LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat egyik haszontalan elődjét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. Csak közérdekből és átmenetileg korlátozhatók a tulajdonosi jogok. A közérdekről, azt hiszem, itt már szó sem lehet. Remélem, hogy a Parlament az átmeneti jelleget állandó hosszabbításokkal nem játssza ki.
Kevés felszólaló volt előttem, és nem is a törvény szövegéről és a beterjesztő indokolásáról mondanék véleményt, hanem arról, hogy az alaptörvény elfogadása óta sok és alapvető szempontból megváltozott helyzetben találjuk a szövetkezeteket. És én azt remélem, ha a beterjesztő nem is, de a Parlament ezeket figyelembe veszi.
A szövetkezeti tagok és az alkalmazottak, sőt a szövetkezetek volt tagjai is napjainkban a vagyonnevesítéssel, a földkijelölésekkel vannak elfoglalva, a szövetkezeti vagyon az érdeklődés középpontjában van, ezért nem képzelhető el, hogy tudtuk és beleegyezésük nélkül lényeges döntések születhessenek. Olyan döntések, amelyek az immár valódi tulajdonukat, tulajdonosi jogaikat sértenék. A szövetkezeti tagok képesek és tudnak, és egyedül jogosultak arra, hogy tulajdonukról döntsenek.
Megváltozott a helyzet azért is, mert a szövetkezetek kijelölték a földalapokat a kárpótlásra, a tagi tulajdonra, és a legtöbb helyen a csupán 20–30 aranykoronát kitevő föld nélküli alkalmazotti és tagi földtulajdonra.
A kijelölések után tehát a szövetkezetek tagjai arról a földről dönthetnek csupán, amely immár vitathatatlanul tulajdonukat képezi, ezért nem indokolt a korlátozás meghosszabbítása.
Megváltozott a helyzet azért is, mert az átmeneti törvény alapjaiban megváltoztatta a szövetkezetek vezetőinek a felelősségét. A tisztségviselők e minőségükben végzett tevékenységükért teljes vagyonukkal felelnek. Minden lehetőség adott a hibás, a kárt okozó döntések felelőseinek a számonkérésére, s ez olyan súlyos visszatartó erő, ha tetszik, olyan súlyos fenyegetés, ami szintén feleslegessé teszi egyéb korlátok fenntartását.
Megváltozott a helyzet azért is, mert a kormányzat, a Földművelésügyi Minisztérium képviselői ma már nem csupán a szövetkezetek ellen, de a kft.-k és a mezőgazdasági rt.-k ellen is tüzelik, biztatják a szövetekezti tagokat, tehát minden közös tevékenység ellen, annak ellenére vagy éppen azért, mert nem akarják a magángazdálkodást választani. Ez az ösztönződés nem segíti a tisztánlátást.
És végül megváltozott a mezőgazdasági szövetkezetek helyzete azért is, mert a kormányzat termelést csökkentő programja rendkívül súlyos gondokat okoz a mezőgazdaságból élők többségének, és ahogy Juhász Pál képviselőtársam elmondta, szükségük van a vagyon átcsoportosítására, mobilizálására, megélhetésük, napi problémáik megoldására.
A Parlament feladata, hogy megalkossa azokat a törvényeket, amelyek korszerűen szabályozzák a szövetkezeti ingatlanok, főként pedig a földforgalom törvényi kereteit. Parlamentünk e feladata teljesítésében késésben van, és a napirenden lévő, s az ehhez hasonló felesleges foltozgatások az érdemi munkától veszik el a képviselők idejét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
