GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke:
GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke:
GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság kérelmemre megvizsgálta az Országgyűlés 1991. november 4-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett, az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okokból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvényt, illetve annak 1. §-a alkotmányosságát, mivel e tekintetben alkotmányossági aggályok merültek fel.
Az Alkotmánybíróság meghozta határozatát, amely mindenki számára kötelező. Döntését a demokratikus jogállamiság elveinek megfelelően hozta meg, amely a súlyos bűnöket elkövetőkkel szemben is mindenkor csak az alkotmányosság szigorú tiszteletben tartása mellett teszi lehetségessé a felelősségrevonást. Ezzel a büntetőjogi felelősségrevonás lehetőségeinek az Alkotmányból eredő korlátaira mutatott rá.
A határozat nem vehette figyelembe a törvényes magyar kormányt ért fegyveres támadás, a megtorlás és a politikai gyilkosságok miatt érzett általános elkeseredést és felháborodást.
Ezt átérezve és megértve már az Alkotmánybíróság teljes ülésén is jeleztem, amennyiben a testület alkotmányellenesnek minősítené a szóban forgó törvényt, azon túl, hogy visszaküldöm az Országgyűlésnek, élni fogok az Alkotmány 30/A § (1) bekezdés f) pontjában írt jogommal, és javaslattal fordulok a törvényhozó testülethez. A döntésre és az abban foglaltakra tekintettel az Alkotmány 26. §-ának (5) bekezdése alapján a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldtem.
A tisztelt Országgyűlésnek egyidejűleg javaslom a következők figyelembevételét és megfontolását. A büntetőjogi felelősségrevonás hiánya nem akadályozhatja meg, hogy az igazság feltárása alkotmányos keretek között meginduljon. A magyar népnek, mint minden más népnek, joga van megismernie saját történelmét, ezen belül a közelmúlt évtizedek történelmi eseményeit.
Az államnak tevékenyen közre kell működnie az igazság feltárásában. Ennek érdekében indítványozom, hogy az Országgyűlés hozzon létre történeti tényfeltáró bizottságot az 1944. december 21. és 1989. október 23-a közötti időszak folyamatainak, történéseinek és tényeinek feltárására, valamint feldolgozására.
A bizottság feladata legyen, hogy a rendelkezésre álló, illetve fellelhető források feldolgozásával, a fent említett történések szereplőinek, tanúinak meghallgatásával, az eddig nyilvánosságra került szakmunkák, kutatások felhasználásával készítsen összefoglaló jelentést az elmúlt négy és fél évtizedről.
A tényfeltárás keretében a biztottság hozza nyilvánosságra az ország szuverenitását, az alkotmányosságot és a hatályos törvényeket sértő konkrét döntéseket, s nevezze meg a döntések, az ember- és életellenes cselekmények felelőseit, munkája végeztével tájékoztassa megállapításairól az ország polgárait.
A történtek hiteles feltárása és a jogsértésekért felelős személyek megnevezése elősegítheti tragikus nemzeti közelmúltunk megismerését, és egyben az Alkotmány és a mindenkor hatályos jogi alapelvek sérelme nélkül segítheti feloldani a társadalomban jelen lévő feszültségeket, amelyeket ennek hiánya eddig okozott.
Javaslatomat írásban is eljuttatom a tisztelt Ház elnökének. Köszönöm szíves türelmüket, köszönöm a szót, elnök úr. (Nagy taps.)
