SZABÓ LAJOS, DR. a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 fős csoport vezérszónoka képviselői helyéről:
SZABÓ LAJOS, DR. a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 fős csoport vezérszónoka képviselői helyéről:
SZABÓ LAJOS, DR. a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 fős csoport vezérszónoka képviselői helyéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat benyújtását nagyon vártuk, mint ahogy a pénzügyminiszter úr is mondta, korábban erről rendelkezett az Országgyűlés, és elvileg egyet is értünk ezzel. Azonban az egész törvényjavaslat logikája és a megvalósítása számunkra érthetetlen.
Érthetetlen azért, mert a kárpótlási jegyet mi úgy fogjuk föl, hogy azt egy működő, valamikor működő vagyonért kapta vagy kapja a kárpótlásra jogosult, és nyilván akkor ez a kárpótlási jegy valamiféle működő vagyont takar. Úgy gondolom, ebből logikusan következik, hogy ha valakik nem tudják ezt a vagyont működtetni, amit a kárpótlási jegy takar – öregkoruk, tehetetlenségük miatt –, akkor van egy intézmény, Magyarországon például a társadalombiztosítás, amelynek átadják ezt a kárpótlási jegyet, és az működteti majd ezt a vagyont. És mint ahogy az életjáradék úgy korrekt, hogy az életjáradékba belefér a mindenkori kamat és esetleg még annak is a rizikója, hogy ha valaki nagyon hosszú életű, akkor még a vagyonnak egy részét is föléli. Tehát nyilván a mindenkori kamatnál nagyobbnak kellene lennie az életjáradéknak inkább, mint kisebbnek.
Egy nagyon egyszerű példával: ha valakinek van százezer forint értékű kárpótlási jegye – és miután én a Kisgazdapártot képviselem, most földben beszéljünk –, ez jelent 100 aranykoronát, és aranykoronánként 20 kiló búza földjáradékot kap, az ma a búza világpiaci árán közel 20 ezer forint évente.
Tehát semmi esetre sem tudjuk elfogadni a törvénytervezet indokolásában, hogy ma az átlagos magyar vállalatok nyereséghozadéka 4%. Hát vannak ennek a mi államunknak – vagy talán csak voltak – olyan nyereséges vállalatai, mint mondjuk az Agrimpex, ahol 70%-os vagy még talán annál is több az éves nyereség. Hát fektesse be az a társadalombiztosítás ilyen jól jövedelmező részvényekbe, és ott van az állam szerepe, hogy az állam vállaljon garanciát arra az esetre, ha történetesen azok a részvények valamikor valamiért tönkremennek, és lesznek még élő állampolgárok, akiknek járna az az életjáradék.
Ezért ezt az egész kérdést azzal a felelősséggel kell kezelni, hogy akik ezt az életjáradékot kapják, azok már egyszer károsodtak, amikor elvették a vagyonukat, károsodnak a degresszió folytán.
Én olyan véleményeket kaptam az állampolgároktól, amikor gyűléseken próbáltam ezt ismertetni, hogy ők úgy érzik, olyan nagyon kevés az életjáradék, az ajánlat olyan kicsi, hogy úgy érzik, most végső soron el akarják tőlük venni véglegesen azt a vagyont, mert ha valaki az előbb említett aranykoronánkénti 20 kiló búza földjáradékot kapja, annak végül is a vagyona még megmarad, és örökül tudja hagyni az utódainak.
Az is nagyon kifogásolt részünkről, hogy a nyugdíjemelés 30%-ával emelkedik az életjáradék. Ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak.
Summázva: a vagyonnal sáfárkodni kell. Ha ezt az életjáradékot maga az Országgyűlés vagy maga a Kormány ennyire degradálja, akkor tulajdonképpen degradálja és nevetségessé tesszük az egész kárpótlási törvényt. Hát nem lehet ennyire degradálni a saját törvényünket.
Mi valamikor ígértünk olyasmit – úgy tudom, a többi párt közül is volt ilyen –, hogy esetleg földhöz juttatjuk azokat is, akik nem örökölnek. Hát itt volna egy nagyon jó lehetőség. Hol van az a bankrendszer, szeretnénk már látni, vagy az a szervezet, amelyik egyszerűen átvenné ezeket a földeket, életjáradékkal odaadná olyan vállalkozó szellemű fiatal embereknek, akik nagyon szeretnének gazdálkodni, de egyszerűen nem látják, hogyan tudnak földhöz jutni. Mert van földigény a magyar népben és van földéhség.
Én az elmondottak alapján azzal tudom zárni, hogy nagyon-nagyon nagy módosításokra van szükség ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat elfogadható legyen. Én kérem a Kormányt, és kérem a pénzügyminiszter urat is, hogy értékelje át ezt a koncepciót. És egyetértek Csehák Judit képviselőnőtársammal, hogy valamikor azt a társadalombiztosítást is a saját lábára kellene állítani. Hát adjuk oda, sáfárkodjon vele a társadalombiztosítás! Egy-két személyt meg kell bízni azzal, hogy gazdálkodjanak ezekkel a kárpótlási jegyekkel. Én úgy gondolom, ez nem megvalósíthatatlan dolog.
Én ennyiben kívántam hozzászólni, köszönöm szépen. (Taps.)
