SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint önök előtt is ismert, az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, időközben már módosított, 1991. évi LXXXIV. törvényben, a biztosítási eljárásra jogosultak körében a biztosítási képviselők közvetlen választásáról rendelkezett.
A Kormány a biztosítási képviselők megbízatásának e változatához kapcsolódva, még 1991 májusában külön törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a biztosítási képviselők területi alapon megszervezett, országos listás, közvetlen választásának szabályait tartalmazta.
Az érdekegyeztetés folyamatában az eltelt hoszszú időszakban létrejött megegyezések indokolttá tették a törvényjavaslat visszavonását és új, a jelenleg a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat beterjesztését.
(18.10)
A Kormány hosszú tárgyalásokat folytatott, és számos lehetőségét vizsgálta meg a biztosítási ellátásra jogosultak képviseletét ellátó képviselők mandátumhoz juttatásának. A részletek ismertetése nélkül utalok például a tisztelt Ház elé 6486-os szám alatt beterjesztett, a szakszervezetek közötti választásról és a szakszervezeti vagyon felosztásáról szóló törvényjavaslat vonatkozó részére, amely a biztosítási ellátásra jogosultak képviseletét ellátó képviselők delegálását tette lehetővé – amely törvényjavaslat tekintetében azonban a szakszervezeteknek a szakszervezeti vagyon megosztására vonatkozó megállapodása új helyzetet eredményezett.
A tisztelt Ház elé most benyújtott törvényjavaslatot a munkavállalói és munkáltatói szervezetekkel egyeztettük és bár az érdekképviseletek minden kérését – pénzügyi és jogi okok miatt – nem tudtuk érvényesíteni, a törvényjavaslatban rögzítettek széles körű egyetértésen alapulnak.
Ennek ellenére biztosak vagyunk abban, hogy a társadalombiztosítási képviselők választásának szabályait most nem lehet kőbe vésni, épp ellenkezőleg: az sem kizárt, hogy a későbbiekben a biztosítotti ellátásra jogosultak is delegálni fogják majd képviselőiket az önkormányzatokba.
Ezért a törvényjavaslat a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi – tehát egyszeri alkalommal, négy évre történő – választásáról szól.
A biztosítási ellátásra jogosultak képviseletét ellátó képviselők megválasztására a törvényjavaslat egyfordulós, országos listás jellegű, arányos választási rendszert rögzít. Országos listát a munkavállalók érdek-képviseleti szerveinek törvényben meghatározott feltételeket teljesíteni tudó – azaz országosan reprezentatív – szövetségei, illetve e feltételeket teljesítő választási szövetségre lépő szakszervezetek állíthatnak.
A választáson a Magyarországon tartózkodó, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt. A törvényjavaslat szerint a választás lebonyolítása a területi és munkahelyi elv összekapcsolásával történik. Ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslat – meghatározott feltételek megléte esetén – előírja a munkahelyi szavazókörök kialakítását. A munkahelyi szavazókörök kialakítását indokolja, hogy a szakszervezetek elsősorban a munkahelyeken vannak jelen, és ezért e kombinált megoldás mellett a szavazó választópolgárok száma várhatóan meghaladja a csupán lakóhelyi szavazókörök működtetése esetén való részvételi arányt.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a választásnak az üzemi, illetve közalkalmazotti tanácsok megválasztásával egy időben, de azoktól szervezetileg elkülönítetten történő megtartását.
A nyugdíjasokat érintő fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a nyugdíj-biztosítási önkormányzatba a nyugdíjasok közvetlen képviseletét ellátó négy képviselőt – a nyugdíjasok országos érdek-képviseleti szerveinek közös megegyezése alapján – a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegálja.
A most megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat jelentőségét talán az is mutatja, hogy Magyarországon mintegy fél évszázadot követően kerül sor biztosítási képviselők választására az újonnan szerveződő társadalombiztosítási önkormányzatok testületeibe.
Végezetül ki kell térnem arra, hogy a törvényjavaslatot 1992. november 30-án nyújtottuk be. Az azóta eltelt másfél hónap miatt felmerülhet, hogy a tervezetben szereplő időpontok nem adnak elegendő időt a szakszervezeteknek a felkészülésre. Ha ez így lesz, és ha ilyen jelzések érkeznek, akkor az időpontok esetleges módosítására érdekegyeztetés után kerülhet sor – de azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke a választás lehető leghamarabbi megtartása.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és iktassa a törvények sorába. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
