LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ez év decemberében, vagyis e hónapban, éppen száz éve annak, hogy a Weiss család megalapította a csepeli gyártelepet, a későbbi Csepel Műveket. A közel három négyzetkilométeren kialakított gyáróriás rövid idő alatt a magyar fémkohászat és gépgyártás egyik fellegvárává vált. Különösen századunk első felében tett szert jelentős nemzetközi hírnévre – mondhatjuk: világhírnévre – kiváló minőségű exporttermékeivel, a Weiss Manfréd nevével fémjelzett részvénytársaságként a hazai ipartörténetbe bevonult gyáregyüttes.
1945 után, különösen az 50-es, 60-as években az állam rossz, mennyiségi szemléletű iparpolitikája megtette hatását: az ésszerű fejlesztés, az innováció rendre elmaradt vagy részlegessé vált, a mindenkori helyi hatalmi elit hovatartozásától függően.
A későbbi Csepel Vas- és Fémművek Tröszt 1983-as szétválasztása már egy technikában és technológiában erősen elmaradt kohászatot, egy döntően keleti piaccal rendelkező gépgyártást, ezen belül viszont korszerű szerszámgépipart, továbbá egy viszonylag fejlett fémfeldolgozó iparágat és infrastruktúrát osztott fel önálló vállalatokká. A szétosztott örökségnek a korábban felvett óriási hitelterhek fejkvóták szerinti leosztásával megalapozták a vállalatok pénzügyi ellehetetlenülését.
Ma már egymás mellett találjuk a csődbe ment vagy felszámolás alatt álló állami vállalatok sorát, egy-két sikeres és a látványosan tönkrement vegyes tulajdonú részvénytársaságot, egyes külföldi tulajdonú bérüzemeket és a lassan szaporodó kisvállalkozásokat. A hajdan 35 ezer főt foglalkoztató ipartelep vállalatai ma alig 5 ezer főt foglalkoztatnak, amit az újonnan alakult vagy betelepült vállalkozások legfeljebb csak egy-kétezer fővel egészítenek ki.
A csepeli gyártelep jelentős része ma katasztrófa sújtotta, kihalt területnek látszik. Nem csoda, hogy Csepel a munkanélküliség arányát tekintve az elsők között foglal helyet a főváros kerületei között.
A fent vázolt helyzet különös iróniája, hogy nemcsak a korszerűtlen, elavult technika és technológia sorolódik ki a gyártelepből, nem a nullára íródott berendezéseket állítják le; a piacukat vesztett hajdani állami nagyvállalatok – ésszerű vagyonpolitika hiányában – akaratuk ellenére sem tudnak radikálisan, a kívánt ütemben megszabadulni a ki nem használt eszközeiktől. Csődeljárásoktól a különböző vagyonügynökségi döntésekig, bírósági végzésekig cipelik vagyoni terhüket – és növelik, egyre növelik veszteségüket.
A vállalati vagyonvesztés mértéke hihetetlen méreteket ölt.
Összefoglalva megállapítható, hogy a még tekintélyes nemzeti vagyont képviselő, valamint az országos átlagnál lényegesen magasabb ipari infrastruktúrával, értékes berendezésekkel, technológiával és szakembergárdával is rendelkező gyártelep a teljes összeomlás előtt áll, végveszélybe sodorva a még működő és az országban egyetlen színesfémkohászatot, a fémfeldolgozást és a gépgyártást. A közelmúltban még nagy hírű csepeli szerszámgépipar végnapjait éli. Úgy tűnik, hogy sem iparfejlesztési, sem vagyonpolitikai koncepció nem létezik ma Magyarországon e tragikus helyzet jobbítására.
A fentiek alapján kérdezem miniszter úrtól: rendelkezik-e az iparvezetés az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az Állami Vagyonügynökséggel és az illetékes önkormányzattal egyeztetett fejlesztési elképzeléssel, koncepcióval a csepeli ipartelep hasznosítására – figyelembe véve a térség rohamosan növekvő munkanélküliségét?
Másodszor: kíván-e, tud-e és ha igen, milyen módon iparfejlesztési támpontot, segítséget nyújtani a minisztérium a még mindig jelentős, korszerű csepeli ipari kapacitások fenntartásához vagy továbbfejlesztéséhez – mindenekelőtt a színesfémkohászat, fémfeldolgozás, csőgyártás és szerszámgépgyártás területén?
Végül: mit kíván tenni a minisztérium – a Vagyonügynökséggel karöltve – az évek óta húzódó vállalati átalakulások, a privatizáció, illetve a felszámolások gyorsítására, a végleges rendezésre, a további korszerűsítésekhez nélkülözhetetlen potenciális befektetők mielőbbi bevonása érdekében?
Kérem miniszter úr szíves válaszát. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem