PALKOVICS IMRE, az MDF vezérszónoka:
PALKOVICS IMRE, az MDF vezérszónoka:
PALKOVICS IMRE, az MDF vezérszónoka: Köszönöm szépen, Elnök Úr, a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Manapság ez a mi kis kelet-közép-európai világunk a privatizációtól hangos. Bizonyos vagyok benne azonban, hogy velem együtt sokan vannak e Házban olyanok, akik a privatizációt nem öncélnak, hanem eszköznek tekintik a gazdaság átalakítására, magasabb színvonalú működtetésére. Eszköznek, mellyel hozzá lehet segíteni az önállóan vállalkozni kívánókat ahhoz, hogy kedvezményekkel megvásárolhassák és sajátjukként működtethessék a ma még állami vagyont. Azon állampolgárok számára pedig, akik önállóan nem tudnak, nem mernek vagy nem akarnak vállalkozni, módot kell adni arra, hogy megtakarított pénzüket kisbefektetőként állami vállalatokból alakuló, jövedelmezőnek ígérkező társaságokba fektessék.
Van azonban az állampolgároknak egy olyan széles rétege – a munkavállalók –, amely önálló munkavállalóként vállalkozásba nem tudja vagy nem akarja befektetni a pénzét, illetve megalapozni ezen keresztül jövőjét, hanem munkavállalóként kíván részt venni a vállalkozás eredményének a megtermelésében. Munkahelyük megmentésében, a piacon sikeressé tételében, de egyúttal tulajdonosként is részesedni szeretnének ebből az eredményből. Munkabérük mellett az osztalékból és az árfolyam-növekedésből.
A munkavállaló a szelvényvagdosó kistulajdonossal szemben nagyon sajátos helyzetben van. Nemcsak érdekelt lehet a vállalkozás jövedelmezőségében, hanem ha kedvező körülményeket teremtenek a számára, tenni is tud valamit a jövedelem növelése érdekében. Ennek az utóbbi rétegnek a tulajdonossá válását az átalakulásban, a privatizációban és a vagyon jövedelmezőségében való érdekeltséget kívánja elősegíteni az előttünk lévő törvénytervezet. A munkavállalói résztulajdonosi program, röviden: az MRP.
A törvényjavaslat benyújtását, amely mindig is egyik lényeges elemét képezte a Magyar Demokrata Fórum programjának, az MDF-frakció, de a szakszervezetek, a munkástanácsok nevében meszszemenően üdvözlöm. Az MRP-hez hasonló megoldások mindenütt a világon eszközei az államnak a tulajdon demokratizálása, egy széles kistulajdonosi réteg megteremtése terén. De egyúttal eszköz a vállalkozások többi tulajdonosa és menedzsmentek kezében is arra, hogy az egyoldalú bérérdekeltség helyett közös érdekeltséget teremtsen a profit és a vagyon növekedésében.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden kiemeljem az önök előtt lévő törvény legfontosabb vonásait. Mindenekelőtt azt a vonását hangsúlyznám, hogy az MRP keretében a tulajdonos, a privatizáció esetében az állam a tulajdont nem ingyen adja, hanem piaci áron megvásárolni engedi, egyrészt kedvezményes kamatozású hitellel vagy részletfizetéssel, másrészt a törlesztéshez nyújtott adókedvezménnyel. Az állam azonban speciális tulajdonos a privatizáció során. Mivel azt kívánja, hogy a tulajdon megszerzéséért folytatott versenyben a munkavállalók ne csak a futottak még kategóriában szerepeljenek, a piaci pályázati feltételek olyanná kell, hogy formálódjanak, amelyek között a dolgozók vásárlóként megszervezhetik együttes fellépésüket. Mivel ez érthető módon ütközik számos nehézségbe, kifogásaink és módosító indítványaink egy része éppen az akadályok elhárítását, pályázat esetén az alább érintett feltételek lazítását célozza.
Vásárláshoz és törlesztéshez minden az MRP-hez kapcsolódó, ahhoz hasonló megoldásban kedvezményekre van szükség, mégpedig azért, mert a munkavállalók nem rendelkeznek a tulajdonossá váláshoz szükséges készpénzzel. S ha hitelből vagy részletre vásárolnak, a törlesztéshez szükséges jövedelemmel. A megvásárolt vagyon hozadéka és a társaság hozzájárulása a szükséges adókedvezményekkel kiegészítve azonban elegendő forrást teremthet a törlesztés sikeres befejezéséhez.
Az MRP mindenekelőtt a jövőre irányul. A megvásárolt vagyonhoz az egyének ugyanis csak akkor juthatnak hozzá, ha a vállalkozás elegendő profitot termel a törlesztéshez, és egyénileg olyan mértékben, amilyen mértékben a cég eredményéhez, vagyonához hozzájárultak. Az MRP együttes fellépést, együttes vásárlást tesz lehetővé egy sajátos szervezet, az MRP-szervezet közvetítésével. De nem kollektív tulajdont és tulajdonost teremt, hanem a vételár kiegyenlítésének az ütemében a tulajdont egyénekre bontja le. S az egyének maguk állapodnak meg egymás között egy alapszabály keretében arról, hogy a tulajdonnal rendelkezést a cég és önmaguk védelmében korlátozzák-e, s ha igen, milyen formában és mértékben.
Az MRP jelen megfogalmazásában elsősorban a széles körű és átfogó privatizációt szeretné elősegíteni, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nemcsak az állami vagyonrészek megvásárlását engedi meg, hanem az MRP indításának a lehetőségét a magánvállalkozásoknál is nyitva hagyja, igaz a költségvetés terheinek csökkentése érdekében egyelőre a hitel- és adókedvezmények nélkül.
A törvényjavaslat tág mozgásteret nyújt az MRP indításában és működtetésében érdekelt feleknek. A mozgásteret azonban tágítani is indokolt, hogy a vásárlás ne csak a már működő társaságok részvényeire, üzletrészeire, hanem akár vagyontárgyaikra természetben kiterjedjen, amelyre alapozva az érdekeltek társaságot szervezhetnek.
A törvényjavaslat ugyanakkor néhány kérdésben szigorú, helyenként túl szigorú előírásokat tartalmaz. Az MRP indításának ugyanis előfeltétele, hogy az érintett munkavállalók többsége és az őket foglalkoztató társaság is támogassa. Ez a feltétel részben indokolt, mert az MRP elkötelezettséget jelent mindkét fél részéről. A társaság ezzel azt vállalja, hogy az MRP keretében megvásárolt vagyonrészre eső osztalékot, ha szükséges, kiegészíti az adózás előtti eredményből, hogy ezáltal a törlesztőrészletek és a kamat fizethető legyen. A dolgozók ugyanis egy bizonyos szintű saját erő befizetésén túlmenően maguk sem egyénileg, sem kollektíven nem felelnek a tartozásért. A cég eredményességének növelése, és ezáltal a törlesztés érdekében a munkavállalók részéről ugyanakkor bizonyos áldozatvállalásokra is szükség lehet, amihez elengedhetetlen folyamat a széles körű támogatás. Esetleg megállapodások megkötése köztük és a társaság többi tulajdonosa, valamint a menedzsment között.
Szorosan ide tartozik az MRP-nek az a fontos vonása is, hogy annak minden érintett munkavállalója részvevő, hacsak a részvételről maga írásban le nem mond. Ez a vonás egyrészt megfelel az MRP nemzetközi elveinek és gyakorlatának, s annak a ténynek, hogy a cég profitjának a megtermelésben, ha különböző mértékben is, de minden dolgozó részt vesz. Az MRP-szervezet, amelyben a dolgozók tulajdonosként tömörülnek, olyan speciális, a Ptk.-ban nem szabályozott jogi személy, amelynek nincsenek tagjai, mint az egyesületeknek, de nincsenek kedvezményezettjei sem, mint az alapítványoknak, hanem részvevői vannak, akik sem magánvagyonukkal, sem pedig jövedelmükkel nem felelnek az adásvételből származó kötelezettségekért. Az adásvétel, amely egyaránt irányulhat részvényekre, a kft. üzletrészekre vagy vagyonrészre természetben, részletre vagy hitelből valósulhat meg.
Ha az eladó az állami vagyonkezelő szervezet, akkor a vételhez kedvezményes feltételekkel privatizációs hitelt is igénybe vehetnek a munkavállalók. A vétel egyaránt irányulhat állami, szövetkezeti, más jogi személy és magántársasági tulajdonra. A törlesztés időtartamára a hitelezőnek zálogjoga van az adásvétel tárgyára, melyet az MRP-szervezet köteles megőrizni. Az MRP-szervezet tulajdonából az egyes munkavállalók tulajdonába az évente törlesztett öszszegeknek megfelelő értékű részvény, illetve üzletrész kerül, melyek a törlesztés tartama alatt csak a részvevők között forgalmazhatók. A törlesztés tíz év futamidejéből egy év a türelmi idő. A futamidő lejártával végelszámolásnak van helye, akkor is, ha az MRP teljes mértékben nem valósult meg.
Az MRP csak azoknál a szervezeteknél indítható, ahol a részvételre jogosult munkavállalók több mint fele ezt igényli. Részvételre az a főfoglalkozású munkavállaló jogosult, aki legalább már fél évet eltöltött az MRP-t alkalmazó szervezetnél, illetve jogelődjénél. Akinek a munkaviszonya megszűnik a futamidő alatt, azzal az MRP-szervezet az alapszabály előírásainak megfelelően elszámol. A munkavállalók között a tulajdon felosztásának módszerét a részvevők szótöbbséggel hozott határozata szerint az alapszabályban előre kell rögzíteni.
Az MRP keretében a munkavállalók nem kapnak vételárkedvezményt, hanem versenyezniük kell pályázat keretében, más befektetőkkel. De azonos ajánlat esetén a munkavállalók elsőbbséget élveznek. Az állam a társasági adónak legfeljebb 20 %-ával támogathatja az MRP-t.
E nagyon tömör, felsorolásszerű ismertetés utolsó két mondatával egyúttal utaltam is a tervezet lényeges, kritikus pontjaira. Az MRP keretében ugyanis a munkavállalók csak más befektetőkkel versenyezve vásárolhatnak, e versenyben azonban csak akkor indulhatnak, ha ehhez a következők közül valamenynyi feltétel együttesen teljesül. Az eladó, például az Állami Vagyonügynökség ehhez hozzájárul. Az átalakuló vállalat vagy jogutódjaként létrejövő rt. vagy kft. ügyvezetése és tulajdonosai hozzájárultak kezesség vállalásával. Hitelből történő vásárlás esetén van hitelt nyújtó bank. A részvételre jogosultak több mint fele az MRP indítása mellett szavaz.
Az előbbiekhez még egy további feltétel csatlakozik: független szakértő által készített tanulmány, amely alapján a megjelölt engedélyező szervek döntenek. A valóságban az MRP-indítás ezen előfeltételeinek biztosítása jóval időigényesebb, mint a pályázat kiírása és a benyújtási határideje által behatárolt idő. A munkavállalók tehát a pályáztatásból tetszés szerint kizárhatók, mondjuk a pályázat gyors kiírásával, vagy a szükséges hozzájárulások valamelyikének megtagadásával.
Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a társasági adókedvezményt a tervezet 20%-ban korlátozza, még a privatizációs hitelek alacsonyabb kamatai mellett is nehezen képzelhető el önfinanszírozó MRP. Ha ez jelentősebb tulajdoni arány megszerzésére irányul, mondjuk éppen annak érdekében, hogy egy összeomló nagyvállalat még életképes részét ezáltal az ott dolgozók munkahelyük védelmében megmenthessék és jövedelmezővé tegyék.
Éppen ezen okok miatt és azért, hogy az MRP – mint eszköz és mint összecsiszolt elemekből álló sajátos technológia – valóban teljesíthesse a bevezetőben említett és az MDF-frakció által messzemenően támogatott célokat, a magam részéről bizonyos módosításokat tartok szükségesnek. Hangsúlyozom: az MDF-frakció nagyon várta és támogatja a törvényjavaslat benyújtását, illetőleg elfogadását. Támogatja, hogy – az érintettek széles körére tekintettel – a részletes vitára mielőbb sor kerüljön, és az eredményes szavazással záruljon le.
A fenti kritikai megjegyzésekkel a frakció nevében nem akadályozni, hanem segíteni kívánom azt a folyamatot, hogy a törvényjavaslat szellemének megfelelő módon váljék alkalmazhatóvá. E szellemben ajánlom a tisztelt Háznak, nagyra becsült képviselőtársaimnak megvitatásra és elfogadásra a törvényt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
