SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ)
SOLT OTTILIA (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Szeretném ezt a szót nem nagyon szaporítani, mivel már minden szépet és jót elmondtunk a társadalombiztosítási önkormányzatról az évek folyamán, ami erről elmondható volt.
Képviselőcsoportunk nagy örömmel üdvözli, hogy eljutottunk ebbe a fázisba, és úgy tűnik, hogy most már feltartóztathatatlanul következik az önkormányzat megválasztása és felállása; és üdvözöljük azt a tényt, hogy a Kormány által benyújtott törvényjavaslat a szakszervezetek és az érintett érdekképviseletek egyetértését bírja. Az a véleményünk, hogy itt már nekünk elég kevés dolgunk van.
Képviselőcsoportunkban bizonyos aggályok merültek fel a választás technikai részleteit illetően – sietek hozzáfűzni: biztos, hogy a gyakorlatban még számos probléma lesz majd ezzel kapcsolatban, és hogy ezt a törvényt biztosan korrigálni kell, hiszen annyira előzmény nélküli.
(18.20)
Azonban egy biztos, hogy ennek a törvénynek olyannak kell lennie, hogy a lehető legnagyobb mértékben inspirálja a választópolgárokat arra, hogy részt vegyenek ezen a választáson, hiszen a dolgok – mondjuk – szabad folyása és a dolgok nehézkedési ereje nem kedvez ma egy országos választásnak. Minden tapasztalat arról tanúskodik, hogy a választópolgárok belefáradtak a választásokba, és a tapasztalat még arról is tanúskodik, hogy igazából rendkívül kevés az információjuk a társadalombiztosítási önkormányzat súlyáról, szerepéről, jelentőségéről az ő hétköznapi életükben, a dolog technikájáról meg végképp kevés az információjuk, hiszen ehhez hasonlót sem éltek át.
Éppen ezért a választás módjának kell olyan elemeket tartalmazni, amely a lehető legkönnyebbé teszi a választópolgárnak azt, hogy éljen a választási jogával, és a lehető legkevesebb akadályt gördíti elé, hiszen még így is nagyon kockázatos, hogy a végén a dolog azon fullad be, és a felálló önkormányzat legitimitását az kérdőjelezi meg, hogy nagyon kevesen lesznek, akik ezen részt vesznek.
Éppen ezért a két színhelyen szavazás lehetősége, ami egyébként természetesen előmozdítja a részvételi arányt és kedvez a törvény ama burkolt jelentőségének is, hogy tudniillik ez a szakszervezeti szövetségek közötti szimpátiaszavazás is egyben – tehát súlya lesz majd a továbbiakban számos egyéb szakszervezetekkel kapcsolatos döntés, megegyezés folyamán.
A munkahelyen és a lakóhelyen egyaránt kialakítható szavazókörök közötti mozgást véleményünk szerint felül kéne vizsgálni, és alaposan meg kéne nézni az e tárgyban valamennyire gyakorlattal bíró jogi szakértőknek, illetve a nemzetközi tapasztalattal bíróknak, hogy vajon nincs-e egyszerűbb, könnyebben adminisztrálható módja ennek, mint amit a törvénytervezet tartalmaz. Ez ugyanis – ahogy itt ezt az algoritmust leírjuk – inkább elriasztja, mintsem serkenti a munkavállaló – szavazati joggal rendelkező és szavazni csak mérsékelten szándékozó – jogosultakat arra, hogy ezt a tortúrát végigcsinálják: igazolást kérjenek, ezt az igazolást bemutassák a munkahelyükön, tehát hogy elbocsáttassanak a lakóhelyük szerinti szavazókörből és a munkahelyükön szavazhassanak, miközben természetesen a munkahelyükön egyszerűbb szavazni.
Tehát mi módosító indítványokat fogunk benyújtani, és kérjük, hogy ezzel kapcsolatban alaposan fontolják meg, hiszen a célja és a hivatása ezeknek az esetleges módosításoknak azt hiszem olyan, amit nem kérdőjelez meg senki ebben a Házban: a minél nagyobb részvétel, és a minél egyszerűbb részvételi lehetőségeket célozza.
Ugyanez vezet minket, amikor felvetjük, hogy ne a javasolt pénteki napon tartsuk a választásokat, mert az a véleményünk, hogy ez nem kedvez a részvételi lehetőségnek, és hogy akármilyen technikai nehézségekkel jár, mégis két szavazónap kijelölésén gondolkozzunk, nevezetesen, hogy ne ugyanazon a napon szavazzanak a munkahelyen, mint a lakóhelyen a választópolgárok. Tudjuk, hogy ez számos technikai nehézséget vet fel, de azt gondoljuk, hogy megoldhatók viszonylag egyszerűen, és hogy kedvezni fog a részvételi arányoknak.
Végezetül a 200 és 500 fő között foglalkoztató munkahelyek szavazókör állításával kapcsolatos problémáit említeném meg. A törvényjavaslatban az szerepel, hogy ezeknél a foglalkoztató szervezeteknél a szavazás költségeit a munkaadónak vagy a munkavállalóknak, tehát magának a szervezetnek kell állnia, ellentétben az 500 főnél többet foglalkoztató gazdasági szervezetekkel, amelyeknél a választási szervek állják a költségeket. Tudjuk, hogy ez pénzbe kerül, és tudjuk, hogy pénzből kevés van, ennek ellenére keresni kellene a módját annak, hogy ne büntessük a középméretű vállalatokat, szervezeteket a költségekkel, mert megint az a félő, hogy nem állítják fel a szavazóköröket, és veszítjük a szavazókat ezzel, tehát nem fognak részt venni a választáson azok, akik ilyen szervezetekben dolgoznak, és nem áll a rendelkezésükre a munkahelyükön szavazókör.
Ezekre nézve módosító indítványokat fogunk benyújtani, és előre kérjük a tisztelt Ház támogatását, illetve együttműködését, hátha közösen, a Belügyminisztérium választási szakértőivel megtámogatva, sikerül technikailag jobban lebonyolítható és kedvezőbb törvényt előállítanunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
