JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:

Teljes szövegű keresés

JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter:
JESZENSZKY GÉZA, DR. külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első kérdés, ami fölmerült, a javaslat gyorsasága, időbelisége. Én azt hiszem, hogy itt többen – többek között Katona államtitkár úr is – pontos választ adtak erre. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mért szükséges viszonylag gyorsan dönteni. Akkor érhetett volna bennünket kritika, s jogos kritika, ha a magyar határon, mondjuk, a francia csapatok bebocsátást kérnek, és kellő országgyűlési felhatalmazás híján a határon meg kell őket állítanunk. Tehát ezért valóban azonnali lépést kellett tennünk azután, hogy az ENSZ a határozatát meghozta.
Ugyanakkor azt hiszem, hogy kellően – a kormányülés résztvevőjeként elmondhatom, hogy – pontosan azokat az aggályokat is, lehetőséget is mérlegeltük, amelyeket több tisztelt képviselő felvetett, és a jövőt nem lehet látni előre – ezt Maczó Ágnes képviselő asszonynak is mondanám –, de amennyire lehetséges, fölmértük azt is, és éppen az időtartamot, azt is, hogy a hadihelyzet alakulása, ne adj Isten, azt teszi szükségessé, hogy visszavonuljanak. Tehát egy olyan javaslatot kívántunk a tisztelt Ház elé terjeszteni, ami egy szükséghelyzetben is lehetővé teszi azt, hogy a világ előtt ne kerüljünk kellemetlen helyzetbe.
Nem akarunk olyan jogvitába se bocsátkozni, hogy az ENSZ alapokmánya itt magasabbrendű-e, a magyar Alkotmánnyal összhangban és az ENSZ alapokmányával összhangban tudtuk előterjeszteni javaslatunkat.
Nagyon fontosnak tartom azt, amire több képviselő, különösen Bejczy képviselő úr felhívta a figyelmet, hogy mindez, ami itt történik, az ENSZ megjelenése a térségünkben, alapvetően nemzeti érdekünk is. Nem csupán a konfliktus rendezését van hivatva szolgálni, hanem saját nemzetbiztonságunkat is.
Emlékeztetem a tisztelt Házat arra, hogy korábbi hónapokban éppen a magyar Kormány szorgalmazta, hogy az akkor még fegyvertelen európai közösségi megfigyelőket a magyar határ mentén, lehetőleg Magyarország területén is állomásoztassuk, vagy hívjuk ide. Abban is úgy éreztük, hogy az ország, a nemzet biztonságát mozdítjuk elő. Még inkább vonatkozik ez a most már fegyveres ENSZ békefenntartó erőknek a térségben való megjelenésére.
Ami pedig az aggályokat illeti az időtartammal kapcsolatban, vagy az összetétellel kapcsolatban, hát először is, nem hiszem, hogy nekünk bele kellene abba menni, hogy egyáltalán fontos-e az, hogy milyen erőkből tevődik össze ez az ENSZ-kontingens. Azzal, hogy az egyes kormányok az ENSZ rendelkezésére bocsátanak bizonyos erőket, ezeket ENSZ zászló alá helyezik, tehát megszűnnek nemzeti erők lenni. Úgyhogy nem hiszem, hogy nekünk lényeges az, hogy most Szenegálból vagy más országokból jönnek ezek az erők, ezek itt ENSZ-erőként jelennek meg a térségben.
Egyébként azért ismertettem az indokolásban, elmondhatom akkor részletesen, hogy milyen államok vesznek részt a békefenntartó erők kötelékében: Argentína, Banglades, Belgium, Kanada, Kolumbia, Csehszlovákia, Dánia, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Ghana, Írország, Kenya, Luxemburg, Nepál, Hollandia, Új-Zéland, Nigéria, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia.
Nem hiszem, hogy a tisztelt Ház bármely tagjának kifogása lenne az itt felsorolt államok ENSZ-kontingensben való részvételével kapcsolatban.
Az időtartammal kapcsolatban pedig én azt hiszem, hogy amíg a határaink mentén a béke és a nyugalom és a jogrend helyre nem áll, addig valóban csak megnyugtató lehet számunkra az, hogyha az ENSZ békefenntartó erők határainktól délre állomásoznak.
Ami pedig Mécs képviselő úrnak a megjegyzését illeti, szeretném felidézni, éppen képviselő úr számára azt hiszem, elég evidens az az emlék, hogy valamikor Magyarország, 35 évvel ezelőtt, pontosan az ENSZ-től várta, az ENSZ jelenlététől remélte azt, hogy szabadságát és önrendelkezési jogát biztosítani fogja. Én nem hiszem, hogy Magyarországon bárkinek az ENSZ-jelenléttel kapcsolatban fenntartásai, aggályai lehetnek.
Tehát ezek alapján én úgy vélem, hogy az eredeti javaslatban szereplő állomásoztatás valóban nem jelent semmiféle veszélyt, csupán felkészül egy esetleges szükséghelyzetre.
Amennyiben az ENSZ egyébként meg kívánná változtatni a mandátumot, ahogy arra Katona képviselő úr itt fölhívta a figyelmet, az Jugoszlávia, a volt Jugoszlávia konkrét területeire vonatkozik. Tehát akkor ez egy új helyzetet teremt. De nekünk föl kell készülnünk arra, amire itt többen utaltak, hogy ez az átvonulás nem egy egyszerit jelent, nemcsak visszafelé vonulnak, hanem valóban több lépcsőben fog történni a felvonulás. Elképzelhető, hogy a létszámot növelni kell, valóban visszavonulás is. Tehát ezért szerepelt az eredeti javaslatban az állomásoztatás, ami – ahogy a miniszterelnök úr is utalt rá – a magyar Alkotmányból vett szöveg, ezt a szót onnan emeltük ki, ezért szerepelt, s úgy érzem, hogy ezért szerepelhet joggal az országgyűlési határozatban.
Ami a második módosító indítványt illeti, hogy a Kormányt hatalmazza fel az Országgyűlés, ezzel teljes mértékben egyetértek. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem