GAÁL GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
GAÁL GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
GAÁL GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Talán egy mondat magyarázattal tartozom az ügyben, hogy miért két előadót állít a költségvetési bizottság ebben a két, valóban egymással szorosan összefüggő kérdésben. Azért, mert két egymással ellentétes határozatot hozott a költségvetési bizottság. Tehát miközben nem támogatja az országgyűlési határozat általános vitára való alkalmasságát, azt általános vitára alkalmatlannak tartja, más álláspontot foglalt el a törvényjavaslattal kapcsolatban. Röviden szeretném indokolni, hogy miért tartja általános vitára alkalmatlannak a költségvetési bizottságban kialakult többség az országgyűlési határozati javaslatot.
Ugyan többségről beszélek, de csak ennek az oldalnak a véleményét tudom ismertetni, ugyanis a 9:7-re végződő szavazás során a kisebbségben maradt képviselőtársaim nem fejtették ki a véleményüket. Tehát nem áll módomban ismertetni a pro és kontra érveket, csak az elutasító 9 fős többség véleményét tudom elmondani.
Két pont köré lehet csoportosítani az érveket. Az egyik az, hogy az előterjesztés kapkodó és önellentmondásos, másik az, hogy törvénysértő.
Mit jelent az, hogy kapkodó és önellentmondásos országgyűlési határozati javaslatról van szó? Először is azt, hogy megítélésünk szerint a bizottságban kialakult, elhangzott vélemény szerint indokolatlan, költségvetési érvekkel nem magyarázható, hogy miért kell e két nap alatt az Országgyűlésen áthajtani egy ilyen határozati javaslatot. Mint bizonyára emlékeznek rá képviselőtársaim, tegnapelőtt vette napirendjére az Országgyűlés ezt a határozati javaslatot, és ma olyan helyzetben vagyunk, hogy dönteni kellene efelől. Indokolatlan az, hogy még ebben a költségvetési évben mindenképpen keresztül akar vinni a Kormány egy ilyen határozati javaslatot, hiszen az egymilliárd forint sorsát el lehetne rendezni kapkodás nélkül is. Át lehet csúsztatni a következő évre, költségvetési szempontból nem jelent semmilyen problémát, hogy az 1992-es év költségvetését vagy az 1993-as év költségvetését terheli az az egymilliárd forint, amit a Televízió rendelkezésére bocsátanak. Ugyanúgy egymilliárd forintról van szó, ugyanúgy az állami költségvetésből és ugyanúgy a Magyar Televízió javára. Tehát a dolognak ilyen értelemben elvi indokoltsága nincs.
A másik dolog, ami ezt a kapkodást mutatja, hogy nem volt alkalma a bizottságnak arra, hogy azokat a jelentéseket bekérje, megtárgyalja, amelyek a kormány-előterjesztés alapját képezték. Mint ismeretes, tavaly a költségvetési bizottság volt az, amelyik benyújtotta, formába öntötte azt a módosító indítványt, hogy a Televízió költségvetésében zárolni kell egymilliárd forint támogatást.
Tehát indokolt az, hogy a költségvetési bizottság alaposan megvizsgálja azokat a pénzügyminisztériumi jelentéseket, amelyek annak érdekében készültek, hogy ez a zárolás feloldható-e vagy nem oldható fel. Egy ilyen kétnapos tárgyalási menetben arra sem volt alkalom, hogy a költségvetési bizottság azokat az alapjelentéseket áttanulmányozhassa, megvitathassa, amelyekre épül a Kormány javaslata. Tehát ilyen értelemben is kapkodónak minősülhet.
És önellentmondásos azért, hiszen azok a szemelvények, amelyeket a kormány-előterjesztés előcitál ebből a két számvizsgálói jelentésből, abban a helyzetben vannak, hogy egyszerre kell indokolni azt is, hogy miért tartják a Magyar Televízió gazdálkodását csapnivalóan rossznak, ami miatt fel kell függeszteni a Televízió elnökét; miért annyira rossz ez a gazdálkodás, hogy a gazdálkodásért felelős vezető ellen eljárást kell indítani. Ugyanakkor azt is indokolni hivatott, hogy mégiscsak oda kell adni ennek a Televíziónak 890 millió forintot.
Ebben a kétféle célban őrlődik az előterjesztés, maga sem tudja, hogy igazából milyen érveket hozzon, mert ha az egyik mellett érvel, akkor a másik ellen érvel és fordítva. Tehát valóban indokolt lett volna, hogy részletesebb vitát folytasson erről a költségvetési bizottság és az Országgyűlés is.
Másik dolog: miért mondtuk azt a bizottsági ülésen, miért alakult ki az az álláspont, hogy törvénysértő az országgyűlési határozati javaslat? Három oka van. Az egyik, hogy szemben áll az államháztartási törvény rendelkezésével; a második, hogy szemben áll az 1992-es költségvetési törvénnyel; a harmadik, hogy szemben áll a jogalkotás rendjéről szóló törvénnyel.
Szemben áll az első kettővel azért, mert olyan jogosítványokat biztosítana a Kormány számára az egymilliárd forint felhasználása fölött, amelyek az 1992-es költségvetési törvény és az államháztartási törvény szerint nem illetik meg a Kormányt.
(9.20)
Az 1992. évben a Magyar Televízió még önálló költségvetési fejezet, tehát rendelkezik mindazokkal a jogokkal a Magyar Televízió vezetője, amelyek egy önálló fejezetet megilletnek, egy önálló fejezet vezetőjét. Tehát kívülről nem lehet meghatározni, nem lehet diktálni, hogy mire fordítsa a bevételeit, mire fordítsa a pénzeszközeit. Nem lehet tehát megmondani a 890 millió forint esetében sem, amit rendelkezésre bocsát a határozati javaslat egyrészről, másrészről nem lehet kikötni azt sem a határozati javaslatban, hogy a fennmaradó 110 millió forint felhasználásáról a Kormány dönt.
Ha azt az álláspontot foglalná el az országgyűlési határozati javaslat, amit a preambuluma sugall, hogy a Magyar Televízió rendelkezésére bocsátja ezt az 1 milliárd forintot, akkor ezt rendelkezésére kell bocsátani, és a Magyar Televízió felelős vezetője a saját felelősségi körében rendelkezik ennek a felhasználásáról, és további beleszólása sem az Országgyűlésnek, sem a Kormánynak nincsen, hogy mire fogja fordítani ezeket az összegeket.
Ebben az értelemben tehát visszamenőleges hatállyal akarja érvénybe léptetni ez az országgyűlési határozati javaslat a '93. évi költségvetési törvénynek azt a rendelkezését, amelyik a Miniszterelnöki Hivatal alá sorolta be a Magyar Televízió költségvetési fejezetét, és ezzel megszüntette a gazdálkodási fejezeti önállóságát. Megjegyzem, hogy még így is több joga van a '93-ban érvényes költségvetési törvény szerint a fejezet vezetőjének, illetve a Televízió vezetőjének, mint amit ez az országgyűlési határozati javaslat biztosítani akar.
A másik probléma a jogalkotás rendjéről szóló törvény. Ezt az egymilliárd forintot törvénnyel zárolta a magyar Országgyűlés. Úgy ítéltük meg, hogy ellentmondana a jogalkotás rendjéről szóló törvénynek, ha ennek a rendeltetéséről, feloldásáról egy országgyűlési határozati javaslatban döntene a Ház, nyilvánvalóan a költségvetési törvény módosítására lenne szükség, amit pótlólag a tegnapi napon – szintén kicsit felemás formában, de – benyújtott a Kormány.
Tehát ami az országgyűlési határozati javaslat részt illeti, ezt a bizottság 9:7 arányú szavazással az általam összefoglalt érvek alapján általános vitára alkalmatlannak tartotta. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)
