FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk megtárgyalta a szóban forgó törvényjavaslatot.
A bizottsági vitában koncepcionálisan nagyon eltérő vélemények csaptak össze. Ismét fölvetődött a vitában, hogy nem lett volna-e szerencsésebb, ha a Kormány önálló privatizációs törvényt terjesztett volna be, egy olyan kerettörvényt, amely magában foglalt volna kárpótlás jellegű elemeket, a szövetkezeti közös tulajdon tagok közötti megosztásának az elveit, az önkormányzatoknak történő vagyoni juttatás feltételeit és az állami tulajdon lebontásának programját. A törvényjavaslat mellett állók viszont azt hangsúlyozták, hogy szerencsésebb a most gyakorlatban követett fokozatos privatizáció, mivel az örökölt állami tulajdont, annak az egész gazdaságot átfogó, domináns jellege miatt, erőnket meghaladó feladat lett volna egyetlen törvény révén lebontani.
Felvetődött a vitában, hogy míg a termelő ágazatokban dolgozók nagyon kedvező feltételek mellett megszerezhetik a munkaadó részvénytársaság állami tulajdonban lévő értékpapírjait vagy a munkaadó korlátolt felelősségű társaság állami tulajdonban álló üzletrészeit, addig a köztisztviselők és közalkalmazottak, a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok alkalmazottai csak ennél kedvezőtlenebb feltételek teljesítése esetén juthatnak állami tulajdonhoz. Ez megint egy koncepcionális kérdés: azt akarja-e a törvényjavaslat, hogy a dolgozók beleszólhassanak munkahelyük privatizálásába és anyagi áldozat árán mint tulajdonosok dönthessenek munkahelyük stratégiai elképzeléseiről – ezt fejezi ki a cím is: munkavállalói résztulajdonosi program – vagy azt akarjuk, hogy minden állampolgár azonos feltételek mellett juthasson állami tulajdonhoz vásárlás útján, függetlenül attól, hogy alakul-e a munkahelyén MRP-szervezet vagy sem. Kormánypárti vélemények szerint a privatizálandó vállalatok dolgozóit vitathatatlanul megilletik elővásárlási jogok és preferenciák. Ugyanakkor tény: valamennyi állampolgár államitulajdon vásárlását elő kellene segíteni.
Nem érte ellenzéki kritika a törvényjavaslat munkavállalói kezdeményezést előíró paragrafusait, azaz úgy tűnik, egyetértés lesz abban, hogy a dolgozói tulajdonszerzés közös elhatározással induljon. Amenynyiben egy cég munkavállalóinak a többsége, 50% plusz 1 fő résztulajdonos akar lenni vállalatában, akkor kezdeményezni lehet MRP-bizottság megalakítását.
Nem volt különösebb vita abban a kérdésben sem, hogy legalább féléves munkaviszonyt meg lehessen követelni az alkalmazottak MRP-tagságához. Módosító indítványok tanúsága szerint viszont többen helytelenítik azt, hogy a munkavállalói képviselők akár ötéves vállalati munkaviszonyt is előírhassanak az MRP-tagság elnyeréséhez.
Bizottságunk egyetértett azzal, hogy az állami tulajdon részletre történő megvásárlása esetén az MRP-tagok kedvezményes törlesztési lehetőséget vegyenek igénybe, és kamatkondícióik egyezzenek meg a privatizációs hitelek mindenkori kamatfeltételeivel. Azt is egyetértéssel vettük tudomásul, hogy a megvásárolt, állami tulajdonú részvények, üzletrészek forgalmi értéke a személyi jövedelem 30%-áig levonható az MRP-tagok adóalapjából, bár ez a gesztus a többi adózó állampolgár terheit nyilvánvalóan megnöveli.
A részletekben történő egyetértés nem oldotta föl a bizottságon belüli koncepcionális véleménykülönbségeket, így a törvényjavaslatot csak a bizottság kormánypárti képviselőinek a többségi szavazata minősítette általános vitára alkalmas előterjesztésnek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
