MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Négy módosító indítványról szeretnék szólni, amelyek közül kettő a törvénytervezet normaszövegéről, kettő pedig a mellékleteiről szól.
(14.50)
Az előbbi kettő – a normaszöveggel kapcsolatos – már szóba került ma a Parlamentben. Zsebők Lajos képviselőtársam említette azt, hogy a környezetvédelmi bizottság nem támogatja azt a módosító indítványt, amelyik a céltámogatási kiegészítő keret helyett normatív módon juttatna előnyt az elmaradott térségi településeknek.
Nekem viszont határozottan az a véleményem, és Sápi József képviselőtársammal együtt nyújtottuk be azt a módosító indítványt, ami a forgatókönyvben a 21. szám alatt található és a 6. § (2) bekezdését módosítja, és azért ez a véleményünk, mert gondoljanak bele képviselőtársaim, hogy a törvénytervezet szerint március 14-e a határideje annak, hogy a következő esztendőre be lehessen nyújtani a pályázatot. Ez a bizonyos céltámogatási kiegészítő keret még nincs a kezünkben. Mire ez megszületik, egyáltalán nem lesz idő arra, hogy egy előzetes pályázat alapján hozzájussanak ehhez az önkormányzatok, hogy majd utána a céltámogatáshoz is beadhassák a pályázatukat. Ez tehát '94-re teljesen lehetetlen. Így valószínű, ha megvalósul, csak 1995-re lehetséges. Márpedig, kérdem én, hogy az elmaradott térségi települések – és gondolom, nagyon sokan képviselünk ilyeneket – várhatnak-e két esztendőt az ilyenfajta felzárkóztatásra. Úgy gondolom képviselőtársaim, hogy nem, hiszen pont ez az időszak lesz az, amikor jelentős infrastrukturális beruházások lesznek Magyarországon a világkiállítás okán, és nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ez főleg a fővárost és a dunántúli területeket érinti elsősorban. Megmondom őszintén, mi, elmaradott térségeket képviselők úgy adtuk igenünket a világkiállítás mellett, hogy az elmaradott térségekre is gondoljon az Országgyűlés és gondoljon a Kormány.
Én tehát azt gondolom, hogy nemcsak elmaradott térségi képviselők, hanem fejlettebb területeket képviselők is méltányolni fogják ezeket az érveket. Egyébként Hatvani Zoltán képviselőtársam hasonló húrokat pengetett meg. Függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki párti képviselők, nagyon kérem, gondolják meg ennek a módosító indítványnak az elfogadását, aminek tehát az a lényege, hogy az elmaradott térségi listán szereplő települések 20%-kal nagyobb támogatásban részesüljenek a céltámogatási rendszeren belül.
Meg kell mondanom, egy kicsit megalkuvó voltam magam is, amikor azt tapasztaltam, hogy a bizottságok nem támogatták, és beadtunk egy csatlakozó módosító indítványt 10% plusz normatív támogatást megcélozva, de az az elv vezérelt bennünket, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, mert ezeknek az önkormányzatoknak ez a 10% is többet jelent, mint majd valamikor '95-ben a CKK beindítása, illetve azt ettől függetlenül meg lehet csinálni.
A másik módosító indítványunk szintén az elmaradott térségeknek kedvezne. Ez a 8. § (2) bekezdését módosítja, és a forgatókönyvben 36. szám alatt találják meg képviselőtársaim. Ennek az a lényege, ez a cikk azt mondja ki, amennyiben a Kormány javasolja, hogy gazdasági okok miatt módosítani, átütemezni vagy felfüggeszteni kellene a címzett és céltámogatási rendszert – és lehetőséget ad a Parlamentnek, hogy ezt megtegye – nagyon méltánytalan dolognak tartanám, ha a Parlament egyforma kézzel mérne ilyen esetben a fejlettebb és az elmaradott területek között.
Módosító indítványunk lényege tehát az, hogy ez ne vonatkozhasson az elmaradott térségi listát magába foglaló településekre.
A másik két módosító indítvány, amint jeleztem, a mellékleteket érinti. 92-es szám alatt azt a módosító indítványt találják képviselőtársaim, amelyik egy új tétel: II/1-es szám alatt korszerű, szilárd szemétmegsemmisítőt vonna be a támogatandó célok körébe.
Hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét, hogy ez Magyarországon majdhogynem egy új létesítménytípus, hiszen Magyarországon egyetlenegy korszerű szilárd szemétmegsemmisítő létezik, ez Budapesten van, és a kapacitása kétmillió tonna/év.
Ugyanakkor azt hiszem, valamennyien, amikor végigutazunk hétről hétre az országban, látjuk, hogy ezt az országot valósággal elöntötte a szemét. Én Nyíregyháza és Budapest között legalább 6-7 helyen csak a sínek mellett látom, amikor nádasokat, gödröket igen ocsmány látványú szeméttel töltenek fel. Azt hiszem, hogy ezt külföld előtt is nagyon kell szégyellnünk, és valamilyen módon hozzá kell fognunk ennek a kérdésnek a megoldásához.
Hadd adjak egy kis szemétkörképet. Magyarországon 100 millió tonna termelői és szolgáltatási ágazatból származó szemét keletkezik, aminek mindössze csak az 50%-át tudjuk hasznosítani, hiszen ez volna a szemét kezelésének a legoptimálisabb módja.
Veszélyes hulladék mintegy 3-4 millió tonna keletkezik, és meg kell mondanom, hogy ennek a legotrombább szemétnek mindössze 70%-át tudjuk kellő színvonalon megsemmisíteni, és 30%-a egyáltalán nem rendezett.
Az a szemét, amit a vonatból látunk, az a települési szilárd szemét, ez 23 millió tonnát tesz ki, aminek 30%-a eleve kezeletlen, 70%-át kezelik ugyan, de a kezelt szemét 80-85%-át lerakással kezelik. A 2800 magyarországi szemétlerakónak mindössze 10%-a felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek.
Én nagyon szeretném, hogyha ez a támogatandó célok közé bekerülne. El kell mondanom még, azt tekintenénk korszerű szilárdszemét-megsemmisítőnek, amelyet a környezetvédelmi felügyelőség annak minősít. Hadd mondjam el néhány ismérvét: ezek nagy volumenűek, teljesen zártak, a kibocsátott gázok szűrésére alkalmasak, és amellett energiaszolgáltatást is nyújtanának.
28-as szám alatt az ehhez csatlakozó módosító indítvány azt mondja ki, hogy amennyiben több település közösen épít, akkor ne a szokványos 10, hanem még +10% támogatásban részesüljenek.
Végül, a negyedik módosító indítvány – amit 111-es szám alatt találnak meg – azokra a szétvált községekre vonatkozik, amelyeknek a lakosságszáma meghaladja az 1500-at, és azáltal vesztették el az orvosukat és orvosi rendelőjüket, mert éltek azzal a szabadsággal, hogy a korábban erőszakkal összeszuszakolt önkormányzatok a lakosság szabad akaratából szétváltak. Ennek a szabadságnak nagyon gyakran megadták az árát a települések, és gyakran ott maradtak például orvos és orvosi rendelő nélkül. Érthető a lakosok ez irányú törekvése.
Hadd mondjam el, hogy nem túlzott számú igényről van szó, mert Magyarországon az elmúlt három évben 60 település vált szét, és az általam a javaslatban kedvezményezett kategória – 1500 és 5000 fő közöttiek – mindössze 13 van. Én azért kezdeményezem ezt, mert a saját választókerületemben két olyan település van, amelyik így maradt orvos és orvosi rendelő nélkül, és azt gondolom, méltányos volna ezeket a kéréseket meghallgatni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
