SALAMON LÁSZLÓ, DR. a kivételes eljárásban eljáró bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. a kivételes eljárásban eljáró bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR. a kivételes eljárásban eljáró bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Becker államtitkár úr az imént az expozéjában bizottságunk munkáját is érintette. Valóban, az alkotmányügyi bizottság a kivételes eljárás során - mely a bizottságokra a szokásosnál nagyobb felelősséget ró - igyekezett aprólékosan, mindenre kiterjedően, minden körülményt kellő súllyal mérlegelve kialakítani álláspontját és előkészíteni a kivételes eljárással a törvényjavaslat mostani plenáris tárgyalását és elfogadását. A törvényjavaslattal kapcsolatosan utalnom kell a megérthetőség kapcsán arra a, talán jogászok által kevésbé ismert tényre, hogy a peres illetékek számításának a módja általában a százalékos számítási kulcshoz igazodik, tehát a törvény meghatározza, hogy milyen eljárásban milyen mértékű százalékos kulcs alapján kell a pertárgy értékének figyelembevételével a peres illetéket megállapítani. Ezeknél a százalékos illetékkulcsoknál a törvényjavaslat minimális és maximális összegű illetéket is megállapít.
Peres illetékmegállapítási technika még az eszmei pertárgyérték összegének a fogalma, vagyis azon perek értékének a megállapítása, mely perek tárgyát képező értékek pontosan összegszerűségben nem határozhatók meg, lévén ezen pereknek a tárgya eszmei kérdések. Ezeket a törvény - korábban is és a jelen megoldás is - egy meghatározott összeg megjelölésével rendezi, és utána ez az összeg képezi a százalékos illetékkiszabás alapját.
A törvényjavaslattal kapcsolatosan a kritikák iránya azt kifogásolta általában, hogy a százalékos illetékkulcs mellett a törvényjavaslat által előirányzott maximális tételek túlzottan magasak voltak. Azok tehát, akik vitatták a törvényt, elsősorban ebből az irányból vitatták, továbbá kritika és kifogás érte egyes eszmei perértékek összegét is; azt a bizottságban többen is magasnak és indokolatlannak érezték.
A törvényjavaslattal kapcsolatosan négy képviselőtársunk terjesztett elő egy vagy több módosító javaslatot. A legtöbbet Török Ferenc képviselő úr, mellette Mészáros István, Vastagh Pál és Békesi László képviselő urak terjesztettek elő módosító javaslatot. Végül is a bizottság mindazokat a módosító javaslatokat, amelyek most a Ház elé kerülnek valamilyen formában, az elnök úr által már említett számú jelentésben, a 11966-os számú jelentésben tárja az Országgyűlés elé, és minden egyes kérdéssel kapcsolatban véleményt nyilvánított, és ez képviselőtársaim rendelkezésére áll.
Összefoglalva az alkotmányügyi bizottságban kialakult vitát, el kell mondanunk, hogy a képviselői kritikák - amikről én is itt beszámoltam - bizonyos mértékig, a bizottság megítélése szerint, indokoltak voltak. És valóban - ahogy Becker Pál államtitkár úr az imént említette - egy konstruktív, egy elfogadható, egy olyan, a megegyezés irányába ható munka folyt a bizottságban, melynek eredményeként olyan módosító javaslatok születtek végül az említett négy képviselőtársunkon kívül az alkotmányügyi bizottság által is néhány esetben, melyeknek a célja megfelelő mértékű illetékek megállapítása volt, olyan illeték, amely mindkét követelménynek egyaránt eleget tesz. Eleget tesz annak is, amiről az államtitkár úr említést tett, elsődlegesen és elsősorban arról, hogy az illetékbevételek az igazságszolgáltatás költségeit fedezzék, de eleget tegyen annak a követelménynek is, hogy az illetékek olyan mértékben legyenek megállapítva még a maximált esetekben is, melyek a jogkereső közönség jogvédelmének a biztosítását ne veszélyeztessék, vagyis ne azzal a negatív hatással járjanak, hogy ne tudjanak jogaikban sértett állampolgárok, jogi személyek, más jogkereső jogalanyok bírósági védelmet kérni.
Azt még hozzá kell tennem az előadottakhoz, hogy a kritikával érintett tételek számszerűen nem igazán jelentős számú jogalany érdekeit érintették volna, ha maradtak volna ezek a kifogásoltan magas mértékű illetékek.
(15.10)
A bizottság azonban abból indult ki, hogy egyetlenegy jogalany, egyetlenegy állampolgár, egyetlenegy érdekelt sem hozható abba a helyzetbe, hogy az illeték magas volta miatt ne tudja jogait a bíróság előtt érvényesíteni.
Tisztelt Országgyűlés! További részletekbe nem kívánok belebocsátkozni, mert, mint említettem, a jelentésünkben valamennyi képviselői javaslat és bizottságunk azzal kapcsolatos állásfoglalása megtalálható. Ebben a végére bizottságunk, illetve a módosító javaslatot előterjesztő képviselők - talán egy-két esetet kivéve - olyan közös álláspontra jutottak, ahol teljes egyetértés alakult ki az alkotmányügyi bizottság, a Kormány képviselője, illetve a módosító javaslatot előterjesztő képviselő között. Mondom: egy-két kivételt leszámítva ez a helyzet alakult ki.
Egészében véve az alkotmányügyi bizottság az általa támogatott módosító javaslatokkal, illetve az általa előterjesztett módosító javaslatokkal együtt a Kormány előterjesztését elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
