
Tulajdonképpen új megoldás az életjáradékra válthatóság, hiszen a Kormány eredeti törvényjavaslatában még tavaly nem szerepelt az életjáradéki konstrukció. Ám a szavazás során képviselői módosító indítványra került a törvénybe ez a rendelkezés, mint ahogy erről Kupa miniszter úr is szólt expozéjának bevezetőjében.
Tisztelt Ház! Az életjáradék-konstrukció havi összegének meghatározásánál nem abból kell kiindulnunk, hogy a kárpótlási jegy – úgymond – 1:1-ben átváltható forintra. Ha ez igaz lenne, akkor semmi szükség nem volna kárpótlási jegyre, mindenki forintban kapná meg a kárpótlást. Tehát a kárpótlási jegy átváltásából eredő életjáradék nem értelmezhető úgy, mint a klasszikus értelemben vett életjáradék. A kárpótlási jegy tehát nem készpénz, hanem forgatható értékpapír. A kárpótlási jegy ellenében megszerzett vagyontárgy, a föld, a részvény, vagy egy üzletrész nem azonnal hoz hasznot, hanem csak egy bizonyos idő eltelte után, ha egyáltalán hoz, hisz a vállalkozás mindig is egy kockázatos dolog volt, és az is marad. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a kárpótlási jegyen a károsult részvényt vásároljon, reménykedve abban, hogy a részvény után járó osztalék majd magasabb lesz, mint a garantált életjáradék. Most nem kívánom a további üzleti lehetőségeket megemlíteni, hogy például részvényeladással hogyan lehet tovább boldogulni.
A részleges kárpótlási törvényhez benyújtott képviselői módosító indítvány annak idején éppen arra világított rá, hogy az előbbiekben röviden vázolt gazdasági műveletekkel nem mindenki tud vagy kíván élni, mert bizonyára sokan vannak olyanok, akik idős koruknál, egészségi állapotuknál fogva nem tudnak már rá vállalkozni, és a kockázatot sem merik vállalni. Az ő esetükben viszont a kezdő tőke nagysága, azaz a kárpótlási jegy értéke meghatározza a havi járadék összegét. Ezért megalapozatlan minden olyan, már többször hangoztatott elképzelés, hogy 10 ezer, 20 ezer, 30 ezer forintos kárpótlási jegy ellenében akár 1000 forintos havi életjáradékot kellene fizetni.
A Magyar Demokrata Fórum nevében két módosító javaslatot teszünk, ami remélhetőleg jobbítja a benyújtott törvényjavaslatot.
Az egyik szociális érzékenységünkből fakad, vagyis az, hogy az életjáradékra válthatóság jogosultságának körét ki kell terjeszteni a korhatár nélkül rokkantakra, azokra, akik a munkaképességük jelentős részét elvesztették.
A másik koncepcionális javaslatunk az, hogy az életjáradék vásárlóerejének szinten tartását az eredeti beterjesztéstől eltérően kívánjuk meghatározni. Nem szerencsés véleményünk szerint a nyugdíjemeléshez kötni az életjáradék vásárlóerejét.
Míg a Pénzügyminisztérium nem számol a kamatozás tényével, addig mi azt mondjuk, hogy az állam egyszerre kapja meg a káprótlási jegyet, ugyanakkor a károsultnak – úgymond – csepegtetve juttatja vissza annak értékét. Ezért indokoltnak tartunk egy tisztességes évi kamatbeszámítást, ami mintegy 200 forintos jövedelem-kiegészítési többletet is eredményezhet a károsultak javára.
Tisztelt Ház! Mivel e hónap végén, március 30-án elkezdődik a kárpótlási jegyek kiadása, ezért az MDF frakciója minenképpen támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és bízunk abban, hogy konstruktív módosító indítványokkal a megfelelő törvény még e hónap vége előtt időben életbe léphet.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
