KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Természetesen nem kívánok én beleszólni MDF-es képviselőtársaim társadalombiztosítási pingpong-mérkőzésébe. Annyit azonban meg kell itt jegyezni, hogy nem hiszem, hogy lenne itt, ebben a Házban valaki is, aki nem látná szükségességét az úgynevezett profiltisztításnak és a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásának, a társadalombiztosítás járulékbevételei növelésének, hiszen ha ezek bekövetkeznének, vagy már bekövetkeztek volna, akkor ezt az 50,7 milliárdot talán meg tudtuk volna növelni néhány milliárddal vagy néhány tízmilliárddal, és azt lehetett volna külön is a nyugdíjak korrekciójára fordítani.
Tisztelt Ház! Viszonylag könnyű helyzetben vagyok módosító indítványaink tartalmát ismertetve, hiszen a bizottság többségi előadója is, és különösen a kisebbségi előadója részben már érintette ezeket, és mi is elmondtuk a Ház előtt, egyszer a társadalombiztosítási törvény módosításakor, másodszor pedig Csehák Judit képviselőtársam e törvény általános vitájában.
Én itt két módosító indítványunkról, illetve azok hatásáról kívánok beszélni. Mind a kettő az országgyűlési határozat első pontjához kapcsolódik.
Az elsőnek az a lényege, hogy legyen a márciusban végrehajtandó nyugdíjemelés visszamenőleges 1992. január 1-jéig. Többen szóltak erről már ma is, ezt a múlt héten, illetve a két héttel ezelőtt elfogadott társadalombiztosítási törvény nem zárja ki és mi úgy látjuk, hogy mindenképpen ez lenne az indokolt, mégpedig a következők miatt:
Nagyon sokféle összehasonlítás van a tekintetben, hogy a nyugdíjak hogyan változnak a szolgálati idővel, a nyugdíjban eltöltött idővel, stb. Ritkán lehet azonban egy abszolút mércét találni, amely pedig úgy szól, hogy vajon a nyugdíjak mennyire adnak lehetőséget a nyugdíjas számára egy elviselhető élethez? Mennyire biztosítják azt, hogy elviselhető módon meg tudjon élni 1992. elején? És ebből következik az érv az év eleji nyugdíjemeléshez.
Ha ugyanis tudjuk azt, hogy különösen az év első két hónapjában – most már nagyon hosszú idő óta – plusz terhek jelentkeznek mindenki számára, a nyugdíjasok számára is természetesen, akkor belátható, hogy egy korábbi életnívót nem tarthat fenn ugyanakkora nyugdíjösszegből egyetlen nyugdíjas háztartás sem. Különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy a 2,7 millió nyugdíjas közül igen soknak bizony borotvaélen táncol a háztartása, és ha plusz terhek jelentkeznek, akkor ezeket már vagy nem vagy nagyon nagy nehézségek árán tudja csak elviselni.
Mindenképpen fontosnak tartjuk ezért nemcsak azt, hogy visszamenőleg január 1-jétől legyen érvényes ez a nyugdíjemelés, hanem azt is, hogy a nyugdíjemelést valóban máskor – nem 92-ben, mert ez ma már lehetetlen – kapják meg a nyugdíjasok az év elején. Ezt javasoltuk eddig is a másik törvénynél, a társadalombiztosítási törvénynél, ahol a véleményünk lényege az volt, hogy legyen egyszeri, év eleji a nyugdíjemelés. De ugyanezt a lehetőséget, illetve követelményt, kívánalmat fogalmazza meg az igen sokak által, sokunk által elfogadott múlt évi országgyűlési határozat is, amely a nyugdíjak 92. évi emelésében a nettó átlagkereset-növekedést szabja mércének.
Lehetőséget ad erre az is, hogy a társadalombiztosítási törvényt úgy fogadtuk el, hogy ez nem zárta ki ennek a lehetőségét. Több ellenérv is felmerül természetesen. Ezek között a leggyakrabban hangoztatott az, hogy ezt az 50,7 milliárdot az idén három részletben kívánja az előterjesztő felhasználni. Mégpedig úgy, hogy egy részét, nagyobb részét év elején, szeptembertől a másik részt és a harmadik részét korrekciós intézkedésekre. Nyilvánvaló, hogyha az év eleji rész nagyobb hányadot visz el, akkor a másik kettőre kevesebb jut.
Nekünk végig az volt az álláspontunk, hogy a korrekciós intézkedéseket más forrásból – lehetett és jelöltünk mi meg erre forrást – kellene kiegyenlíteni, de ha már ez az összeg behatárolt, akkor is fontosabbnak tartjuk, hogy minél nagyobb hányadot kapjanak meg a nyugdíjasok most, az év elején.
Nagyon nagy baj itt, tisztelt Ház, az, hogy megint március elején tárgyalunk egy ilyen törvényt, amelynek a hatásai csak korlátozottan lehetnek viszszamenőlegesek.
A másik probléma, amelyet módosító indítványunkban érintünk, hogy kikre terjedjen ki ez a viszszamenőleges nyugdíjemelés. Mi azt mondjuk, hogy két körre terjedjen ki, mégpedig azokra, akik a múlt évben elmentek nyugdíjba, illetőleg terjedjen ki azokra is, akik ez év januárjában és februárjában mentek el nyugdíjba. Miért javasoljuk mi főleg ezt az utóbbit, hiszen ez a vitatott, az első részével nem nagyon vitatkozik senki.
Itt van egy elvi hiba is, tisztelt Ház, hiszen már most másodszor követjük el azt, hogy bizonytalanságban hagyjuk – most elég hosszú ideig – a nyugdíjba készülőket a tekintetben, hogy vajon milyen szabályok szerint fog ő majd elmenni nyugdíjba – itt gondolok a nyugdíj kiszámításának a módjára is –, illetőleg, ha elmegy nyugdíjba, akkor hogyan alakul a most már menetrendszerűen évente bekövetkező nyugdíjemelés? Vajon érinti-e őt?
Most már második évben történik az, hogy nem tájékozódik, nem tud tájékozódni a nyugdíjba készülő ezekről a kérdésekről, amelyek pedig az ő számára a legfontosabbak a nyugdíjba vonulás időpontjában. De a januárban, februárban nyugdíjba vonulók nyugdíjának emelését célozza, azt sürgeti mintegy a közvélemény várakozása is. A magyar közvéleményben, a nyugdíjasok körében is, de másutt is egyértelműen az él, hogy márciusban nyugdíjemelés van, és aki március elejéig nyugdíjban van, az részesül ebből az emelésből. Ez a szám – akik az idén elmentek nyugdíjba – körülbelül 30 ezer ember lehet. Nem szabad most rájuk terhelni abból a parlamenti tárgyalási rendből eredő hátrányokat, hogy mi csak márciusban mondjuk meg, hogy ő január 1-jén, 2-án milyen feltételekkel ment el nyugdíjba. Nem lehet a kiterjesztést természetesen mechanikusan sem alkalmazni, meg lehet ennek találni a módját. Arról van szó, hogy természetesen olyan mértékben részesüljenek az idén nyugdíjbamentek nyugdíjemelésben, hogy az függjön össze a nyugdíjbamenetel időpontjával. Ezért azt javasoljuk, hogy a megállapítás a nyugdíjbamenetel hónapjától függően arányosan történjék.
Igen sok ellenérvet lehet itt is hallani. Itt is megjelenik az, hogy ez növelné az év eleji emelésre szánt összeget, ebből következően a másik két célra kevés maradna. Valóban így van, de újra elmondom, mi azt szeretnénk, ha minél többet kapnának meg év elején a nyugdíjasok.
Másik érvként előjön az, hogy az idén nyugdíjbamentek különben is jól járnak, mert hiszen a nyugdíjnál a beszámítási időszak az idén növekedett egy évvel, 4 évre emelkedett, és az 1988-as keresetüket 42%-kal megemeli. Ki kell számítani és figyelembe venni a reálbérek növekedését és az inflációt is, akkor kiderül, hogy ezzel ők nem is jártak olyan nagyon jól. Azzal jobban járnak, hogy ez a 42% hozzájön a 88-as bérükhöz, de azzal, hogy egyáltalán a 88-as évet beszámítják a nyugdíjalap kiszámításánál, azzal nem nagyon. Az egész intézkedésnek egyébként az egyik célja az, hogy az induló nyugdíjak ne legyenek annyira magasak, ne legyen az induló nyugdíjak és az elhunytak nyugdíja közötti különbség olyan nagy, mint ami eddig volt. Ezt az érvet nem lehet használni igazából annak tagadására, hogy a januárban, februárban nyugdíjba mentek nyugdíját így állapítsuk meg.
Nagyon sokan mennek most is, és mentek el ebben az esztendőben is igen alacsony, az átlag alatti nyugdíjjal, és ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy ők is kapják meg a nyugdíjemelést.
Tisztelt Ház! Itt mi nem tudjuk elfogadni azokat a javaslatokat, amelyek mechanikusan ragaszkodnának ahhoz, hogy márciusban és szeptemberben történjék ebben az esztendőben is a nyugdíjak megemelése. Elsősorban azért, mert elcsúsztunk ezen témának a tárgyalásával és azok, akik már nyugdíjba vannak, nem tudták előre, hogy ők milyen feltételekkel lesznek nyugdíjasok 92-ben.
Módosító indítványaink egy része a nyugdíjemelés differenciált megosztását célozza, ahogyan arról már itt a bizottsági előadók is szóltak. Ezt azonban képviselőtársam, Csehák Judit fogja felszólalásában majd ismertetni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Konsztantyin Morozov vezérezredes úr, az Ukrán Köztársaság honvédelmi minisztere éskísérete köszöntése

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem