FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az állattenyésztésben mindig igen fontos kérdés volt a gazdasági haszonállatok téteményképességének állandó javítása vagy legalább szinten tartása. Ennek nem kisebb kérdésekre van döntő kihatása, mint a belső élelmiszerellátás és a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékexport jelentős tényezőit képező élőállatok és állati termékek gazdaságos előállítása. Ez a tevékenység ma is a magyar mezőgazdaság hagyományos, meghatározó ágazata, és minden bizonnyal a jövőben is az marad.
A téteményképesség fokozásának több lehetséges módozata közül a szelekció ugyancsak hagyományos és a jövőben sem nélkülözhető. A szelekció, vagyis az állattenyésztés alapja a termelés-ellenőrzés. A termelés-ellenőrzést az elmúlt évtizedekben, bár különböző elnevezéssel, de ugyanaz a központi intézmény és annak megyei, illetve területi szervei, újabban az ezekből alakult vállalatok végezték közmegelégedésre.
A mezőgazdasági üzemekben végzett magas színvonalú tenyésztői munka mellett nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy a magyar állattenyésztés az elmúlt évtizedekben minden gond és probléma ellenére kiváló eredményeket ért el.
1991-ben döntő változás következett be a tenyésztés-ellenőrzésben. Az állattenyésztő vállalatok a hagyományos módon, munkatársaik és a tenyésztők közreműködésével a helyszínen gyűjtött adatokat központi számítógépes adatfeldolgozásra továbbítják. A központi számítógépes adatfeldolgozás azt eredményezte, hogy 1991-ben a gazdaságok jelentős része nem vagy alig kapott használható tenyésztési adatokat. Ez két dologgal jár.
A tenyésztői munkához nélkülözhetetlen, rendszeres és pontos tenyésztési adatok gyűjtése nem áll rendelkezésre. Ennek további következménye, hogy a szakszerű tenyésztői munka lehetetlen. A gazdaságoknak rövid távon a tenyészállatok értékesítésének elmaradásából, hosszú távon ezenfelül a tenyésztési eredmények romlásából, ma értékes tenyészetek lekallódásából konkrét gazdasági vesztesége származik.
Másodszor: a tenyésztési és termelés-ellenőrzésért fizetni kell. A megrendelő gazdaságok olyasmiért fizetnek, amiért nem kapnak ellenszolgáltatást. A helyzet az állattenyésztők számára kényszerű, és nem tudnak rajta változtatni, mert a tenyésztés-ellenőrzés kimondatlanul is még mindig állami monopólium. A tenyésztő szövetségek, illetve egyesületek hiába kérték nyugati mintára a tenyésztés-ellenőrzés jogát, eddig nem kapták meg.
Szándékosan beszéltem eddig általánosságban, mert bár a felvázolt információk szarvasmarha-tenyésztő gazdaságoktól származnak, nem gondolom, hogy a helyzet csak őket sújtaná.
Tisztelt Miniszter Úr! Kissé tartok tőle, hogy most a számítógépes adatfeldolgozást végző, helyesebben nem végző intézményen fogja elverni a port, egyébként teljes joggal.
E helyütt nem állhatom meg, hogy ne utaljak arra az anyagra, ami a Kormány agrárpolitikája és programja címet viseli, és amihez úgy jutottam hozzá, hogy egy fél órára kölcsönkapott példányát a titkárnőm lopva lemásolta.
Ebben a címe szerint a kormányprogram részét képező, függelékeivel együtt 63 oldalas dolgozatban nem találkoztam az állattenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés, tenyésztés-ellenőrzés és más hasonló kifejezésekkel. Az egyik függelékben viszont utalást találtam arra vonatkozólag, hogy az anyagban szereplő jogalkotási feladatok végrehajtásának eredményeképpen az agrárágazatra vonatkozó törvények és rendelkezések 1991-ben hatályba lépnek.
Kérdéseim e rövid kitérő után a következők:
Először: ki a felelős az állattenyésztőket lehetetlen helyzetbe hozó állapot kialakulásáért?
Másodszor: történt-e felelősségre vonás, vagy szándékában áll-e a Földművelésügyi Minisztériumnak felelősségre vonást kezdeményezni?
Harmadszor: felmérte-e valaki, hogy az immár egy éve tartó állapot milyen károkat okozott az állattenyésztő gazdaságoknak és a magyar állattenyésztésnek?
Negyedszer: mikor végezhetnek a fajtákra szakosodott országos tenyésztő egyesületek, illetve szövetségek tenyésztés-ellenőrzést?
Ötödször: hogyan látja a miniszter úr a helyzet megoldásának lehetőségét?
És végül hatodszor: az említett agrárprogram szerint az ágazati törvények 1991-ben hatályba lépnek; ezzel szemben annak ellenére, hogy tudomásom szerint elkészült az erdőtörvény és az állategészségügyi törvény tervezete, a Földművelésügyi Minisztérium 1991-ben egyetlenegy ágazati törvényjavaslatot nem nyújtott be. Milyen törvényjavaslatok előkészítése folyik, mikorra várható a készülőben lévő és a már elkészült tervezetek benyújtása, és mi a késedelem oka – különösen a már elkészült törvények esetében?
Tisztelt Miniszter Úr! Érdeklődéssel várom válaszát. (Taps.)
