SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az útalapról szóló hatályos törvény javasolt módosítása az ország kereskedelmének, idegenforgalmának, a gazdaság életének valamennyi területére jelentős hatással bíró közúthálózat fenntartását, fejlesztését helyezheti kedvezőbb pénzügyi alapra, egyúttal meggyorsíthatja annak az alapúthálózatnak a kiépítését, amelyet a térség motorizációs fejlődése már évek óta megkövetelt.
A társadalom ma már elfogadja a fenntartási és fejlesztési munkák növelésének szükségességét, illetve ezzel együtt a benzin és a gázolaj árában megjelenő költségnövekedést. Három kérdéskörben azonban a törvényjavaslat élénk vitát, illetve több módosító indítványt váltott ki.
Először is Jávor Károly és Ráday Mihály képviselőtársaim ismételten javasolták az útalap helyett egy úgynevezett "közlekedési alap" bevezetését – lényegében változatlan forrásoldallal, de lényegesen kibővített felhasználási körrel. Nem vitatom a vasút, a hajózás, illetve a kombinált forgalom fejlesztésének szükségességét, és törekvéseink a költségvetés ez irányú nagyobb szerepvállalására, illetve a külföldi hitelek felvételére irányulnak, aminek köszönhetően 1993-ban már komoly eredményre is számíthatunk. Meggyőződésem azonban, hogy a benzin és a gázolaj árában, illetve a gépkocsik adójában megjelenő útadót a közutak égetően szükséges fenntartási és fejlesztési munkáira kell fordítani.
Csak ily módon lehet mérsékelni a települések – néhol már elviselhetetlen – környezeti ártalmait, lehet mérsékelni a közutakon bekövetkező értelmetlen baleseteket, emberhalálokat. Ezért tenni: mindannyiunk legfontosabb ügye kell hogy legyen.
Másodszor: több módosító indítvány – mint a Kiss Róbert, Tompa Sándor, Pál László, Mádai Péter és Kiss György képviselő urak által megfogalmazottak – foglalkozik az útalapból történő visszatérítés, illetve a kártérítés kérdéskörével. A gázolaj árából – még ha jelentős költségráfordítással is – aránylag egyszerűen megoldható a vasút, a hajózás és részben a mezőgazdaság közutat nem használó eszközei utáni visszatérítés. Nem tudjuk azonban jelenleg támogatni azokat a módosító javaslatokat, amelyeknél nincsenek meg az ellenőrzés lehetőségei, ahol az adóhatóság nem tudja a visszatérítés jogosultságának alapját és mértékét megállapítani, illetve azok megszervezése többe kerülne, mint az általa elérhető eredmény.
Hasonlóan nem tudjuk támogatni a kártérítésekre vonatkozó javaslatokat sem, mivel azt az alkotmányügyi bizottság véleménye alapján is – a hatályos törvények megfelelően biztosítják.
Végül, harmadszor, szólnom kell a kerékpárutak fejlesztésével összefüggő módosítási javaslatokról. 1989-ig elenyésző összeg, majd ettől kezdve – az útalapnak köszönhetően is – évente átlag 150 millió forint felhasználásával megindult egy nagyobb ütemű fejlesztési program.
1992-ben az új törvény alapján már 470 millió forint értékű kerékpárút épült fel. Problémát jelentett azonban, hogy az útépítésre felvett hitelek és az utak fenntartására fordított összeg után is képezni kellene a kerékpárút-fejlesztési alapot. Ezért tettük az 5 %-os és kizárólag a fejlesztési részt érintő javaslatunkat, amelyet, Bogárdi Zoltán képviselő úr javaslatát elfogadva, a földművelési tárca hozzájárulásával 300 millió forinttal növelve, lehetőség nyílik olyan helyi fejlesztések megvalósítására, amelyek egyaránt szolgálják a kerékpáros és a mezőgazdasági közlekedés céljait. Ezáltal összesen mintegy 10 %-os, az önkormányzati részesedéssel együtt mintegy 15 %-os keret áll rendelkezésre, így 1993-ra mintegy másfél milliárd forinttal számolhatunk.
Ezért utasítjuk el Ráday Mihály, Pap János, Sasvári Szilárd és Varga Mihály képviselő urak módosító javaslatait, mivel azok részben csak kisebb mértékű növekedést tennének lehetővé, illetve aránytalanul nagy terhelést jelentenének.
Köszönöm figyelmüket, és kérem a módosító javaslatok általunk támogatott részének elfogadásával a javaslat elfogadását. (Taps.)
