CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam, Kovács Pál említette már, és az általános vitában is elmondtuk, hogy a frakció csak olyan módosító indítványokat fogalmazott meg, amelyek teljesíthetők, amelyek az öszszeghatáron belül vannak, amelyek nem borítják fel a társadalombiztosítás költségvetését, és amelyek nem hátráltatják a döntéshozatalt. Olyan módosító indítványokat fogalmaztunk meg, amelyek jobbítanák az előterjesztést, amelyek igazságosabbá tennék az 51 milliárd nyugdíjemelésre fordítandó összeg felhasználását.
Engedjék meg, hogy egyetlen módosító indítványunkról szóljak, amelyet a legfontosabbnak tart, és amelyik elvérzett a bizottsági vitákban, hiszen egyik bizottság sem támogatta ezt a javaslatot.
Miről van szó? Azt javasoltuk, tisztelt Ház, hogy a márciusban felosztandó 13%-nyi összeg, valamint a szeptemberben felosztásra kerülő 6,5%-os nyugdíjemelés ne átlagosan, ne azonos öszszegben, hanem differenciáltan kerüljön felhasználásra.
Tisztelt Ház! Figyelmükbe ajánlom, hogy öszszesen 40 milliárd forint felosztásáról van itt szó. Azt javasoltuk, hogy mindazok, akik átlagos, huszonöt év szolgálati időt szereztek, azok átlagosan kapják meg a 13%-os és a 6,5%-os nyugdíjemelést. Kapjanak kevesebbet azok, akik ennél kevesebb ideig dolgoztak, és kapjanak valamivel többet, akik hosszabb szolgálati időt szereztek.
Így – javaslatunk szerint – 10%-os nyugdíjemelést kaptak volna azok, akik 10–19 év közötti szolgálati időt mondhatnak magukénak, 16%-os nyugdíjemelést azok, akik 40 vagy annál több szolgálati időt szereztek.
Javasoltuk azt is, hogy a nyugdíjemelés maximális összege a 2000 forintig differenciált legyen. 1600, illetve 2200 forint között változzék aszerint, hogy az illető milyen hosszú ideig dolgozott.
Javaslatunk szerint a rokkantaknak kiemelt nyugdíjemelés, a 16%-os maximum járna, a maximális nyugdíjemelés összegével összhangban.
Elmondanám azt is, hogy tavaly ezt a differenciált szolgálati idő szerinti felhasználást maga a társadalombiztosítás javasolta. A tavalyi nyugdíjemelés során a nyugdíjemelésre tett B-változatként került ez a Parlament előtt bemutatásra, és ezt a Parlament által jóváhagyott felosztási javaslat is tartalmazta. Tehát tavaly nemcsak az előterjesztő fogalmazott meg egy ilyen indítványt, hanem a parlamenti bizottság is elfogadta azt, és támogatta, valamint megszavazta a Parlament.
Azt is hozzátenném még, hogy a felosztásnak ezzel a módjával a felosztás, a nyugdíjemelés után maguk a nyugdíjasok is egyetértettek. Ezért tehát úgy gondolom, hogy nem egy vadonatúj indítvány megismétléséről van szó, hanem egy olyan javaslatról, ami tavaly elismerésre talált, amit elfogadtak az emberek.
A bizottságban megfogalmazott ellenérvekkel kapcsolatban engedjenek meg néhány megjegyzést. Tulajdonképpen a mi indítványunk nem adna kevesebbet azoknak, akik alacsony nyugdíjasok, és rövid szolgálati időt szereztek. Ugyanis tisztelt képviselőtársaimnak figyelmébe ajánlom azt, hogy nem tettünk javaslatot a minimumösszegek változtatására. A mi indítványunk azoknak adna többet – akár alacsony nyugdíjasok, akár magasabb a nyugdíjuk –, akik tovább dolgoztak. Nem adna viszont kevesebbet azoknak, akiknek rövid a szolgálati idejük, és alacsony a nyugdíjuk, pontosabban 8000 forintnál kevesebb. Hiszen a 800 forintos havi minimális emelés azt jelenti a mi javaslatunk szerint, hogy mindenki, akinek 10 és 19 év közötti szolgálati ideje van, és 8000 forintnál alacsonyabb a nyugdíja, többet kapna, mint 10%. Ezért tehát az alacsony nyugdíjas, rövid szolgálati idős nyugdíjasok számára sem lenne kedvezőtlen javaslatunk elfogadása, szemben a költségvetési bizottság tisztelt előadója által megfogalmazott bizottsági véleménnyel.
Tulajdonképpen azt sem tartjuk indokoltnak és elfogadhatónak, hogy már a nyugdíj megállapításánál meghatározó a szolgálati idő, és ezért indokolatlan és túlzó volna a nyugdíjemeléseknél is a szolgálati időt figyelembe venni.
Tisztelt képviselőtársaimnak nem kell tudniuk, hogy Magyarországon a nyugdíj kiszámításához alapul szolgáló nyugdíjskála degresszív, ami azt jelenti, hogy amikor a nyugdíjas fizetéséből, nettó keresetéből kiszámítják a nyugdíjat, akkor azok számára, akik rövid szolgálati időt teljesítettek, magasabb százalékokat vesznek figyelembe, hiszen több százalékkal jutalmazza ez a nyugdíjskála a rövid szolgálati időt, a 20 év alattit, és kevesebb százalékot lehet szerezni a 30 és 40 év között ledolgozott 10 évvel. Az alsó szakaszban 3–4% jár egy szolgálati évhez, míg a felső öt esztendőben csupán fél százalékot lehet szerezni, félszázalékos többletet nyugdíjalap számításánál. Ez a degresszív skála tehát önmagában azt jelenti, hogy preferálja a rövidebb szolgálati idővel rendelkezőket, ezért nem indokolatlan a nyugdíjemelésnél a hoszszabb szolgálati idővel rendelkezők preferálása.
Azt is elmondanám még tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ma Magyarországon a nyugdíj megállapításának pillanatában sem a megszerzett szolgálati idő határozza meg főként a nyugdíjakat, hanem a nyugdíj összege, valamint – mint arról már hallottunk – az, hogy az illető éppen beleesik-e az adott évi nyugdíjemelés hatáskörébe vagy sem. Hiszen ha kimarad valaki most a márciusi 1000 forintos átlagos emelésből, akkor olyan hátrányt szenved, amilyen hátrányt akkor sem szenvedne el, ha 10 évvel kevesebbet dolgozott volna.
Ezért tehát – összefoglalóan – azt szeretném tisztelt képviselőtársaimnak ajánlani, hogy – a bizottságok álláspontjával ellentétben – mérlegeljék a mi javaslatunkat. Javaslataink nem politikai jellegűek, nem financiálisan különböznek az előterjesztő javaslatától, nem kerülnek többe. Igazságot kíván szolgáltatni, azokat kívánja preferálni, akik hoszszabb ideig dolgoztak, valamint azokat, akik rokkantságuk miatt, súlyos fogyatékosságuk miatt nem tudtak hosszú szolgálati időt szerezni. Szemben a mi javaslatunkkal a Kormány javaslata erre nem ad lehetőséget. Kérem ezért a plenáris ülést, képviselőtársaimat, hogy a bizottságok véleményével ellentétben a mi indítványunkat szavazza meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
