KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF)
KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF)
KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen szűk körben szeretnék az agrárpiaci rendtartás részletes vitájában röviden szólni, mégpedig oly módon, hogy megdicsérem először a mezőgazdasági bizottságot ezért a nagyon nagy munkáért, és főleg az albizottságot, amely gyakorlatilag a hatpárti, úgynevezett "Agrárklub" módosítójavaslat-csomagja után, nagyon kemény munkával egy viszonylag jó törvényt hozott ki. Hogy "viszonylag" jó törvény… Hogy oldjam a saját feszültségemet is, elmondom, hogy amikor én az 5617-es számú javaslatot megláttam, komolyan mondom, hogy – nem természetem ugyan – rendőrért kiáltottam, mondván: ez bűncselekmény: annyira rossz. Aztán rájöttem, hogy nem szándékos – csak erre képesek. Ezt viszont a magyar törvények nem büntetik. (Derültség.) De ezt viccesen mondom.
Ezek után tehát végeredményben a mostani, mezőgazdasági bizottság által javasolt képviselői módosító indítványokkal följavított változat már elfogadható, viszonylag jól működtethető. Eljutottunk tehát odáig, hogy körülbelül két évvel ezelőtt a javaslat a Kormány előtt körülbelül ez volt…
Mi nagyon-nagyon vártuk egyébként az agrárpiaci rendtartást, és minden jelentős döntés gyakorlatilag amiatt volt elutasítva, hogy majd az agrárpiaci rendtartás megoldja. Ez kétségkívül óriási késést szenvedett, és ennek a mezőgazdaság rendkívüli hátrányát szenvedte – mindannyiunk kárára.
(19.40)
Nagyon röviden. Az agrárpiaci rendtartási törvényjavaslat végigköveti a hatpárti módosító javaslatot, és a preambulumtól kezdve jelentős módosításokat vezetett be.
Elmondanám: jelentős az is, hogy a rendtartási hivatal – amelyet nagyon-nagyon támadtak az előzőekben – végeredményben beépítésre került. Lényegesen jobb lehetne a törvény akkor, hogyha a közvetlenül szabályozott termékek körét a sertéshúsra és a marhahúsra is ki lehetett volna terjeszteni. Mert ma előállt az az állapot – 260 000 tonna behozott sertéshús után –, hogy a magyar költségvetés támogatja a dán parasztot. Hát, ez valahol – ha ezt folyamatban nézem – tragédia. Azért lett csak 1994. január elsejétől bevezetve, tervezve a közvetlen szabályozás körébe a sertéshús és a marhahús, mert a földművelésügyi apparátus nem tudta ennek a költségkihatását kiszámolni – ez a bizottsági ülésen elhangzott.
Ha viszont a stratégiai cikkekre, az öt főre koncentrálunk, akkor gyakorlatilag a hústermelésünket be kell hozni, mert ellenkező esetben egyszerűen az fog bekövetkezni, hogy az úgynevezett vadkapitalizmus, ami teljes egészében elmozdul a tényleges árakról, mert ha visszaemlékezünk, akkor tavaly 64 forint volt az ár, amikor pedig elkezdték a sertéseket kivágni, végén már 48-42 forint lett. A mostani 85 forintos előállítási árnál viszont már 107-110 forint a piacfelhúzó és a hiány, miután itt most már – sajnos – egy keresleti piacot sikerült ezzel a nagyon rossz mezőgazdasági politikával előállítani. Ennek előbb-utóbb a fogyasztó issza meg a levét.
Tehát nagyon-nagyon a 24. órában vagyunk, hogy létrehozzunk egy jó agrárpiaci rendtartást, rendkívül gyorsan létrehozni, megalkotni egy jó földtörvényt és a hitelezés feltételeit, mert lassan – sajnos a jó szabályozás mellett is – előfordulhat, hogy már nem lesz mit szabályozni, csak egy keresleti piacot, attól pedig, azt hiszem, hogy isten óvjon tőle bennünket.
Amit én még javítanék: Németh Béla képviselőtársammal beadtunk egy módosító javaslatot 8436-os számon, amelyet a bizottság nem támogatott, de szakmailag és a visszalépés elkerülése érdekében feltétlenül támogatásra javaslom. Egyik része az 5. §, ahol is az agrárkoordinációs bizottság jelenlegi működésétől is visszalép a jelenlegi agrárpiaci rendtartási törvény, jogosítványt von el a termelőktől – nem tudom, hogy mi a lényege, nem nagyon szeretem a túlzott hatóságosdit.
A következő pont pedig, ami rendkívül fontos: a garantált árat törvényben körül kell írni, mert ez jelenleg – a mostani javaslatban is – a levegőben lóg. Tehát szeretnénk, hogy az agrárpiaci rendtartási törvényjavaslat a körülményekhez képest a lehető legjobb legyen.
Nem akarom tovább húzni az önök idejét, ezért kifejezetten csak e két szakmai kérdésre utaltam. Azt mondanám, hogy már lényegesen jobb a törvényjavaslat, viszont ha ezt a két pontot még beleépítjük, akkor egy európai norma szerinti agrárpiaci rendtartási törvény születik. Nyilvánvaló azonban az, hogy óriási az idővesztés – ez idő alatt a mezőgazdaság kifejezetten válsághelyzetbe kerül.
Ez ugyan nem a részletes vita kérdése, de a húságazathoz hozzátartozik: az elmúlt két év alatt 450 ezer kistermelő hagyta abba a mezőgazdasági termelést, és csodálkozunk rajta, hogy mintegy 150 ezer munkanélküli jelent meg. Ez olyan óriási katasztrófa az ország lakosságára és mindannyiunkra, amelyet egyszerűen nem tudok minősíteni. Köszönöm figyelmüket. (Taps)
