RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója:
RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója:
RUDICS RÓBERT, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság lefolytatta a vitát az útalapról szóló törvénytervezetről és a vele párhuzamosan benyújtott távlati közúthálózat-fejlesztési programról. Az ülésen a minisztérium, a KHVM képviselője elmondta, hogy tulajdonképpen azért van szükség ennek a törvénynek a megalkotására – azért is szükség van –, mert az államháztartási törvény, amelyik szintén tárgyalás alatt áll, 1993-tól elkülönített pénzalapok kezelését csak törvény alapján teszi lehetővé.
A törvényjavaslattal együtt megkaptuk a távlati közúthálózat-fejlesztési programot, és ennek a finanszírozásában nagy szerepe lenne – a koncessziós megoldások mellett – az útalapnak, mivel az útalap lehetővé teszi az állami és ezen túl önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő országos közúthálózat üzemeltetését, fejlesztését, fenntartását.
1994. január 1-jéig fokozatosan megszűnik az útalapnak a költségvetést pótló, kiegészítő szerepe, és azok a bevételek, amelyek az üzemanyagok értékesítése mellett kerülnek befizetésre, valamint a belföldi tulajdonú gépjárműadó-bevétel központi 50%-a és a külföldi tulajdonban lévő gépjárművek által fizetett adó 100%-a az útalapba fog befolyni 1994. január 1-jéig, és addig is lépések történnek a minél nagyobb összegű befizetésekre.
Forrásbővítésre is lehetőség nyílik, hiszen azáltal, hogy az útalap mint intézmény hiteleket vehet fel, pénzpiaci műveleteket végezhet, és ezek kamatai vagy az esetleges közlekedési bírságok szintén gyarapíthatják az útalap bevételeit. Lehetőség nyílik arra, hogy azok a befizetések, amelyek nem szorosan, szigorúan kötődnek a közúthasználathoz, az áfa-visszatérítéshez hasonlóan visszaigényelhetők legyenek, így a vasúthálózat, a hajózás vagy a mezőgazdasági célú üzemanyag-felhasználás.
Képviselőtársaim közül néhányan föltették azt a kérdést, hogy hogyan nyílt lehetőség – tulajdonképpen nem szorosan a törvényhez tartozik – az M1-es autópálya esetében a koncessziós tender kiírására, amíg az ágazati törvények nem készültek el. Erre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény nincs ellentétben a koncessziós kerettörvénnyel, és amire a konkrét szerződéskötések megtörténnek, addigra reményeink szerint sikerül majd megalkotnunk az ágazati törvényeket is.
A környezetvédelmi bizottság jelen lévő képviselője szintén kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy az így megnövekedett bevételekből milyen mértékben szeretne a tárca autópálya-építéseket finanszírozni, illetve milyen megoldásokat látnak a kamionforgalom közútról vasútra való terelésére.
A válaszban elhangzott, hogy a kamionforgalom vasútra terelésére megkezdték az előkészületeket, de ezzel párhuzamosan szükség van továbbra is autópályák építésére, és ezek finanszírozására elsősorban a koncessziós megoldásokat látják elképzelhetőnek.
Miután a bizottság tagjai meggyőződtek arról, hogy ennek a törvénynek a meghozatala alapjában nem jelent újabb terheket a gépkocsit használó állampolgárok számára, ezután a bizottság egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
