TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:

Teljes szövegű keresés

TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
TROMBITÁS ZOLTÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos, de meglehetősen száraz téma tárgyalását kezdte meg a mai napon a Ház, és mivel már sokadik felszólaló vagyok, igyekszem hosszú felszólalással nem büntetni az itt még kitartó képviselőtársakat. Igyekszem rövidre fogni a mondanivalómat, és ezért helyenként csak távirati stílusban próbálok hozzászólni a törvényjavaslathoz.
Egy jó házszabálynak tudnia kell biztosítani a Ház olajozott működését, minden képviselőnek az egyéni képviselői jogait, az ellenzék jogait, anélkül természetesen, hogy mindez obstrukcióra adna lehetőséget.
Amikor 1990-ben először ültünk itt össze, minden párt és minden párt parlamenti frakciója véleményem szerint határozottan olyan állásponton volt, hogy szükség van egy új Házszabályra, amely átfogóan rendezi ezeket a problémaköröket. Sajnos, az új Házszabály kidolgozása nem sikerült. Jó fél éve született meg az a megállapodás, amelyik a frakciók között jött létre annak érdekében, hogy a jelenlegi Házszabályon a minden frakció által elfogadott lényeges pontokon olyan módosításokat alkossunk meg, amelyekkel javítani lehet a Parlament működését, és bizonyos garanciákat lehet még beépíteni a Házszabályba. Ez az eddigi legátfogóbb módosítási csomag, amely jelentősen érinti a Ház tanácskozási rendjét.
Mik is a legfontosabb indítékok, amelyek szükségessé tették e csomag létrehozását?
Két területre bontanám ezeket; az egyik az, hogy vannak rendezetlen, nem kellően szabályozott kérdések a jelenleg érvényes Házszabályunkban. Sokszor hosszas ügyrendi viták — amelyekre mindannyian emlékszünk a Ház eddigi működése során —, többször a szünetekben összehívott ügyrendi bizottsági ülések mutatják, hogy ilyenek vannak. Ezeket részint a házbizottság, részint az ügyrendi bizottság állásfoglalásai próbálták áthidalni több-kevesebb sikerrel.
A másik az, hogy több területen rossz parlamenti gyakorlat alakult ki, ennek pedig gátat kell szabni. Ezek a rossz gyakorlatok: a rendkívül hosszas szavazási procedúrák vagy a rendkívül káros napirend előtti hozzászólások.
A választási kampány beszűrődése a Parlamentbe valószínűleg nem kerülhető el. Ahogy közeledik a választások megtartása, a Parlament egyre inkább vitatkozó fórummá fog átalakulni, amit szerencsés lenne elkerülni. Tehát e szabályozással is meg kell próbálni gátat szabni az ilyen kísérleteknek.
Jelenleg a napirend előtti hozzászólások lehetősége alkalmat biztosít arra, hogy bármilyen indokolatlan kérdéssel a Ház elé lehet jönni és megpróbálni magamutogató módon vitát gerjeszteni. Itt persze szembekerülnek az egyéni képviselői jogok és a Ház hatékony működése. Az egyéni képviselői jogok abszolutizálása helyett, a képviselői munka biztosítása mellett azonban a Parlament olajozott működése az elsőrendű cél.
Természetesen szükséges az ellenzéki jogok biztosítása a mindenkori kormányzattal szemben.
A javaslatok nyomán — amelyeket előterjesztett az ügyrendi bizottság — jelentősen átalakult a tanácskozási rend a Parlamentben. Jelentősen nőnek a bizottsági jogok. Ezek főleg három területen lesznek érezhetők: így a kivételes eljárásban a módosító indítványok fölötti végleges döntés a bizottságok kezébe kerül, a szokásos eljárásban a módosító indítványok döntő része felett a döntés meghozatala a bizottságokhoz kerül és az önálló indítványok többségének beterjesztési lehetőségéről is a bizottságok fognak dönteni. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a bizottságoknak általában szélesebb körű lehetőségei vannak, mint a magyar Parlament bizottságainak.
Bejczy Sándor képviselőtársam hozzászólásában feltett egy kérdést, amire, hogy ne maradjon válasz nélkül, magam igyekeznék válaszolni, azért is, mert én találtam ki azt az adott pontot, amit a kérdésében felvetett. Ez pedig az volt, hogy mi az indoka annak, hogy a kétharmados törvények esetében bármelyik frakciónak lehetősége van a kérdést Ház elé vinni szavazásra akkor is, ha az a bizottságban nem kapott többséget, noha itt nyilván lényegesen kevesebb az esélye bármelyik frakciónak arra, hogy ezt elfogadtassa, hisz ha egyszerű többséget nem kapott egy bizottságban, nyilván a kétharmados többséget a Ház előtt még nehezebb megszerezni.
Nos, ez azért is van itt, mert jelenleg a Parlamentben az ellenzéknek lehetősége van arra, hogy a kétharmados — és természetesen minden — törvénynél is beterjessze a módosító indítványokat akkor is, ha azok kisebbségben maradtak a bizottságokban, de a kétharmados törvények esetében ez egy rendkívül fontos garancia, amiről nem kívánunk lemondani. Ugyanis nem arról van szó, hogy a módosító indítvány elfogadásra kerülhet, erre lát esélyt az a frakció, amely kívánja ennek beterjesztését, hanem arról van szó, hogy minden módosító indítványnál az eredeti pontról is szavazás történik. Abban az esetben, ha az ellenzék bizalmát ez a pont nem élvezi, akkor a módosító indítvány után másodszor az elnök felteszi szavazásra az eredeti indítványt, és ebben az esetben az ellenzéknek lehetősége van arra, hogy itt "lyukat" szavazzon a törvényben. Számunkra tehát ez egy olyan garancia, ami a kétharmados törvényeknél — ha sok esetben le is mondunk arról a jogunkról, hogy minden módosítási indítványunkat a Ház elé terjesztjük — nagyobb tárgyalókészséget fog eredményezni a kormánytöbbség részéről. Ehhez mi ragaszkodunk, amit az ügyrendi bizottság el is fogadott, és ez ezért került be a javaslatba.
Reméljük, hogy az életbe lépő módosításokkal jelentősen csökkenni fognak a hosszú szavazási menetek. Nem hiszem, hogy sokan visszaigényelnék ezeket a hosszú órákat, amiket a Házban szavazással töltöttünk, sokszor éjszakába nyúlóan.
Bizonyos kisebb súlyú kérdések eldöntése a Ház elnökének hatáskörébe fog tartozni. Talán erről itt még nem nagyon esett szó, és én ezt fontosnak tartom. Ezek a kisebb súlyú kérdések persze általában formális döntések, amelyekről — nézetünk szerint — felesleges volt a Háznak szavazni. Egy példát hogy említsek, ilyen az általános vitáról a részletes vitára való bocsátás, ami elnöki hatáskörbe kerül. Garanciák persze itt is vannak; amennyiben bármelyik frakció úgy gondolja, erről a kérdésről kérhet szavazást, de automatikusan ez az elnök hatáskörébe tartozik.
Néhány szót még a napirend előtti hozzászólásokról. Úgy gondolom, hogy a Parlament tekintélyének lejáratásához elsősorban ez az intézmény járult hozzá. Nagyon sok napirend előtti hozzászólást hallhattunk, amelyek mennyiségükben és minőségükben sem ütötték meg azt a szintet, amit a jelenlegi Házszabály is megkövetelne, hiszen — Tölgyessy Péter is említette — a jelenlegi Házszabály is igen szűkre szabná a lehetőségét ezen napirend előtti hozzászólásoknak. Csak rendkívüli fontosságú, országos jelentőségű kérdésben lehetne ilyen eszközzel élni, azonban, sajnos, a kialakult rossz gyakorlat — némi házbizottsági korlátozás ellenére is — azt mutatta, hogy szinte minden kérdés rendkívüli és országos jelentőségűnek minősült.
A FIDESZ parlamenti frakciója körülbelül másfél évvel ezelőtt egy Házszabály-módosítási tervet nyújtott be, ennek a lényege akkor a napirend előtti hozzászólások korlátozására vonatkozott. Sajnos, bár többséget kapott, de a kétharmadot akkor nem sikerült megszerezni ennek a javaslatnak, és így ezt leszavazta a Ház. Örömmel tapasztaltuk, hogy az ügyrendi bizottság felmelegítette ezt a javaslatot, és így ismét a Ház elé kerülhetett.
A benyújtott határozati javaslat néhány pontjában a kialakított gyakorlatot igyekszik kodifikálni. Sok vitát váltott ki régebben is a hatályos Házszabályunk 47. szakaszának (2) bekezdése, amely korlátlan lehetőséget biztosít a mindenkori többség számára egy vita bármikori lezárására.
(17.40)
Volt is erre néhány példa akkor, amikor a többség számára rendkívül kényelmetlen volt a vita menete, azonban azt az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ezt nem alkalmazta túlzottan a többség, tehát önmérsékletet gyakoroltak ebben a kérdésben. Azonban a kérdés szabályozásánál ide is biztosítékokat kell beépíteni.
Katona Béla képviselőtársam szólt arról, hogy az időkeretek és a hozzászólások korlátozása vagy ezek szabályozása nem éppen nyerte el az ő tetszésüket, de el tudja fogadni ezt a lépést. Mi azért tartottuk ezt fontosnak, mert így a 47. § (2) bekezdéséhez kiépülnek azok a garanciák, amelyek számunkra fontosak, és azt hiszem, hogy a parlamenti ellenzék számára mindig is fontosak lesznek.
Két módon rendezi a benyújtott javaslat, egyrészt egy időkeret-felosztással, és az időkeret-felosztás előre meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján jól és igazságosan elosztható az idő mindenki számára jól átláthatóan. A másik pedig: amennyiben nem időkeretben történik a vita, abban az esetben egy esetleges vitalezárás után is még minden frakciónak lehetősége van arra, hogy a véleményét egyszer kifejtse.
Tisztelt Ház! Új Házszabályra hiába vártunk, még ezen átfogó módosítási csomag is igen későn került a Ház elé. De talán nem baj ez. Ha rögtön hozzáfogtunk volna az új Házszabály kialakításához, megalkotásához, akkor rengeteg olyan hibát elkövethettünk volna, amit talán most e módosító csomagnál nem teszünk. Több mint hároméves működésünk tapasztalatait belefoglalhatjuk ebbe a módosítási csomagba.
Én, sajnos, nem vagyok arról meggyőződve, és ezt egy régebbi Házszabály-vitán el is mondtam, hogy ha nagyobb módosításokba kezdünk e régi Házszabály kapcsán, akkor új Házszabályt lesz képes alkotni a Parlament. Bár a frakcióvezetők elfogadtak egy megállapodást, hogy még e Parlament egy új Házszabályt alkosson meg, ami majd a következő Parlamentre hatályosul csak, azonban én azt hiszem, ennek a csomagnak az elfogadásával ennek az esélye a jó szándék ellenére is meglehetősen lecsökken. Tehát azzal kell számolnunk, hogy a következő Parlament is még e régi szabályok alapján fog dolgozni. Igyekezzünk tehát, hogy ezek a szabályok lehetőleg a legalkalmasabbak legyenek arra, hogy egy többpárti Parlament továbbra is jól és hatékonyan tudjon működni.
Mindezeket összefoglalva a FIDESZ parlamenti frakciója a benyújtott módosítási csomagot támogatja. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem