BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A polgármester jogállása sajátos, mivel tevékenységéért általános politikai felelősséggel tartozik a képviselő-testületnek, illetve az adott település választópolgárainak, ugyanakkor igazgatási tevékenységet is végez. Ennek megfelelően a polgármester a tevékenységét közéleti felelősséggel, valamint a közszolgálati szabályoknak alárendelten végzi.
Minden 10 000-nél kevesebb lakosú település minden polgármesterét – amint köztudott – az adott település polgárai közvetlenül választják. A polgármester esetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és állapítja meg a tiszteletdíjat.
Mindezek alapján jól érzékelhető, hogy jogilag és politikailag a polgármester az egész településhez, az adott önkormányzati testülethez kötődik. Ezért nem vitatható az Országos Választási Bizottság állásfoglalása, amelyet a 10 000-nél kevesebb lakosú települések ügyében hozott. Ha a település szétválik, két vagy több önálló képviselő-testület jön létre, akkor minden önállóvá vált településen a polgármester megválasztására időközi választást kell kiírni. Ellenkező esetben egy adott településen olyan polgármester lenne, akit más települések lakossága választott meg erre a tisztségre.
Az Országos Választási Bizottság feladatkörébe tartozik, hogy gondoskodik a választási szervek működésének törvényes feltételeiről – idézem: "Elvi állásfoglalást ad ki az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében."
Az elmúlt két esztendőben, ez év június végéig 46 esetben adott ki az Országos Választási Bizottság az önkormányzati tisztségviselők választásával kapcsolatban értelmezést. Az Országos Választási Bizottságban valamennyi párt képviselteti magát, tehát mindennémű előkészítés feltétele adott, hogy egyetértésben történjenek azok az elkerülhetetlen állásfoglalások, amelyek kétségkívül adódhatnak – részben – a választójogi törvény nem precíz fogalmazásából.
Tájékoztatom a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy mind az országos választásokról, mind az önkormányzati választásokról szóló törvények felülvizsgálata folyamatban van – bizonyos mértékig befejezés előtt.
Ennek a 46 értelmezésnek egy jelentős része valóban – és ebben igazat adok – normaszöveg szintű kiegészítő szabályozást igényel, ezért a kormány a következő év első felében a választójogi törvényekkel kapcsolatban előterjesztést készít a tisztelt Ház részére. Most említem meg, hogy kétharmados lesz. Tekintettel arra, hogy volt már ilyen kísérletünk bizonyos racionalizálási ügyekben és nem sikerült, ezek a normaszöveg-módosítások azonban azért fontosak, hogy a hasonló dilemmáknak elejét vegyék, mert ha valamely törvénynek, akkor a választójogi törvénynek normaszöveg szerinti precizitása rendkívül fontos.
Túlzásnak tartom azt a minősítést, hogy alkotmánysértés, hogy törvénysértés, azt talán kevésbé, hogy joghézag, mert hisz ezek az értelmezések jogszabályt nem pótolnak, de normaszöveg-hiányosságot értelmezéssel kiegészítenek, és egyáltalán működőképessé teszik az egész rendszert.
Kérem tehát, képviselő úr, vegye válaszom szempontjából azt nagyon lényegesnek, hogy több ilyen pont van, ennél egyébként talán súlyosabbnak is minősíthető, amely törvénymódosítást igényel és a következő év első felének úgy hiszem, ez egyik meghatározó jellegű feladata lesz. Köszönöm. (Taps.)
(15.20)
