GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tenyésztésszervezés és termelés-ellenőrzés területén tapasztalható problémák és ellentmondások egy hosszabb folyamat eredményeként alakultak ki. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség átszervezésére '83-ban került sor "költségcsökkentés és a felduzzadt adminisztráció leépítése" címen.
A Felügyelőség eszközállományának felhasználásával hat regionális szervezeti formában működő állattenyésztő vállalat, és a vállalatok koordinációs feladatait ellátó közös vállalat jött létre. A vállalatok feladatul kapták a törzskönyvi ellenőrzéssel, a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos feladatok ellátását, az információs rendszernek és a számítástechnikai központnak a működtetését.
Már ekkor, az átszervezés kapcsán felmerült egy nyugat-európai típusú, társadalmi alapon működő tenyésztő szervezet létrehozása, de az akkori társadalmi és politikai helyzet miatt ezt nem lehetett megvalósítani.
A fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkező országokban példa nélküli módon a tenyésztésszervezés és a törzskönyvi ellenőrzés nyereségérdekeltségű vállalati gazdálkodásba került.
Az állattenyésztő vállalatok a vállalati tevékenység nyereségesebbé tétele érdekében '87-ben megszüntették az állattenyésztő közös vállalatot, értékesítették a számítástechnikai központot, és egyúttal a Számviteltechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalatot, a SZÜV-öt bízták meg a számítástechnikai feladatok ellátásával.
A SZÜV a szarvasmarha információs rendszer programhibáira való hivatkozással, az állattenyésztő szervezetek által előkészített rendszerterv alapján 1991. januárjától áttért az új integrált számítógépes rendszerre, amely hivatott lett volna a régi rendszer hibáinak kiküszöbölésére. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet állásfoglalása ellenére az új rendszer bevezetésére úgy került sor, hogy ezt nem előzte meg alapos tesztelés. Az új számítógépes rendszerről kiderült, hogy programhibákkal terhelt és nem tud visszajuttatni a tenyésztők részére teljeskörű, a menedzsment és tenyésztési munkához szükséges információkat.
A kialakult helyzetben a legfőbb törekvés az volt, hogy az új rendszer működőképessé váljon, mert egy párhuzamos fejlesztés legalább 3 évet venne igénybe. Ettől függetlenül a Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél megindult egy párhuzamos fejlesztés a szarvasmarha fajtaegyesületek bevonásával.
A vállalati gazdálkodásból eredő gondok azt eredményezték, hogy a legtöbb vállalat esetében a vállalati tanács a régi igazgatókat felmentette, és jelenleg új vezetők állnak a vállalatok élén, akik nem tehetők felelőssé a korábban elkövetett hibákért.
1992. január 1-jétől az állattenyésztő vállalatok államigazgatási hatáskörbe kerültek, és február elején döntés született a törzskönyvezési és termelés-ellenőrzési feladatok ellátásához szükséges ingatlanok, álló- és forgóeszközök elkülönítésére és tartós állami tulajdonba vételére.
Egyúttal egy szakértőkből álló szűk körű bizottság létrehozására került sor, mely feladatul kapta egy új, országos hatáskörű termelés-ellenőrző szervezet kialakításának előkészítését április 30-ai határidővel.
Az új termelés-ellenőrző szervezet a jogszabályadta lehetőségeken belül nonprofit szervezetként fog működni. Ez a szervezet képezi majd a gerincét – a szarvasmarha fajtaegyesületekkel és a mezőgazdasági minősítő intézetekkel együttműködve – a nemzetközi előírásoknak megfelelő szarvasmarha-számozási, azonosítási és nyilvántartási rendszernek és a törzskönyvezési munkának az alapvető termelés-ellenőrzési feladatok ellátásán kívül.
A számítástechnikai munkáért jelenleg felelős Állattenyésztési és Tenyésztésszervezési Kft. – amelynek tagjai a hat állattenyésztő vállalat és a SZÜV – március 31-ig kapott végső határidőt a szarvasmarha számítástechnikai rendszer működőképessé tételére. Ennek elmulasztása esetén az FM felméri az okozott károkat és felelősségrevonást fog kezdeményezni.
Konkrét válaszom tehát a kérdésekre: az állattenyésztőket a termelés-ellenőrzés területén lehetetlen helyzetbe hozó álláspont kialakításáért a hat állattenyésztő vállalat és a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat által létrehozott Állattenyésztési és Tenyésztésszervezési Kft a felelős, mert megfelelő tesztelés nélkül tért át az új integrált szarvasmarha-tenyésztési számítógépes rendszerre.
Az áttérés időszakában az FM nem felügyelte a szervezetet. Felelősségrevonás eddig nem történt – bízva abban, hogy a rendszer működőképessé tehető. Amennyiben március 31-ig a rendszer nem válik működőképessé, a minisztérium vizsgálatot és felelősségrevonást kezdeményez. A termelés-ellenőrzési adatszolgáltatás elmaradásának csak egy része jelentkezik közvetlen kárként, így a teljes kár felmérésére később nyílik lehetőség.
A fajtaegyesületeknek a tenyésztés-ellenőrzési tevékenysége csak az új tenyésztésszervezési struktúra kialakításának keretén belül tud megvalósulni, együttműködve az új termelés-ellenőrző szervezetekkel, mert csak ezáltal biztosítható a működéshez szükséges eszközállomány.
A termelés-ellenőrzési adatszolgáltatás rövid távú megoldása csak az Állattenyésztési és Tenyésztésszervezési Kft keretén belül oldható meg, mert egy új rendszer kifejlesztése minimálisan 3 évet vesz igénybe. Hosszabb távon a megoldást egy társadalmi alapokon szerveződő, nonprofit tenyésztő szervezet keretén belül lehet elképzelni, ahol az információs rendszer és a tenyésztők kontrollja mellett működik.
A Kormány 1992. évi törvényalkotási munkájával – programja keretében – az első félévben mi idáig három törvényjavaslatot nyújtottunk be. Egy a Parlament előtt van, a másik benyújtásra került a Kormányhoz, a harmadik most van a Kormánynál, épp e héten előterjesztésen. Ezek: a megyei földművelésügyi hivatalok, az agrár-rendtartás és a földtörvény módosítása.
'92-ben a következő törvényjavaslatok benyújtására kerül sor. Ezek a kérdéses szakmai törvények. A törvényjavaslat az erdőről rövidesen tárcaegyeztetésre kerül és a kormányprogramban előírt határidő betartásával az Országgyűlés elé is. Ugyanez a helyzet az állategészségügyi törvénnyel, azután benyújtásra kerül a vadászatról, a takarmányozásról, a növényvédelemről, a közbirtokosságról szóló törvény, és amennyiben az Országgyűlés teherbíró képessége ezt elviseli, még az idén az élelmiszertörvényre, a növényfajták állami minősítésére, azután a földmérési és ingatlankataszteri törvény benyújtására kerül sor. Mindez az Országgyűlés teherbíró képességétől függ.
Nagyon csodálkozom azon, hogy a képviselő úr az agrárprogramhoz ilyen nehezen jutott hozzá. Legyen kedves, mondja meg nekem, hogy milyen nyelven és milyen színben kéri, mert ezt mindenki tárgyalta, különben is kint a követségeken is ott van. Köszönöm szépen.
