PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1992. évi LXXXIII. törvény a területfejlesztési alap rendeltetésével összhangban úgy rendelkezik, hogy a támogatási irányelvekről, valamint a kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről az Országgyűlés 3 évente határozatot hoz, és a feltételeknek megfelelő kedvezményezett területek jegyzékét pedig a Kormány állapítja meg.
Jelen előterjesztés tehát a területfejlesztési támogatások irányelveire és a kedvezményezett területi besorolás feltételrendszerére tesz javaslatot. Sajnos, igaz a megállapítás: Kelet- és Nyugat-Magyarország között jelentős fejlődési különbség mutatkozik. Ennek számos oka van, kezdve a szocialista ipartelepítés fogyatékosságaitól, rossz meggondolásaitól az infrastrukturális feltételek hiányán át a képzettségben mutatkozó elmaradottságig. Ezek bővebb taglalásának itt és most túl sok értelme nincs, inkább az elmaradott térségek felzárkóztatásával kell foglalkozni, hiszen az ország fejlődésének egyik lehetősége ez.
Tehát azzal, hogy 1993 és '95 között az országrészek, a különböző térségtípusok közötti hátrányos fejlődési különbségek, esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kell törekedni, s mérsékelni kell az átalakulás során felerősödött különbségeket Kelet- és Nyugat-Magyarország között. Ugyanis a regionális adatok tükrében egyértelműen kiviláglik, hogy a gazdaság és a külső környezet átalakulása, a szocialista ipar leépülése, a mezőgazdasági nagyüzemek csődje, az északkeleti országrészt sújtják erősebben.
Mint ahogy a tervezethez mellékelt grafikon is mutatja, ebben a térségben a legnagyobb arányú a munkanélküliség, az új típusú szervezetek magántulajdonon alapuló kialakulása alacsony ütemű, s a gazdálkodó szervezetek összességében veszteségesek. Ezek alapján a területpolitikának a regionális válságkezelésre, a depressziós környezetek gazdasági talpraállítására, a legelmaradottabb régiókra koncentráló szelektív infrastruktúra fejlesztésére, a legsúlyosabb helyzetben lévő térségek reorganizációjára kell jelentős hangsúlyt fektetni.
Ehhez természetesen — miképpen a tervezet is rávilágít — a már különböző eszközrendszereket fel kell térképezni, s össze kell hangolni, mivel látni kell, a területfejlesztési alap determináltsága szűk mozgásteret ad, tehát mindenképpen a fellelhető és bevonható forrásokhoz lehet a tervezet célja megvalósításához szükséges területet biztosítani.
Egyetértünk azzal az elképzeléssel, amely szerint az átalakulás során a leginkább kedvezőtlen helyzetbe jutott Kelet-Magyarország megyéinek fejlesztési, felzárkóztatási programjaira koncentrálva kell a területfejlesztési alap felhasználását tervezni.
Meglátásunk szerint is csak akkor várható elmozdulás a felzárkóztatás irányába, ha mind a megyei és települési önkormányzatok, mind a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek bevonásával létrejönnek a regionális tanácsok, s ők határozzák meg saját térségük fejlesztését, céljait. Nekik kell tudniuk eldönteni, merre akarnak elindulni.
A területi elmaradottság szintjének mérésére véleményünk szerint is alkalmas a területi GDP mutatója. Meghatározásához azonban elengedhetetlenül szükségesnek ítéljük meg a magyar statisztikai nyilvántartási rendszer kiépítését, illetve továbbfejlesztését. Az elmaradottság meghatározásához javasolt mutatók körét javasoljuk kibővíteni a területen működő gazdálkodóegységek jövedelmezőségi mutatójával, és úgy gondoljuk, ez a jelzőszám a még pontosabb elemzés elkészítését teszi lehetővé.
Tisztelt képviselőtársaim! Úgy látjuk, a felzárkózás, illetve a felzárkóztatás csakis az adott térségek teljesítőképességének fokozásával érhető el. Aki ismeri a Kormány Kelet-Magyarország megyéinek fejlesztésére vonatkozó határozatait, az tudja, hogy a fejlesztési programok már elkészültek, s megvan a kilábalás stratégiája. Az előttünk fekvő országgyűlési határozat mind a Kormány, mind a szaktárcák, mind pedig az adott területek elképzeléseinek egyetértésével találkozik, s véleményünk szerint hatékonyan szolgálja a bevezetőben megfogalmazott célok megvalósítását.
Ennek alapján a kisgazda-frakció és a magam nevében is jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek e határozati javaslat elfogadását, hisz arról van szó, hogy megindul egy fejlődés az ország különböző részein, éppen ott, ahol elmaradottság mutatkozik, és ez egyben munkahelyteremtő lehetőségeket biztosít az emberek foglalkoztatása tekintetében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
