ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független)
ILKEI CSABA, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló törvény ezen módosítása abból indul ki, hogy ma az illeték költségátalány jellege nem funkcionál, dinamikusan emelkedik a bírósági ügyek száma, köztük a bonyolult, nehéz megítélésű, költségigényesebb ügyeké. Tehát a bírósági eljárási illetéknek részben vagy egészben fedeznie kell az eljárásra fordított költségeket, szűkíteni az indokolatlan kedvezményeket és mentességeket, és ösztönözni kell a feleket az eljárás minél korábbi, költségkímélő befejezésére, az egyezség mielőbbi megkötésére.
A módosítás ezt a célt - finoman szólva - nem minden tekintetben képes kielégíteni. Sőt, mivel az állami feladat ellátása során egyszerre törekszik a bevétel jelentős növelésére és a bíráskodás terhei csökkentésére, úgy vélem, vét az arányos közteherviselés alapvető követelménye ellen, megnehezíti a jogkereső állampolgárok dolgát, közülük is elsősorban a kis jövedelműeket sújtja, az úgynevezett alsó középosztályba tartozókat, akik a személyes költségmentesség határán éppen átesnek, de az új illetéktarifa megfizetésére már képtelenek lesznek.
(16.10)
Igen félő, hogy a drasztikus emelés a jogon kívüli utak, eszközök és módszerek keresése felé tereli az igazságukat keresők érdeklődését, és nem a bíróság fog elégtételt adni, hanem - fájdalom - az utca, az önbíráskodás, az erőszak. A jogi ellehetetlenülés, az anarchia pedig mindig a bérelt igazságtevőknek kedvezett, tisztelt képviselőtársaim.
A mértékvesztés ott kezdődik, amikor az első fokú peres eljárásban a perérték 6%-ának megfelelő illeték maximumát a korábbinak mintegy hatszorosára, 2 millió forintra tervezik felemelni.
Kirívó a polgári bíróságok fellebbezési ügyszakának illetékemelése; 100%-kal: az eddigi 3%-os kulcsról 6%-osra. Indokolatlan ez a módosítás, hisz a másodfokú eljárások jó része lényegében egy tárgyalással befejezhető, ha viszont hosszabbra nyúlik, annak oka az esetek túlnyomó többségében az első fokú bíróság hiányos döntése - így a többletmunka költségeit nem lehet áthárítani a jogkereső közönségre a 6%-os illetékkulcs bevezetésével. Nem szabad pusztán azzal csökkenteni a fellebbezések számát, hogy az életviszonyokhoz képest sokak számára megfizethetetlen mértékben emelik az illeték összegét.
Csúcsnak számít, tisztelt képviselőtársaim, a csatlakozó fellebbezés 300 forintos illetékének csillagászati mértékű emelése: 1 egész millió forintra, azaz 3333-szorosára. Ugyancsak megkérdőjelezhető az illeték duplájára emelése felülvizsgálati kérelem esetén. Ebben az eljárási szakban nem hárul jelentős munkateher a bíróságra: a keletkezett iratok felülvizsgálata történik bizonyítás felvétele nélkül - következésképp reális volna az eddigi 3%-os kulcs megtartása.
Igen vitatható a polgári peres eljárásban fizethető illeték maximumának, az eddigi 300 000 forintnak a felemelése 2 millió forintra.
Teljes mértékvesztés és elfogadhatatlan túlzás a fizetési meghagyásos eljárásban az eddigi 150 000 forintos felső határ emelése 1 millió forintra. Ha valami, hát ez tényleg nem a jogkereső közönség érdekeit szolgálja, hiszen ebben az eljárásban nekünk, ügyfeleknek kell a nyomtatványt kitölteni, a bíróságnak csupán annyi a dolga és nem több, hogy ráüsse a pecsétet, aláírja, és kiküldje az ellenérdekű félnek - majd, jogerő esetén, értesítse a jogosultat. Egy ilyen nem peres eljárásban példátlanul nem kívánatos a 850000 forintos drágítás.
De csődbe menni sem lehet ingyen, még akkor sem, ha a szerencsétlen vállalkozónak már az utolsó fillérjét is kivették a zsebéből. A jogalkotó kapva kap az eddig illetékmentes felszámolási és csődeljáráson, és illetékfizetési kötelezettséget ír elő, holott itt valójában nincs pervesztes, legfeljebb az eljárás befejezésekor a hitelezők az illetékkel csökkentett összeghez jutnak majd hozzá.
Elgondolkodtató: tízszeresére emelni a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési illetékét, 15000 forintról 150000 forintra.
Aggályos az illetékfizetés előírása a munkaügyi vitákban is, ahol ma pervesztesség esetén sem merül fel ilyen kötelezettség.
A végrehajtási illeték javasolt maximuma hat és félszeres emelést takar.
Érdekes, ami az életbeléptetést illeti: a módosítás a közlönyben történő megjelenést követő harmincadik napon lépne életbe. Célszerűnek mutatkozik, hogy egy ilyen jelentős jogszabály-változtatás a hó első napján lépjen életbe, tehát a közlöny megjelenését követő harminc nap eltelte utáni teljes hónap első napján - példával is élve: ha május 26-án jelenik meg a közlöny, akkor július 1-jén.
Tisztelt Ház! A végszavazás előtt szeretném nyomatékkal felhívni szíves figyelmüket arra: nem lehet cél az igazság keresésének olyan mértékű drágítása, amely elérhetetlenné teszi az igazságszolgáltatást a jogkereső választópolgár számára.
Az igazságügy - divathullámokhoz csatlakozva - nem piacosodhat úgy, hogy az igazság maga válik áruvá, melynek adásvétele a bíróságokon zajlik, a konjunkturális viszonyokhoz igazodó áron, amit egyesek meg tudnak fizetni, mások viszont nem. A bíróságok tartózkodni szoktak - még manapság is - a nem életszerű érvek, indokok elfogadásától. Törvényalkotóként tartózkodnunk kellene attól, hogy az életben ellehetetlenült, tartósan súlyos anyagi gondokkal küszködő állampolgárok tömegeit a jövőben távol tartsuk igazságuk keresésétől. Ezért nem javaslom, tisztelt Országgyűlés, ezen tervezet akceptálását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) (Boros Lászlót Trombitás Zoltán váltja fel a jegyzői székben.)
