ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz jó pár módosító indítványt beadtam, mely módosító indítványok a vízgazdálkodás területén szakmai pontosítások voltak, de ezen túlmenően környezetvédelmi kérdésekben is adtam be módosításokat, amelyek közül most egyetleneggyel kívánok foglalkozni.
E módosító javaslatommal a céltámogatási rendszerbe kívánom beemelni a kommunális szilárdhulladék-gyűjtést. Mondhatnám úgy is, hogy a háztartási szemét problémájának a részbeni és nagyon kis részbeni megoldását.
Az én javaslatom három területet érint ezen belül.
Javaslatom első részében támogatni kívánom az önkormányzatok hagyományos technológiával történő, de a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő hulladék elhelyezéseit.
A javaslat második részével azt kívánom elérni, hogy tért nyerhessenek a korszerű technológiát képviselő hulladékártalmatlanítók. Ez hasonló dolog, mint a hulladékmegsemmisítő, illetve ugyanazt jelenti, formailag hasonló, de pontosabb kifejezés: ugyanarról van szó, de megsemmisítésről azért nem lehet beszélni, hanem hulladékártalmatlanításról lehet beszélni.
Végül a javaslat harmadik részében szükségesnek tartom, hogy a szelektív hulladékgyűjtés terén is tegyük meg azt a kicsi lépést, ami ma megtehető.
Felvetődhet – mint ahogy fel is szokott vetődni – az az ellenérv, hogy a célok bővítésével elvonnánk az amúgy is szűkös forrásokat más fontos vagy fontosabb célok, illetve beruházások elől. Én azt szeretném bebizonyítani önöknek, hogy a kommunális hulladék kezelése éppen olyan fontos cél, mint mondjuk a közműépítés.
A probléma lényege abban rejlik, hogy egy iskola vagy egy egészségügyi létesítmény hiánya ma jelentkezik, a mában érzékelhető és égető hiányként érzékelhető. A környezetvédelem területén meglévő elmaradottságok, hiányok hosszú távon fejtik ki káros hatásukat. Egy adott pillanatban a káros környezeti hatás lehet, hogy még nem is érzékelhető, de az idő múlásával e káros hatások napról napra, évről évre növekednek, halmozódnak, és beavatkozás nélkül elérnek egy olyan pontot, amikor már elviselhetetlenné válhatnak, vagy azzá is válnak. Ezen a ponton a megoldás már vagy lehetetlen, vagy ha lehetséges is, sokkal-sokkal többe kerül, mint a folyamat elején, mert ez többnyire már azt jelenti, hogy a folyamat visszafordíthatatlan károkat okozott.
Mondanék egy példát. Az ivóvízbázisokról beszélünk a céltámogatási törvényben. Az ivóvízbázisok tulajdonképpen a föld alatt lévő ivóvízkincset jelentik tágabb megközelítésben, és ez az ivóvízkincs a külső hatások miatt – így a kommunális szemételhelyezés miatt is, a szennyvízkérdés, illetve a szennyvízkérdés megoldatlansága miatt is – fokról fokra elszennyeződik.
(15.10)
Valamennyi ivóvízbázis elszennyeződhet. Vannak olyan ivóvízbázisok, amik fokozottan ki vannak téve e veszélynek. Ez a folyamat – kérem – ma is folyik, és az ivóvízbázisaink elszennyeződése ma is egyre növekvő mértékben folyik.
Ez olyan jellegű gondot okoz a jövőt tekintve, hogy az innen nyerhető ivóvíz elszennyeződik, és ezt az elszennyeződött ivóvízet vagy meg kell tisztítani, mert tisztítás nélkül már nem használható ivóvízként, vagy pedig távolabbi, még nem szennyeződött ivóvízbázisról kell odavezetni az ivóvízet, ami sokkal-sokkal többe kerül, mint hogyha az ivóvízbázis elszennyeződését gátolnánk meg. Ha e hosszú távra szóló feladatokat elodázzuk, a máért áldozzuk fel a holnapot.
Környezetminőségünk általános romlása és a kedvezőtlen folyamatok megállítása mindannyiunknak közös, hosszú távú érdeke. Vagy másként megközelítve ezt a kérdést, ami a háztartási hulladékot jelenti, hogyha a hulladékelhelyezés és -kezelés terén nem teszünk határozottabb lépéseket, valóban elönt bennünket a szemét, mint ahogy Mezey Károly képviselőtársam is mondta.
Ma Magyarországon évente 18-20 millió köbméter szilárd kommunális hulladék keletkezik. A települések e hulladék döntő részét 2500-2800 – a számokat se lehet pontosan behatárolni – hulladéklerakó helyen deponálják. E lerakóhelyek jó egyharmad része engedély nélküli, de az engedélyezettek közül is csupán 100 felel meg a környezetvédelmi követelményeknek.
A jelenleg általában alkalmazott egyszerű lerakási technológia megtartásával az ezredfordulóig 150 millió köbméter tárolókapacitás kiépítésére lenne szükség. Ma egy korszerűnek nevezhető hulladéklerakó építése 5-15 millió forintba kerül. Ilyen nagyságrendű beruházási összegre – főleg kistelepüléseknél – nincs pénzügyi forrás. Ezért szükséges a hagyományos hulladékelhelyezést is támogatni.
Meggyőződésem azonban, hogy ennél előbbre kell lépnünk. Körzetenként, illetve nagyobb településenként indokolt a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő hulladékártalmatlanítók építése. Mivel ezek rendkívüli költségigényű beruházások is lehetnek, a támogatandó rész énszerintem értékhatárhoz kötendő.
Én itt most tulajdonképpen ugyanarról a kérdéskörről beszélek, mint Mezey Károly képviselőtársam, csupán az a különbség a kettőnk módosító javaslata között – lényegi különbség –, hogy én azt mondom, hogy egy értékhatárig támogatható, támogatandó a céltámogatások keretében a hulladékmegsemmisítő, illetve helyesebben: -ártalmatlanító, mert e beruházásokmilliárdos nagyságrendűek. De nem is egy-két milliárdról van sokszor szó, hanem tízmilliárdokról. Sajnos, a céltámogatási rendszernek a szűkös forrásai – jó lenne, ha lehetővé tennék, de – nem teszik lehetővé azt, hogy értékhatár nélkül támogassuk e beruházásokat. Ha nem vonnánk meg egy vonalat, nem vonnánk egy határt e tekintetben, akkor az összes pénzt vagy a pénznek a jó nagy részét elvinné egy ilyen jellegű beruházás.
Ugyanígy óvatosan, de el kell indulni a szelektív hulladékgyűjtés irányába is. Az óvatosságra az ad okot, hogy semmi értelme nincs a szelektív gyűjtést támogatni, ha a szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozása megoldatlan.
Ezért módosító javaslatomban csak az esetben lehetne ilyen célú támogatáshoz jutni, ha a feldolgozás valódi lehetőségét a környezetvédelmi hatóság igazolja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy egy olyan törvényt fogunk alkotni, amelyik érdemben hosszabb távra szól, mint ahogy azt gondolnánk. Én ezért kérem, hogy mivel hosszú távú törvényről van szó, vegyék figyelembe hosszú távú érdekeinket is. És kérem, hogy az ilyen jellegű módosító javaslataimat támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
