HEGEDŰS ISTVÁN, a külügyi bizottság és a honvédelmi bizottság előadója:
HEGEDŰS ISTVÁN, a külügyi bizottság és a honvédelmi bizottság előadója:
HEGEDŰS ISTVÁN, a külügyi bizottság és a honvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap a külügyi bizottság és a honvédelmi bizottság együttes ülésén tárgyalta a Kormány előterjesztését, és minden hozzászóló támogatta a Kormány szándékát, vagyis azt, hogy az ENSZ békefenntartó erői átvonulhassanak a Magyar Köztársaság területén, és részt vehessenek abban a békefenntartó tevékenységben, amiről most a külügyminiszter úr is beszélt.
A bizottság minden tagja úgy vélte, nagyon fontos, hogy a Magyar Köztársaság szerepet vállaljon a békefolyamatban, a háború végleges lezárásában, valamint a békés kibontakozásban. Egyben üdvözöltük azt is, hogy az ENSZ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is hasonló módon szerepet vállal ebben az ügyben, és hogy a nemzetközi segítség valóban – reméljük – rövid időn belül lezárhatja ezt a véres konfliktust.
A tartalmi részéhez különösebben nem is kívánok hozzászólni, hiszen itt valóban hatpárti konszenzus jött létre. Jeszenszky Géza miniszter úr beszélt a várható francia csapatátvonulásról is, amely egyelőre mindössze egy 900 fős gyalogos zászlóaljat jelent páncélozott szállító harcjárművekkel együtt, de elképzelhető, hogy más államok is, amelyek részt vesznek a nemzetközi békehadtestben, hasonló kéréssel fordulnak hozzánk. A bizottsági ülésen ennek következtében elsősorban néhány szövegmódosító, szövegpontosító indítványról tárgyaltunk. Ezeket szeretném valamivel részletesebben ismertetni.
Önök előtt van a külügyi bizottság és a honvédelmi bizottság együttes jelentése, ennek a száma 5184-es. Ebből kiderül, hogy az elfogadott módosítások közül a legfontosabb, hogy kihagytuk azt, hogy a békefenntartó erők a Magyar Köztársaság területén állomásoznának. Ebben lényegében konszenzus alakult ki, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium jelenlévő képviselője egyetértett azzal a megfogalmazással, ami végül is az együttes jelentésbe bekerült, és amely szövegszerűen tehát úgy hangzik, hogy: "Minden oldalú biztosítás mellett a békefenntartó erők egységei átvonulhassanak". Ez a kifejezés a szakértők véleménye szerint biztosítja azt, hogy a tranzit idejére a békefenntartó erők minden olyan támogatást megkaphassanak, ami ilyenkor szokásos.
Hozzá kell tennem rögtön, hogy ennek a módosító indítványnak, amit ott a bizottság ülésén fogalmaztunk meg, a javára vonta vissza Mécs Imre képviselőtársam azt a módosító indítványát, amit 5174-es számon nyújtott be, egészen pontosan módosító indítványának 1. pontját. Ugyanakkor Mécs Imre fönntartotta módosító indítványának 2. pontját. Ezt az együttes ülésen a két bizottság képviselői elfogadták, így a szöveg úgy módosul, hogy: "Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt…" – tehát nem egyetért, hanem felhatalmazza a Kormányt – … hogy a békeerőket a nemzetközi jog által szokásosan nyújtott mentességekben részesítse." Ez tehát egy szövegpontosító javaslat volt, amit elfogadtunk.
Nem fogadta viszont el a bizottság többségi szavazással Szent-Iványi Istvánnak azt a javaslatát, hogy a "szokásosan nyújtott mentesség" kifejezést pontosítsuk, részletezzük, illetve egyértelműsítsük a határozat szövegében is, ne csak az indoklásban. A többség véleménye ezzel szemben az volt, hogy ez a kifejezés nemzetközi jogi értelemben elég egyértelmű, más megfogalmazások inkább csak szűkítenék ennek a mentességnek a jelentését és körét.
Ugyanígy a többség elvetette azt is, hogy további hivatkozásokat tegyünk nemzetközi szerződésekre, amelyek alapján a békefenntartó erők Magyarországon átvonulnának. Ezt a javaslatot is Szent-Iványi István tette meg a bizottság ülésén, s a többség úgy gondolta, hogy ez az eredeti megfogalmazás, amit a Kormány benyújtott, elegendő mindarra, amiről mostanáig beszéltünk.
Végül, mert más fontosabb módosító indítvány nem hangzott el a bizottság ülésén, a történelmi hűség kedvéért azt is el kell modanom, hogy a bizottsági ülés elején némi vita bontakozott ki arról, hogy nem késlekedett-e a kormányzat azzal kapcsolatban, hogy csak tegnap – a FIDESZ egyik képviselője és az MSZP egyik képviselője véleménye szerint – nyújtotta be ezt a kérést a Parlamenthez, lévén szó itt a nemzeti szuverenitásunkat érintő fontos kérdésről, amelyről Jeszenszky Géza külügyminiszter úr is beszélt, hogy a Parlament illetékességébe tartozik.
Ezzel kapcsolatban a többségnek az volt a véleménye, hogy ilyen késlekedés nem történt, és a Külügyminisztérium jelenlevő képviselője is arra utalt – amit a miniszter úr most is említett –, hogy a Biztonsági Tanács döntése február 21-éről 22-ére virradóra született meg, tehát korábban a Kormány nem nyújthatta volna be ezt a kérelmét a magyar Országgyűléshez.
Összefoglalva, tehát a hat parlamenti párt képviselői és a két bizottság jelenlévő képviselői egyértelműen támogatják a Kormány előterjesztését, azokkal a módosító indítványokkal tehát, amelyeket az együttes jelentésben közösen megfogalmaztunk és elfogadtunk. Köszönöm szépen. (Taps.)
