ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Itt az előbb elhangzott egy ügyrendi indítvány a szövetkezeti törvény 133. §-ának a rendelkezéseivel kapcsolatban, melynek az értelmezése ugyan felmerül. Az idézet ugyan pontos volt, de a törvény azért úgy szól, hogy képviselői önálló indítványhoz legfeljebb az igényelhető, hogy a bizottsági ülésre hívják meg az érdek-képviseleti szerv megbízottját, mert a szövetkezetek tagságát érintő javaslatoknak a Kormány vagy az Országgyűlés elé való terjesztése előtt kell megszerezni az országos érdek-képviseleti szervek véleményét.
Tehát a kérdés az, hogy lehet-e általános vitát folytatni anélkül, hogy a bizottság ne hívja meg az érdekképviseleti szervet.
Szerintem nem köteles meghívni. Az önálló törvényjavaslatot előkészítő legfeljebb, amikor a Kormány előterjeszti, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium, amikor előkészíti, és mielőtt a Kormány elé terjeszti, akkor kell egyeztetni – mint ahogy a szövetkezeti törvényt és az átmeneti törvényt az öszszes érdekképviseleti szervvel az Igazságügyi Minisztérium egyeztette.
Törvényértelmezés kérdése, hogy ez vonatkozik-e az önálló képviselői indítványra, hiszen nyilvánvaló, hogyha szigorúan értelmezem a 113. § (1) bekezdésének a rendelkezését, akkor a bizottságba meg kell hívni az érdekképviseleti szervet, és ott nyilatkozik. Nemleges nyilatkozata nem zárja ki a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
De hogy újból elejét vegyem a szenvedélyes vitának, sajnos ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is kénytelen vagyok kifejezésre juttatni a még súlyosabb aggályokat, mint ami a Zsiros Géza képviselőtársunk javaslatával kapcsolatos volt, mert ez végeredményben a kívülálló üzletrész-tulajdonosok részére nyit meg egy kiválási lehetőséget. Tehát egy zárt folyamatba menet közben való beavatkozás esete itt még súlyosabb. Súlyosabb azért, mert ha a kívülállók részére most megnyitjuk a vagyonkivitel lehetőségét, akkor ebből nem lehetne kihagyni a tagságot sem, mert a tagok végeredményben nem kaphatnak kevesebb jogot, mint a kívülállók. Tehát itt diszkriminál a tagok terhére, a kívülállók javára, akik most jelenthetnének be kiválási igényt és vagyonmegosztást.
Most az újabb természetbeni vagyonkivitel még azt a komplikációt is jelenti, hogy új helyzet elé állítaná a bentmaradt tagságot, hiszen ők egy meghatározott vagyontárgyakkal való közös gazdálkodás lehetőségének az ismeretében választották a szövetkezetben való maradást – most a kívülálló ezt borítaná fel.
A javasolt módosítással alapvetően megváltozna ez a helyzet, tehát a tagságot nem lehetne ebből az ismételt vagyonkiviteli lehetőségből kihagyni. Viszont a korlátlan természetbeni vagyonkivitel a szövetkezetet mint gazdálkodó szervezeti formát ellehetetleníti, sok rendkívül káros következménye lenne. Tehát nyilván itt is fennáll egy diszkrimináció a bentmaradt, átalakult tagok és a kívülállóknak a vagyonkiviteli lehetősége között.
Ami a javaslatnak a 2. §-át illeti, amely hatályon kívül kíván helyezni egyes törvényi helyeket. A szövetkezeti tagnak a közgyűlésen személyesen kell szavaznia a szövetkezeti törvény szerint. Most ez a személyes joggyakorlás összhangban van a szövetkezeti tag személyes közreműködési kötelezettségével, habár kétségtelenül azzal nem azonos.
A javaslat e szavazási és részvételi szabályt kívánja végeredményben kiiktatni. Nem számol azonban ennek következményeivel, nevezetesen hogy hogyan lehet majd átruházni e jogkört, például írásban vagy szóban. És nem kívánja ezen átruházást semmilyen tekintetben sem keretek között tartani. Így akár az is bekövetkezhetne, hogy egy tag többféle meghatalmazást is adhatna, s kétségessé válna, melyik meghatalmazása az érvényes.
Tehát röviden összefoglalva: a szavazás kiiktatásával a társasági jogokban a szavazati jognak, az úgynevezett proxinak szokásos átruházása a tőketársaságnak egy személytelen, kizárólag profitérdekeltségi jellemzőjével állna összhangban, de nem férne össze a szövetkezet demokratikus akaratképzési szabályaival, vagyis az "egy tag – egy szavazat" elvével.
Itt is a szavazás előtt kívántam elmondani, de az általános vitában elmondottak esetleg azt a kétségtelenül nem indokolt reményt keltik bennem, hogy a képviselő úr visszavonja ezt a 10 napra szóló javaslatát, és szükségtelenné teszi az általános, majd azt követően a részletes vitát. Köszönöm szépen. (Taps.)
