LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Zavarban vagyok, mert agrártémák tárgyalásánál nem szoktunk ilyen tömegesen megjelenni. (Gyér taps.) Ugyanakkor ez lehetőséget ad számomra, hogy röviden szóljak, mert a bizottság tagjai és az illetékesek között ezt a témát már számtalanszor megrágtuk.
Én röviden azt foglalnám össze, hogy úgy gondolom, hogy az agrárpiaci rendtartás rendkívüli módon – számunkra rendkívüli módon – lefolytatott tárgyalása során mit sikerült elérnünk, és mit nem sikerült elérni.
Önmagában sikerült elérni azt, hogy az egyes pártok képviselői, szakemberei, a mezőgazdasági bizottság tagjai között tárgyalás folyjon erről a témáról, és én azt hiszem, hogy ennek az eredménye az a kedvező helyzet, ez kényszerítette ki, hogy az FM csapnivaló tervezetét végeredményben alapjaiban sikerült megváltoztatni. Ezt én rendkívül nagy eredménynek tartom.
S eredménynek tartom azt, hogy szakmai témában – mondjuk – jórészt politikamentesen tudtunk tárgyalni.
Sikerült elérni, hogy az érdekképviseletek, terméktanácsok – más csoportosítás vagy elnevezés is elképzelhető – jogosítványokat kaptak. Jogosítványokat kaptak az agrárpiac szabályozása kapcsán. Ez egyrészt megnyilvánul abban, hogy amennyiben nem értenek egyet a miniszteri vagy a bizottsági állásfoglalással, akkor a miniszter útján ugyan, de a Kormányhoz fordulhatnak fölvetésükkel. Tehát végeredményben ebből a szempontból sikerült a miniszter ellenőrzését, igaz, hogy a Kormány felé, az érdekképviseletek, terméktanácsok útján is lehetővé tenni.
Sikerült elérni, hogy az irányárak meghatározásánál az A csoportban – ahol egyébként nincsen irányár – a terméktanáccsal egyetértésben kerülhet csak ez megállapításra. A B termékcsoportban a miniszter az irányárat a terméktanács véleménye alapján állapíthatja meg, s a C csoportban, amelyet valamennyi szakértő igen kis fontosságúnak tekintett, a terméktanács irányárat hirdethet meg, de csak a miniszterrel egyetértésben.
Ezek látszólag fontos eredmények. Fontosak azért, mert sikerült a kormányzati munkába becsempészni a résztvevők hozzászólási vagy pedig a résztvevők döntési jogosítványait, amik, azt hiszem, hogy végső soron abban, hogy a Kormányhoz fordulhatnak döntésért, talán elegendőek is lehetnének.
Még egy rendkívül fontos eredményt sikerült elérni az exportengedélyezés kapcsán, amelynek eleinte kevés támogatója volt. Sikerült elérni, hogy kiviteli tilalmat csak akkor rendelhet el a miniszter a B és C csoportba tartozó termékkategóriáknál, ha piaci zavart vagy annak várható esélyét, vagy várható kialakulását kell ezzel megakadályozni.
Nagyon fontosnak tartottam ezt a magam részéről végig a tárgyalás során azért, mert az elmúlt időszakban ismételten előfordult, hogy indokolatlanul és a termelők kárára tiltotta meg a kivitelt a kormányzat, a külgazdasági kapcsolatok minisztere vagy az FM-miniszter. Tulajdonképpen a tájékozatlanság, a helyzet rossz megítélésének az árát a termelők fizették meg. Ilyen fordult elő a '91-es búzaexport-tilalom kapcsán és a búzaértékesítés kapcsán, és ilyen esetre többször is számíthatunk akkor, hogyha a kiviteli engedélyek nincsenek törvény garanciájával kemény feltételekhez kötve.
Mit nem sikerült elérni az eddigi tárgyalások során?
Nem sikerült elérni a megegyezést a korábban említett szakemberek között, hiszen végső soron a bizottság és az a szakmai társaság, amely az előkészítést végezte, több esetben jutott odáig, hogy többségi szavazás elve alapján megálltak a tárgyalások, illetve látszott, hogy nem tudunk többet elérni.
Nem sikerült elérni a garantált ár megfogalmazása kapcsán valóságos garanciákat. Kánya képviselőtársam részletesen kifejtette, hogy ez garanciát jelent a termelőknek.
(20.10)
Én viszont úgy gondolom, hogy ezt nem sikerült megfogalmazni, ugyanis én arra számítok, hogy az együttes jelentés 13. pontjában elfogadott verziót fogadja el a Parlament. Ebben pedig az szerepel, hogy a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított olyan minimumár, amelyhez a miniszter kvótát rendel el, valamint az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezettséget vállal. Tehát ebben nincsen semmilyen garancia. Itt arra van garancia, hogy azt a terméket felvásárolják, de nincs semmilyen garancia arra, hogy milyen áron.
Erre vonatkozóan van egy javaslata Kőrösi képviselőtársunknak. Ő elmegy addig, hogy a garantált árban megfogalmazza vagy meg kívánja fogalmazni, vagy szeretné, ha ez bekerülne a törvénytervezetbe, hogy a garantált ár a termelési költségekre garanciát nyújt átlagos körülmények között. Ezt nem sikerült elérni, de nem sikerült elérni a garantált ár megközelítését az érdekképviseletek, vagy ha úgy tetszik, a terméktanácsok oldaláról sem, hiszen nem sikerült belefogalmazni a törvény egyetlenegy paragrafusába sem azt, hogy a garantált árhoz is valamilyen hozzájárulás szükséges. Tehát fontos ez a garantált ár, és ez a termékkör is fontos, de valójában itt a mindenkori politikai, pénzügyi helyzettől függően lehetősége van a kormányzatnak arra, hogy ez a garantált ár, ha úgy tetszik, ne jelentsen garanciát. Nem sikerült elérni szigorúbb megfogalmazást, mint azt, hogy az egyes irányáraknál, kiviteli támogatási, tilalmi rendszereknél szerződéskötési kényszert érjünk el, minek az a vége, hogy a miniszter szerződést köthet az illetékesekkel, de nem köteles szerződést kötni. Tehát elméletileg itt is van egy olyan lehetőség, hogy a résztvevők akaratával ellentétes döntés is születhet, hiszen a szerződéskötési kötelezettség nincsen előírva ebben a törvényben.
És nem sikerült elérnünk azt sem, hogy ez a törvény időben elkészüljön. Ha a tervezetben szereplő és valójában jó alaposan megrágott és alaposan kigondolt határidőket vesszük figyelembe, akkor arra lehet számítani, hogy tulajdonképpen ezek már ebben az esztendőben a törvény erejénél fogva nem működtethetők, az ősziekről letelt az idő, az állattenyésztési termékeknél örökös probléma ennek a meghatározása, a tavasziakat pedig a hivatal fölállításával vagy pedig az egyik kormánypárti képviselő hölgy javaslata szerinti márciusi határidővel történő hatálybaléptetésénél szintén sikerül megkerülni. Tehát sajnos, azt kell mondani, hogy közel a négy esztendő letelik, és nem fog működni ez a törvénytervezet.
Én azt gondolom, hogy ezekkel együtt is a Parlament illetékesei előtt, az egyes pártok képviselői előtt ennek a témának a fontossága kellően megtárgyalásra került. És az általam említett kifogásokkal együtt is talán azt lehet mondani, hogy sikerült egy olyan agrárpiaci szabályozásnak az alapjait megvetni, ami tárgyalási alap lehet a későbbiekben. Azért nem támogatom olyan mértékben, mint ahogy azt tették ellenzéki képviselőtársaim, mert a garantált ár ügyében és az irányárral kapcsolatban megfogalmazottak során nem sikerült egy olyan kötelezettséget hárítani az irányítókra, a miniszter úrra, ami számomra mindenképpen szükséges. S az eddigi agrárpolitika, az eddig folytatott agrárgyakorlat következményei, eredményei alapján pedig azt mondhatom, hogy nem vagyok nyugodt, ha mindenben erre az irányításra bízzuk az ágazat szabályozását.
Rendkívül fontos és az exportképesség szempontjából új területet mutatott be Eke képviselőtársunk javaslata. Habár nem volt ez teljesen ismeretlen a napirend tárgyalásánál a biotermeléssel kapcsolatban. Az én véleményem is kérte erről, és meg kell mondani, nem tudtam más következtetésre jutni, mint hogy ebben a rendszerben, mivel az agrárpiaci rendtartás a termékpálya nyomdokán vagy vonalán alakul ki, és a biotermelés mint bármelyik szabályozott kategóriakörre, tehát az A, B, C csoportra kiterjeszthető, nehezen illeszthető ebbe a rendszerbe, viszont a témája rendkívül fontos.
Azt javasolnám a miniszter úrnak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium erre a speciális témára készítsen egy tervezetet, ennek legyen két-három fő része, az egyik a biominőség garantálása, hogy az hogyan történjen meg, hatósági jogkörben vagy pedig társadalmi jogkörben, ennek a rendszerének a kidolgozása és ennek a támogatási rendszerének a kidolgozása is. Azt hiszem, hogy rendkívül fontos feladat, sajnos ebbe a piaci rendtartásba, azt hiszem, nem illeszthető be. Mindenesetre joggal elvárhatjuk az FM illetékeseitől, hogy fontos témának tekintsék, egyrészt a hazai egészségmegóvás érdekében, másrészt pedig nyugati exportpiaci lehetőség tekintetében.
Én ennyit kívántam elmondani. Azt gondolom, hogy a hátralévő néhány módosító javaslat tárgyalása után alapjaiban támogatni fogjuk ennek a tervezetnek az elfogadását még akkor is, ha az elmondottak alapján lényeges kifogásokat emelhetünk a tervezet ellen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
