SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabaddemokrata képviselőcsoport két tagja – Gaál Gyula és én – módosító javaslatot nyújtottunk be a határozati javaslathoz, éspedig még akkor, amikor törvényjavaslat még nem volt.
Most, hogy benyújtásra került a törvényjavaslat is, és mindez gyorsvonati sebességgel történik, most természetszerűleg ezt a módosító javaslatot a törvényjavaslathoz fogjuk benyújtani. Ez szó szerint azonos lesz, eltekintve attól, hogy nem pontok, hanem paragrafusok lesznek benne. Ez a helyes megoldás, ugyanis természetszerűleg ez a módosító javaslat olyan kérdésekről szól, amelyek a törvényjavaslatnak a tárgyai inkább, mintsem a határozati javaslatnak. Ettől függetlenül sajnos fönnáll az a probléma, hogyha jól megnézik a törvényjavaslatot meg a határozati javaslatot, hogy tulajdonképpen a határozati javaslat megismétli a törvényjavaslat bizonyos rendelkezéseit.
Szeretném fölhívni az önök figyelmét, hogy ilyen törvényhozási zűrzavart, mint ez a két országgyűlési döntés együtt, még ritkán követett el ez a Ház, amit most fog ennek kapcsán. Egyszerűen megdöbbentő ez az egész história. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az ellenzék már egy évvel ezelőtt, amikor az idei költségvetési törvény elfogadásra került – önök elfogadták –, akkor emlékeztetett rá, figyelmeztetett rá, hogy nem lehet így zárolni pénzt. Nyilvánvaló, hogy a Televíziónak erre szüksége van. Nem kellett volna zárolni. Ha mégis úgy döntöttek, hogy zárolják, akkor nem föltétlenül december 30-án kellett volna ezt a zárolást föloldani, hanem hamarabb, és akkor nem lett volna egy ilyen – elnézést kérek – tohuva bohu, hogy van egy törvényjavaslat meg egy határozati javaslat, és nagyrészt ugyanarról rendelkezik mind a kettő.
Egyébként föltűnőnek tartom, tisztelt kollégák, hogy itt a tisztelt kormánypárti kollégák ebben a vitában szinte teljesen némák maradtak. Véletlennek nem tekintem, itt teljesen védhetetlen álláspontokról van szó, amelyeket jobb némán képviselni.
Annak még egyszer való hangsúlyozása mellett, hogy ezt a módosító javaslatot benyújtjuk újra ilyen formában, és kérem a türelmet ehhez, nem tudjuk most az általános vita lezajlása alatt ezt az új módosító javaslatot megírni, de a költségvetési bizottság már a törvényhez való módosító javaslatként tárgyalta ezt meg, tehát kérem annak tudomásulvételét, hogy még a délelőtt folyamán ez meg fog történni.
Amellett szeretnék néhány szót szólni erről az egész dologról. Az országgyűlési határozati javaslat költségvetési bizottsági vitájában a kormánypárti képviselők egy szót sem szóltak. Az ellenzék kifogásolta azt, hogy itt egy országgyűlési határozat hatásköröket von el a Magyar Televíziótól. Ezt csak törvényben lehetne megtenni. Itt tehát van egy törvényességi probléma.
A probléma másik része érdemi. Miért kell a Magyar Televíziótól elvonni hatásköröket? Az indoklás, amit a Kormány képviselője elmondott, az volt, hogy a Magyar Televíziónál olyan gazdálkodási anomáliák vannak, amelyek folytán nem lehet benne megbízni a tekintetben, hogy ezt a pénzt miképpen költi el. Én egyrészt ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a költségvetési pénzek elköltésének megvan a maga felelősségre vonási mechanizmusa. Van Parlament, van Állami Számvevőszék, vannak bíróságok stb. Másrészt a bizottság ülésén fölvetettem, hogy annak idején az Ybl Bank fizetésképtelenné válása kapcsán a Pénzügyminisztérium közel 300 millió forinttal ragadt bent az Ybl Bankban, és miután a Pénzügyminisztériumnak nem volt az Ybl Bank számlavezető bankja, így a törvény szerint betétje a Pénzügyminisztériumnak abban a bankban nem lehetett. Én azt hiszem, ez is egy anomália, és megkérdeztem, hogyha a Magyar Televíziótól meg kell vonni a gazdálkodási jogosítványokat, akkor az elmondottak alapján nem kellene-e a Pénzügyminisztériumtól is megvonni, és esetleg mindjárt innen a Házból közvetlenül intézni a Pénzügyminisztérium saját pénzügyeit?
Erre a minisztérium képviselője, aki ott volt az ülésen, egyébként Kupa Mihály pénzügyminiszter úr is ott volt az ülésen, de nem ő vitte a szót, a Pénzügyminisztérium szóvivője erre a kérdésre nem válaszolt semmit, és én nem is csodálom, hogy nem válaszolt semmit, mert nemigen volt mit válaszolni.
(9.30)
Még egyszer a határozati javaslatról. A határozati javaslat mögött van egy bizonyos vizsgálati anyag. Ez a vizsgálati anyag mindenki számára nyilvános, ha jól értem, csak országgyűlési képviselők számára nem. Ebből a vizsgálati anyagból Náhlik Gábor úr szó szerint idéz a sajtóban. A bizottsági ülésen mi kérdeztük, hogy mi hozzáférhetünk-e. Mert ha Náhlik Gábor úr idézhet szó szerint belőle a sajtóban, akkor esetleg talán országgyűlési képviselők is láthatják ezt az anyagot, amire alapul az Országgyűlés elé terjesztett határozati javaslat. Körülbelül ötször megkérdeztük, és egyszer sem kaptunk kielégítő választ arra, hogy ha Náhlik Gábor úr idézhet belőle a sajtóban, akkor előttünk miért titkos ez az anyag. Szóval nem egészen világos az én számomra, hogy az miképp lehetséges egy állítólagos parlamenti demokráciában, hogy egy, a parlamenti döntés alapjául szolgáló vizsgálati anyag mindenki számára megismerhető, csak kutyák és országgyűlési képviselők számára nem. (Taps a bal oldalon.)
Tisztelt kormánypárti Kollégák! Önök megszavazhatják ezt a határozatot. Az önök döntése, hogy megszavazzák-e ezt a határozatot. De ha megszavazzák, akkor tudomásul veszik, hogy olyasmiről kell szavazniuk, olyasmire mondanak igent, aminek az alapjait önök előtt a Kormány titokban tartja. Mi viszont nem fogjuk az önök választói előtt titokban tartani azt, hogy önök ilyen alapon hajlandók valamit megszavazni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
