BORZ MIKLÓS (FKgP)
BORZ MIKLÓS (FKgP)
BORZ MIKLÓS (FKgP) Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Tegnap, március 29-én volt évszázadunk talán legnagyobb magyarjának, Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 100. évfordulója.
Ezekben a napokban gyűléseken, emlékhelyeken, templomokban tartottak számos helyen megemlékezést. Úgy érzem, hogy a magyar Országgyűlés sem maradhat ki ebből a megemlékezésből.
Mindszenty József veszprémi püspökként Serédi Jusztinián hercegprímás halála után 1945. október 7-én vette át az akkor még nemcsak egyházi, hanem közjogi méltóságot is jelentő esztergomi hercegprímási széket. Esztergom polgársága örömujjongással, diadalkapuval üdvözölte az új hercegprímást. Működése alatt markánsan foglalt állást mindenfajta diktatúra ellen. Az emberi szabadságjogok legfontosabb ismérvének a vallás, a szólás, a sajtó, a gyülekezés és az oktatás szabadságát tekintette.
Az első összeütközése a kommunisták befolyása alatt álló koalíciós kormánnyal az egyházi iskolák erőszakos államosítása miatt történt. Világosan látta – ami később be is következett –, hogy ha az iskolákat az egyházak kezéből kivéve az állam kezébe adják, ez azt fogja eredményezni, hogy a lelkiismereti szabadság címszó alatt deklarált, a világnézetileg semleges iskola annak pontosan az ellenkezőjét, a vallások erőszakos elnyomását fogja eredményezni. Világosan látta, hogy az iskolák az ateizmus terjedésének szócsöveivé fognak válni.
1948. december 26-áig folytatta a szovjet szuronyokra támaszkodó hatalommal a szélmalomharcát. Az ÁVH lefüggönyzött autóiban a prímási palota előtt posztoló pribékek több hónapos őrzés után a szeretet ünnepét, a karácsonyt tartották a legalkalmasabbnak a hercegprímás letartóztatására. Ezután következett az egész művelt világ megdöbbenésére a közismert koncepciós per, amelynek végeredménye életfogytiglani fegyházbüntetés volt.
A szabadságharc alatt, 1956. október 30-án bátor katonáink kiszabadították a fogságából és Budapestre hozták.
November 4-én éppen itt, a Parlamentben tartózkodott, amikor a szovjet páncélosok és kádárista pribékjeik körülvették ezt a házat, a kormány tagjai után ő is elmenekült, kilépett az épületből. Szerencsére egy Nagy Kálmán nevű fiatal tiszt felismerve a hercegprímást, és annak az életveszélyes helyzetét, átvezetve a szovjet páncélosok kordonán, az Egyesült Államok nagykövetségére kísérte, ahol politikai menedékjogot kapott. Ott élt egészen 1971-ig, amikor Kádárék az ENSZ és a világ közvéleményének a nyomására végre kiengedték az országból.
Emigrációja alatt bejárta az egész nyugati világot. Hirdette a magyar nemzet igazát és a kommunizmus szörnyű bűneit. Tette ezt 1975. május 6-án Bécsben bekövetkezett haláláig. Kívánsága szerint a sok-sok magyar emléket őrző mariazelli kegytemplomba temették el ideiglenesen. Addig – így szólt a végrendelete –, míg Magyarország felszabadul az idegen megszállás alól és a kommunista rendszer végleg megbukik.
Ez a kívánsága a múlt év májusában teljesült. Diadalmenetben hoztuk haza Mariazellből és helyeztük örök nyugalomra a magyar főpapok és prímások nyughelyén, az esztergomi bazilika kriptájában. A magyar Országgyűlésből népes küldöttséggel vettünk részt mind a mariazelli szertartáson, a hazaszállításon és az esztergomi temetésen.
Mindszenty József hercegprímás a magyar Parlament épületében tartózkodott a gyászos november 4-én. Innen kilépve kezdte meg hosszú emigrációját. Most, születésének 100. évfordulóján méltó módon úgy tudunk megemlékezni nemzetünk e nagy fiáról, ha itt, a Parlament épületében egy emléktáblát helyezünk el, megörökítve rajta egy domborművel a hercegprímás úr arcmását. Szükséges ez azért is, hogy a mindenkori képviselők, az Országgyűlés külföldi és magyar látogatói, vendégei leróhassák kegyeletüket a nemzet sokat szenvedett nagy fiának, Mindszenty hercegprímásnak az emléke előtt.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
