HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ)
HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ)
HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Előrebocsátom, hogy nem szerencsés dolog az, hogy a közoktatási törvénytervezet ügyében napirend előtti felszólalások formájában vitatkozunk egymással. (Közbeszólások: Még be sincs terjesztve. Nem! – Zaj.) De azért ha megengedik, folytatnám. (Zaj.) Hiszen ennek nyilvánvalóan nem ez lenne a formája, ezt nyilván a szemben lévő képviselőtársaim nagyon jól tudják. De miután Karsai Péter éppen az önök sorai közül – pedagóguskollégám és képviselőtársam – az elmúlt héten napirend előtt megkísérelte képviselőtársaimat, hogy finoman fogalmazzak, nem túl hiteles információk birtokosává tenni, nincs más lehetőségem, mint hogy ugyanebben a formában próbáljam ezeket cáfolni.
Képviselőtársam szerint az Oktatáskutató Intézet által közzétett közvélemény-kutatási eredmények azt igazolják, hogy "A törvénytervezet fontosabb elemeit a nagy többség elfogadta". Nos, a hivatkozott vizsgálat nem ezt, hanem ennek éppen az ellenkezőjét igazolja. Képviselőtársam a fővárosi részminta eredményeire hivatkozik, s ahhoz kívánja csatlakoztatni több falura kiterjedő tapasztalatai alapján a vidéki pedagógusok, köztük az én véleményemet is.
Nos, ez hiábavaló fáradság, mert azóta régen megjelentek a napilapokban is az országos minta adatai, a képviselőtársamon kívül minden érdeklődőhöz ez eljuthatott. Azonban az országos minta éppúgy cáfolja képviselőtársamat, mint a fővárosi. A vizsgálat azokban a kérdésekben mutatott ki széles körű eltérést, amelyet sem a pedagógus szakszervezetek, sem a Kontyfa utcaiak, sem az aláírásgyűjtők és aláírók nem elleneztek soha. Tudniillik, hogy kell új törvény, hogy kell az, hogy az egyházak és az egyesületek iskolát tudjanak alapítani, kell kerettanterv, és valójában szükség van arra, hogy egy központilag meghatározott vizsgarendszer alapján mérhessék a tanulók tudását. Ebben valóban egyetértés van.
Ennek a minisztérium által elvetett korábbi törvénytervezetek mindegyike megfelel, talán jobban, mint ez.
Azokban az alapvető kérdésekben, amelyekről a vita folyik, a többség nem szavaz a minisztérium koncepciója mellett. A megkérdezettek alig több mint egynegyede, 28%-a értene egyet a minisztérium által favorizált 6+6 osztályos elképzeléssel, a területi oktatási központok felállításának 43% a tetszésindexe, az iskolák igazgatójának megválasztásában a legtöbben nem azt a megoldást választják, mint a törvénytervezet.
Az iskolák finanszírozásának a kérdése, gondolom, bízvást a fontosabb elemek közé sorolható. Idézem a közvélemény-kutatásról szóló beszámolót a Köznevelés február 14-i számából: "A törvénytervezetben szereplő megoldást, hogy mind a bér, mind a fenntartás összegét az önkormányzat kezelje, a pedagógusoknak csupán 5%-a helyesli."
Ennyi, gondolom elég.
Képviselőtársam nem túl pontos információt adott arról is, hogy mely szervezetek, intézmények támogatják, és melyek nem a törvénytervezetet. Nos, a törvénytervezetet nemcsak a régi, hanem az új demokratikus szakszervezet is elveti. Velük együtt az önkormányzatok képviselői is elutasították az érdekegyeztető fórumon. Az Országos Közoktatási Intézet képviselőtársaim állításával szemben szintén elutasította. Elutasították a nemzeti alaptanterv készítői is, és szükségesnek tartották, hogy sajtó előtt kinyilvánítsák, és a közvélemény tudomására hozzák, hogy ez nem arra készült – ez a nemzeti alaptanterv –, amire a minisztérium tervezete szánja.
Képviselőtársam szerint az aláírásgyűjtési akció szervezői – úgymond – a pedagógiához legkevésbé sem értő tömegek jámbor aláírásával óhajtják a törvénytervezetet megtorpedózni. Ez is olyan hitelrontás, amely minden alapot nélkülöz, s amely mellé képviselőtársam se tud mást állítani, mint saját rosszhiszeműségét. Az aláírásgyűjtési ívek 90%-át ugyanis az iskolákból küldték vissza, és ennek döntő többségét a pedagógusok írták alá, és igen kis részét csak a vele egyetértő szülők. De ha még nem is így lenne, akkor sem kellene olyan gyorsan elfelejteni azt, hogy a hidrológiához legkevésbé értő aláírók tették lehetővé azt, hogy Nagymaroson most nincsen vízlépcső és nincs vízierőmű. (Zaj.) És a tényeket képviselőtársaimhoz hasonló hűséggel kezelő szakértőknek köszönhetjük azt, hogy majd nem lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
Abdulhasim Mutalovics Mutalov úr, az Üzbég Köztársaság miniszterelnöke és kísérete köszöntése
