KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) Én is Csépe Béla javaslata mellett szeretnék érvelni. Már úgy értve, hogy Csépe Béla javaslata mellett van beadva olyan javaslat, amelyik jobban kifejezi a törekvéseinket, és szemben a Csépe Béla által elmondottakkal, mi ezt a másik javaslatot szeretnénk támogatni.
Miről is van szó tulajdonképpen? Úgy tűnik, hogy abban már konszenzus van, hogy töröljük el ezt a fajta kényszerlevonási kötelezettséget. Itt azért meg szeretném említeni, hogy ez most példa arra, hogy a Parlament időnként képes észlelni a saját hibáit, és azokat megfelelő módon megkísérli korrigálni. Ugyanakkor azonban abban az esetben, ha Csépe Béla javaslatát fogadja el a tisztelt Ház, akkor továbbra is két probléma felmerül az előlegfizetés kapcsán.
Egyrészt Csépe Béla maga is említette, hogy az ő javaslata nem engedi meg a mezőgazdasági kistermelőknek, hogy a bevételeik és a költségeik különbözeteként meghatározott jövedelmük 20%-át fizessék negyedévenként adóelőlegként, illetve csak akkor engedi meg, ha ez a mezőgazdasági termelő egyéni vállalkozó, ugyanakkor viszont ezt a jogszabály csak 2 millió forint fölötti bevétel esetén teszi lehetővé. Tehát Csépe Béla javaslata szerint a mezőgazdasági kistermelő továbbra is a bevételének az alapján fizeti az adóelőleget, csak most már nem vonják le tőle, tehát nem egy kényszerlevonás történik, hanem neki magának kell havonta kiszámolnia és befizetnie ezt az összeget.
Ekkor viszont nem kezeli a javaslat azt a problémát, hogy a mezőgazdasági kistermelő, ha azt a szabályt választja, akkor 750 ezer forint bevételig nem köteles adót fizetni, másképp mondva olyan vállalkozókat kötelezünk adóelőleg-fizetésre, akiknek valójában nem lesz adóelőleg-fizetési kötelezettségük.
Csépe Béla javaslatának másik részével pedig az a problémánk a továbbiakban, hogy az önálló tevékenységet végzőnél megengedi ugyan abban az esetben, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a 20%-os adóelőleg-kiszámítási szabály alkalmazását negyedévenként, ugyanakkor viszont itt sem veszi figyelembe, hogy ezeknek az önálló tevékenységet végzőknek egy része olyan tevékenységet folytat, amelyből keletkezett jövedelem 100 ezer forintig adómentes, következésképpen megint egy olyan jövedelemadó-előleget szednénk be ily módon, olyanoktól szednénk be jövedelemadó-előleget, akiknek a jövedelme valójában nem adóköteles.
Itt hadd hivatkozzam Kupa Mihály miniszter úrnak az általános vitában elmondott szövegére. Hadd olvasam fel önöknek a jegyzőkönyvből a vonatkozó passzust: "Végül a szabályozás szerint, ezt elfelejtették az előterjesztők mondani – mondja a miniszter úr –, a banki alapkamat kétszeresét kapja vissza, hogyha túlzott volt az adóelőleg-levonás. Melyik bank ad ilyen betétet vajon? Ezeket kérem, vegyék figyelembe, amikor mérlegelik a döntéseket".
Hát én is kérem, hogy ezeket vegyék figyelembe, annál is inkább, mert Kupa Mihály miniszter úr tévedett, amikor ezeket mondta. Az a szabály, amiről ő beszél, kifejezetten csak a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozik, és nem vonatkozik egyébként egyéni vállalkozókra, meg általában nem vonatkozik azokra, akik nagyobb adóelőleget fizettek. Ha ez a szabály igaz lenne, ahogy a miniszter úr így elmondta, akkor a legjobb befektetési lehetőség ma Magyarországon az adőelőleg-fizetés lenne, mert csak ez az a tevékenység, amivel az alapkamat kétszeresét lehetne visszakapni. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ez nem így van, ez csak a mezőgazdasági kistermelőkre igaz, másokra nem.
A mi javaslatunknak végül is összességében az a lényege, hogy ezek a csoportok negyedévente határozzák meg a bevételeik és költségeik különbözetét, és a tényleges jövedelmük alapján fizessenek adóelőleget. Ugyanakkor viszont Csépe Béla javaslatának azt a részét jónak tartjuk, hogy az előző évben veszteséges vállalkozó ne fizessen előleget, és ezt átemeltük ebbe a javaslatba is. Én azonban fel szeretném hívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogyha a szavazáskor Csépe Béla javaslatát támogatják, akkor további problémák maradnak benne a törvényben, és akkor nem oldottuk meg ezt a kérdést teljes egészében.
Végül egy lényeges információt szeretnék megosztani önökkel. Freund Tamás képviselőtársam módosító indítványa arra vonatkozott, hogy a mozgáskorlátozottak a költségvetésből a részükre nyújtott közlekedési támogatás után ne fizessenek személyi jövedelemadót. A bizottságunk ülésén a Kormány képviselője mondta, hogy szükségtelen ez a módosító javaslat, hiszen a szociális támogatás fogalmába bele kell érteni. Korábban a mozgássérültek szervezetei jelezték felénk ezt a problémát, ennek alapján született Freund Tamás javaslata. Miután megnyugatónak találta a minisztérium álláspontját, ezért ezt a javaslatot visszavonta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
