SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kedves Wachsler Tamás! Való tény, hogy a piaci verseny és a privatizáció, és ennek keretén belül a nyugati érdekeltségek bejövetele Magyarországra nemcsak kedvező hatásokat, hanem ilyen anomáliákat is felvet, mint amilyenek tapasztalhatók a reklámtevékenység körében is.
A valóban még életben lévő 1978. évi I. törvény, amelyik belkereskedelmi törvényként került a köztudatba, rendelkezik arról a 34. § (3) bekezdésében, hogy a szeszes italok és a dohányzás reklámozása Magyarország területén teljes körűen tiltott. Néhány kivételt ugyan enged, reprezentációs, külföldi és egyéb esetekben, de ez általában így van.
Nos, azt kell mondanom, hogy ebben a tekintetben az ipari és kereskedelmi miniszter korlátozottan képes fellépni ugyan ezek ellen, de elmondom, hogy mi a helyzet.
Két olyan törvény, illetőleg jogszabály vonatkozik ennek a tilalomnak a megszegőivel szemben való szankcionálásra, amelyik egyrészt a tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényben fogalmazódik meg, a másik ilyen jogszabály még egy nagyon régi, 17/1968-as kormányrendelet, amely a jogszabály-sértésekről szól.
Nos, itt az a helyzet, hogy a két eljárásban más-más szankcionálási lehetőség áll fenn a reklámozás megszüntetése érdekében.
A szabálysértési eljárás alapvetően a nemrég az Országgyűlés által jóváhagyott Fogyasztásvédelmi Főfelügyelőség kezdeményezésére történik általában, és ezeknek az elbírálója az illetékes önkormányzatok igazgatási osztálya. Itt valóban a kiszabható maximális pénzbüntetés 3000 forint, ami különösebben elrettentő erővel nem bír, és hozzáteszem, itt sem a céget – mert a szabálysértés csak magánszemélyre vonatkozhat –, hanem a cégnek a vezetőjét egyszemélyben képes erre a pénzbüntetésre ítélni.
A másik esetben – amennyiben a tisztességtelen piaci magatartásról van szó, ebben az esetben – az eljárás a Versenyhivatalnál folyik, és ezt kezdeményezheti az, akit a hirdetés sért, tehát a magyar belső konkurrenciát, nem kezdeményezheti minisztérium, így jómagam sem, lévén, hogy nem vagyok dohánygyáros, de élvezője sem a dohányipari termékeknek, és kezdeményezheti maga a Versenyhivatal.
Nos, a Versenyhivatal kezdeményezett már jó néhány ilyen, a tisztességtelen piaci versennyel kapcsolatos eljárást. Ez ugyan elég hosszadalmas, de itt nem áll meg a tudomány a 3000 forintnál, éppen a közelmúltban hozott egy újsággal kapcsolatosan tisztességtelen reklámozás ügyében 85 ezer forint pénzbírságot, ami azért már komolyabb visszatartó erővel bír, ugyanakkor további szankcionálási lehetősége is van, mert a jogellenes magatartás megszüntetésére is hozhat határozatot.
Úgy gondolom, hogy való igaz az, hogy amíg az említett 78. évi I. törvény áll, nekünk nem lehet más feladatunk, mint hogy az abban foglaltaknak eleget tegyünk, ezért a saját hatáskörömbe tartozó piaci főfelügyelőséget a továbbiakban magam is ellenőrzöm azért, hogy valóban a maga hatáskörében megtesz-e mindent. Más kérdés, hogy megkeresem a versenyhivatal vezetőjét is, hogy szíveskedjék ebben az ügyben az ilyen tiltott reklámok ellen fellépni.
Hozzá kell azonban tenni, hogy Wachsler Tamás képviselőtársam utolsó részében (Derültség.) van egy olyan utalás, amelyik támaszt bennem egy olyan gondolatot is, hogy nem érdemes-e ebben az ügyben esetleg továbblépni, hiszen ő is arra hivatkozik, hogy Nyugaton kötelező minden cigarettareklámon elhelyezni a dohányzás ártalmasságára emlékeztető feliratot, ami világosan utal arra, hogy a világ nagyon sok országában nem tilos, mint a magyar belkereskedelmi törvényben.
Jómagamnak nem áll szándékában a törvény módosítását most kezdeményezni, de hogy teljes legyen a kép, hadd mondjam el, a világ 170 országából összesen húszban van olyan tilalom, mint Magyarországon, és ebbe olyan szép országok tartoznak, mint a volt Szovjetunió területe, Kuba, Algéria, tehát kifejezetten a szocialista országok jogrendjébe illeszkedett a teljes reklámozási tilalom, és az Európai Közösség 12 országából is mindössze háromban van ilyen.
Nem igazolják a statisztikák azt, hogy a teljes tilalom az adott esetben csökkenő tendenciát jelent a dohányzásban. Ezzel kb. úgy vagyunk, mint mindennel, amit tiltanak, néha még ellenkező hatást is vált ki.
Úgy hiszem, hogy a felelet az, hogyha valaki kezdeményezi esetleg egy olyan önkorlátozásos dohányzás és egyéb reklámtevékenységnek a meghonosítását, ami valóban a nyugati országokban figyelemfelhívó feliratok révén éri el azt a hatást, amit itt Magyarországon ma a teljes tilalom, nem mondom azt, hogy nem volnék kész egy ilyennek a támogatására, de ma a jelenlegi jogi helyzetben az érvényben lévő törvények alapján kívánok és fogok eljárni a jövőben. Kérem tisztelettel a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
