KÁDÁR PÉTER, a környezetvédelmi bizottság előadója:

Teljes szövegű keresés

KÁDÁR PÉTER, a környezetvédelmi bizottság előadója:
KÁDÁR PÉTER, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr, doktor nélkül is. A környezetvédelmi bizottság megvitatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, és azt 7 igen, 3 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak.
A bizottságban egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy nagy szükség van a területfejlesztési támogatások rendszerének elvszerű kialakítására, a területfejlesztési politika különböző szempontjainak rendszerezésére, a tárcák ilyen tevékenységének, valamint a források és az igények országgyűlési határozatban való összehangolására, mint azt a tárcát képviselő Szaló államtitkár úr előadta a bizottságnak.
A határozati javaslat most folyó vitáját többirányú munka előzte meg: egyrészt az Országgyűlés megalkotta az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvényt, amelynek VII. fejezete meghatározta a területfejlesztési alap rendeltetését. Ennek megfelelően a kedvezményezett területi besorolás feltételrendszerét az Országgyűlés 3 évre határozza meg, a Kormány pedig évenként készíti el annak rendeleti jegyzékét. Másrészt működik a céltámogatási rendszer, annak kiegészítő kerete, amely összhangba hozandó a területfejlesztési alappal. Továbbá az elmúlt két évben a kormányzat térségi válságkezelő fejlesztési és felzárkóztatási programokat dolgozott ki, amelyekről a miniszter úr már említést tett, és amelyek a határozati javaslatban foglaltaknak megfelelően arra hivatottak, hogy Kelet-Magyarország esélyeit javítsák a felzárkóztatásra. Így került sor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Békés megyére, valamint folyik Hajdú-Bihar megye fejlesztési programjának a kidolgozása. Végül magának a javaslatnak a megfogalmazását megelőzte az a minisztérium irányításával a Központi Statisztikai Hivatal által végzett előkészítő munka, amely a korábbi térségi statisztikai mutatók felülvizsgálatát eredményezte.
A javaslatban szereplő támogatási irányelvek és a kedvezményezett területi besorolás feltételei a javaslat indoklása szerint azokra a mutatókra, vizsgálati módszerekre és — csúnya szakkifejezéssel — lehatárolásokra építenek, amelyek a tárcák és az önkormányzatok észrevételeit is tükrözik.
A bizottsági vita során elhangzott, hogy nem késett-e el máris a területfejlesztés egységes szabályozása, és miniszter úr megfontolásra ajánlott javaslatát a bizottság előadójaként én is tudom támogatni, a gyors elfogadást, továbbá hogy mennyire megbízhatóak, valóságkövetők a figyelembe vett mutatórendszerek, így például az úgynevezett pontértékeléses módszer. Több felszólaló ellentmondást tapasztalt az érzékelhető térségi elmaradottság és a javaslat mellékleteiben és függelékében feltárt adatok között. Felvetődött annak a problémája, hogy adott esetben a település vezetőinek ügyessége mutatja ki a település elmaradottságát, nem pedig a tényleges helyzet. Szaló államtitkár úr és a javaslat egyaránt elismerte, hogy a nemzeti össztermék térségi részesedésarányai még feltáratlanok, részben az eszközrendszer hiánya, részben a mozgásban lévő, gyökeresen átalakuló gazdasági szerkezet miatt.
Felvetődött az a kérdés, hogy nem kellene-e újabb szempontokkal kiegészíteni az elmaradottság meghatározását, így például a tömegközlekedés, a csatornahálózat, valamint a vállalatok jövedelmezőségének és a gazdálkodók arányának mutatóival. Mások szerint a javaslatnak fokozottabb mértékben figyelembe kellene vennie a környezetvédő közművek és technológiák alkalmazását, szükséges az elmaradott térségekbe telepítésük támogatása — erre egyébként az előterjesztés tartalmaz utalást.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a területpolitika olyan kormányzati feladat, amelynek lehetőleg minél pontosabb mutatórendszerekre kell épülnie, illeszkedve a hatékonyság, az ösztönzés és a gazdasági megalapozottság szempontjaihoz, a szociális piacgazdálkodás követelményeihez. A bizottság többségi véleménye szerint a javaslat ennek megfelel, még akkor is, ha módosításokkal javítható az előterjesztés. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem