PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Szakmai kérdésről szólva, szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy mit mondanak ők, a téli, tavaszi hónapokban hol található a vad, amikor ők a mező mellett érvelnek… (Derültség.) Elnök úr, most nem tudom, képviselőtársaim miért nevetnek. Én indokolni szeretném, hogy a két alapot miért kell összevonni. (Derültség.) Azért, mert a mező szerepe a vadgazdálkodásban közel sem akkora, mint az erdőé. A vadgarázdálkodásban jelentős a mező szerepe.
Ezt szerettem volna kifejteni, amikor érvelek amellett, hogy az erdő fogalmába a vad és a fa beletartozik.
Képviselőtársaim együttesen beszélnek az erdészek bűneiről, a környezeti károkról, a savas esőkről és társaikról. Való igaz, ezek tények, de ezeket megelőzve jön a vad, ugyanis a tarrágásról, mint ilyenről, ők megfeledkeznek.
Megmondom önnek, elnök úr egész őszintén, számomra nem élmény, hogy amit mondok az úgy tűnik, hogy ilyen vicces, szilveszteri tv-be illő kabaré. Szeretném, ha komoly érvnek fogadnák el képviselőtársaim mind a két oldalon és félek, hogy az ügy kárára megy, elnök úr. (Derültség. – Német Béla: Nem az elnök úr nevet, hanem a képviselők nevetnek! – Zaj.)
Tehát ott hagytam abba, hogy ezek a tények megállják a helyüket, amelyeket ők mondtak, csak amiről megfeledkeznek, az az úgynevezett a tarrágás a tarvágás mellett, megelőzik ezeket a károkat. Ez bizonyítható. Nevezetesen azokon a területeken, ahol a bekerített erdők a szomszédos erdőkhöz képest hihetetlen előnyben vannak. A Bükkben lévő kísérlet ezt ékesen bizonyítja. Egy 20 éves tarvágásnál 10 év után, amikor még az erdő fél méteresnél nagyobbra nem tudott megnőni, tehát cserjés, bokros terület volt, az ott lévő erdészek bekerítettek egy 10510 m-es részt, bizonyítandó, hogy mi történik akkor, ha a vad kisebb létszámban, vagy nincs ott. Azóta meg lehet nézni, a bekerített 10510-es kockában, négyzetben gyönyörűen nő az erdő, kinőtt a vad foga alól. Míg a környező részeken ezt nem tudta megtenni és ott 25-30 centis állomány található.
Bánffy képviselőtársam állításai közül csak azokat szeretném cáfolni, amit Mezey képviselőtársamnál nem mondtam el. Ő azt mondta, hogy a vadászok ma már a természetvédelmet szolgálják. Sajnos ez egy furcsa értelmezés, mert nem történt volna meg a fauna-idegen fajok betelepítése. Ugyanakkor a vadászok… (Bánffy György közbeszól) de ez egy gazdálkodás, képviselőtársam. Ugyanakkor a vadászok, a vadásztársaságok irtják a nagyragadozókat. Tehát ez egy nagyon furcsán értelmezett vadgazdálkodás; nem beszélve arról, amit már említettem, hogy a hétszeres szarvaslétszám milyen vadgazdálkodásnak minősíthető.
Megemlíti, hogy az erdészeti alapnak nincs olyan része, ami az élőhely és a vad védelmét szolgálná. Ez nem állja meg a helyét, hiszen maga az erdészeti alap az élőhelyek védelmének gondolata köré összpontosul, illetve a módosító indítványok is egyértelműen ezt fejezik ki. Mellesleg a dolgokat együtt kezelve – tehát erdőt, vadat, mezőt, vadat – minden könnyebben megoldható; elkülönítve, a következményeit azt hiszem, ma is szépen láthatjuk.
Hivatkozik a ratifikált és a természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményekre. Mind-mind megkövetelik az alap által vállalt célok teljesítését. Ez így igaz, de ezek a konvenciók egységesen kezelik az élőhelyeket, nem tesznek különbséget vadfajok és élőhelyek között. Ezen dolgokat együtt tekintve valósítható csak meg a hatékony vadvédelem az élőhelyvédelem szerves részeként, ez is az erdészeti alap létrehozását indokolja leginkább.
Mint említettem, képviselőtársam érvel az állam vadászati jogának fenntartása, illetve alapban való megjelenítése mellett. Még egyszer azt tudom mondani, miért fontos az alapról szóló törvényben, hogy ezt megerősítsük. Hiszen van ma is arra rendelet, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja, hogy gyakorolja, és a vadászati törvény megjelenéséig ez betölti a funkcióját.
Elnök Úr! Mivel elment az idő, a vadászati részekről ennyit kívántam mondani. Van még módosító indítványom, de nem akarom, hogy úgy tűnjék, időt húzok. A módosító indítvány többi része arra vonatkozik, hogy a földművelési alapokban a biogazdálkodást szeretném megjeleníteni és a természetközeli gazdálkodási formákat, mint előnyben részesítendő gazdálkodási formákat, azokat, amelyek a környezetre terhelőként jelennek meg. Például az alom nélküli állattartás, ahol a hígtrágya mint tudjuk, milyen környezeti problémákat okoz, nagyobb befizetési kötelezettséggel kívánom megjeleníteni. Ehhez kérem képviselőtársaim támogatását és arra, hogy jól gondolják meg, hogy szavaznak, amikor a vadgazdálkodási és erdészeti alap összevonásáról van szó. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.)
