HORVÁTH MIKLÓS, DR. (MDF)
HORVÁTH MIKLÓS, DR. (MDF)
HORVÁTH MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudomásul veszem a törvénytervezet indoklásában az előterjesztő azon érvét, hogy az áfa módosítására azért van szükség, hogy a költségvetést hosszú távra stabilizálja.
Elfogadom a kétkulcsos áfa azon indoklását, hogy ezzel közelítsünk a nyugati rendszerű áfa-megoldásokhoz.
Egyetértek, az áfa mint adónem a legkönnyebben kezelhető, könnyen behajtható, és ha lehet egy adóról azt mondani, hogy igazságos, akkor ez az, mert a fogyasztáshoz kapcsolódik.
Ez a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy újragondoljuk bizonyos termékek és szolgáltatások áfa-kulcs alá sorolását. Ennek az újragondolt áfa-kulcsnak a gazdaság egy szegmensére, nevezetesen a turisztikai iparágra történő hatását szeretném röviden vizsgálni, s ezzel kapcsolatosan nyújtottam be több módosító indítványt is.
A turisztikai iparág magában foglalja a szállítást, a szállásadást, az élelmezést és egyéb más szolgáltatásokat is. Fejlődése feltétlenül indokolt az elkövetkezendő időben. A világ gazdaságában a turizmus az az iparág, amely 1992-ben 3,5 trillió USA-dollárt termelt, s ezzel megközelítette az egész világ hadiipari termelési értékét.
Ebben az ágazatban dolgozik ma a munkaképes emberek minden tizenötödikje. Európában a turizmus még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a világ piacának 70%-a itt realizálódik. Az európai országok átlagában a GDP 6,5%-át ebben az ágazatban termelik meg. A foglalkoztatottak 10%-a a turizmusban tevékenykedik, és az összes befektetések 7,5%-át vonzza ez az ágazat.
Előrejelzések szerint az elkövetkezendő 10-15 évben a turizmus fejlődése következtében a bevételeiket megduplázhatják.
Magyarországon évek óta széles körben közgazdászok, kormánytényezők, idegenforgalmi szakemberek megfogalmazzák azt, hogy a turizmus lehet az az ágazat, amely a nemzetgazdaság húzóágazatává válhat. Alapvetően segítheti a termékszerkezet-átalakítást. Rendkívül fontos szerepet tölthet be a területfejlesztésben, hiszen olyan területeket tud bekapcsolni a gazdaság vérkeringésébe, amelyek egyébként nem kerülnének be. Munkahelyeket teremt, mégpedig egyheted költséggel, mint egyéb más iparág. Multiplikáló hatása van, ez azt jelenti, hogy minden új idegenforgalmi munkahelyhez két egyéb iparági munkahely csatlakozik. Hatással van a gazdaság keresletére is, ezt körülbelül 20-30%-ban tudja befolyásolni vagy közvetlenül vagy közvetve.
Köztudott, hogy a világban recesszió van, Magyarországon különösen, és küszködünk a gazdasági átalakítás rendkívül nehéz problémáival. Ennek ellenére 1992-ben a turizmus 1,2 milliárd USA-dollárt termelt, melyből 539 millió az aktívum. Az előző évhez képest 23%-kal növelte a bevételeit. 1992-ben Magyarországon 33,5 millió idegen állampolgár lépte át határainkat, amelyből 20 millió volt turista, 8 millió kiránduló és 5 millió átutazó. Az előbb említett bevételekhez ha hozzászámítjuk még a feketegazdaság bevételeit is, akkor 1992-ben - szerény számítások szerint is - az idegenforgalom valutáris bevételei elérték a 3 milliárd USA-dollárt. Ehhez jöttek az utóbbi időben erősen csökkenő belföldi vendégforgalom bevételei.
A turizmus gazdasági súlya az előbbi számítások szerint eléri a 8-9%-ot, mellyel megközelíti a magyar mezőgazdaság vagy a közlekedés és a hírközlés gazdasági súlyát. Mindezek a fejlődések ebben az ágazatban úgy mentek végbe, hogy nem figyeltünk oda, a spontán folyamatokat nem szabályoztuk, tehát tulajdonképpen maguktól.
Átgondolandó az, hogy egy tudatos turisztikai politikával, kisebb preferenciákkal az elkövetkezendő évekre milyen fejlődési kilátások vannak. Míg az elmúlt években azért volt országunk érdekes a külföldi számára, mert Magyarország volt a legvidámabb barakk, a szocialista tábor Svájca, a német-német találkozási lehetőség helye. Ez megszűnt. Ezért igenis egy olyan vonzó image-képet kell újból kialakítani ennek az országnak, hogy a turisták az elkövetkezendő időben is szívesen jöjjenek hozzánk.
Módosító javaslataim azt célozzák, hogy az elmúlt évben a turisztikai iparágból nagymértékű adókkal elvont jövedelem tovább ne csökkenjen. Lehetőséget adjunk az ágazatnak arra, hogy az elkövetkezendő időben megújuljon, beruházzon és nyereséget termeljen.
Ma a háromcsillagosnál alacsonyabb szálláshelyek esetében 6%-os az áfa. Az utazási irodák forgalmi adója 15%-os. A négy- és ötcsillagos szállodáké 25%.
Ha mi valóban elfogadjuk azt, hogy a turisztikai iparág ennek az országnak húzóágazata lehet, akkor az adóterheket tovább növelni nem szabad. Mert az áfá-n túl terheli még ezt az ágazatot az IFA-alap, amely a szálláshelyek forgalmának 1%-a, valamint a vendéglátó-bevételek 0,5%-a. Ezen túl még a helyi adók is, az idegenforgalmi adók és az iparűzési adó.
Az elmúlt időszakban az ágazat költségei 10-20%-kal, az energiaköltségek 20-40%-kal, az élelmiszer-alapanyag költségei 10-20%-kal növekedtek. Ha tovább növeljük az adóterheket, hagyjuk a meglévő költségeket, akkor óhatatlanul az következik, hogy ezen ágazat nyereségtermelő képessége megszűnik.
Javaslom, hogy a turisztikai ágazatra, tehát minden szálláshelyre, minden vendéglátásra és utazási irodák működésére is egységesen 10%-os áfa-terhet tegyünk. És ez a törvényjavaslat ne 1993. augusztus 1-jén vagy október 1-jén lépjen életbe, hanem 1994. január 1-jétől legyen hatályos. Tudniillik a kisvállalkozók, a panziók, a kempingek, az egy-három csillagos szállodák, amelyek a 6%-os áfa-terhet viselték idáig és ezen az alapon kötötték meg szerződéseiket az utazási irodákkal és a vendégeikkel, nem tudnák a szerződés felbontása nélkül ezeket a terheket továbbhárítani, és a létüket veszélyeztetné ez a helyzet.
(16.30)
Ugyanakkor az utazási irodák és a négy-öt csillagos szállodák 15%-os és 25%-os áfá-ját is év végéig fenntartanánk, és ezzel összességében a költségvetés különösebb deficitet nem szenvedne.
A világban számtalan példa volt arra, hogy értelmetlen, át nem gondolt emelések az ágazatban komoly veszteségeket eredményeztek. Például Svédországban 1990. június 1-jével bevezették a turizmuságazatra a 25%-os áfá-t, aminek következményeképpen 15%-kal csökkent a forgalom, s emelkedett az országban a munkanélküliség. Másfél év kellett, hogy elteljen ahhoz, hogy újból rádöbbenjenek arra, hogy ez az áfa-mérték magas, és visszacsökkentették 18%-ra. A világban vannak példák arra másutt is, hogy az értelmetlenül megemelt áfa-terhek azt eredményezhetik, hogy csökken a bevétel. Írországban, ahol 10%-ról 19%-ra emelték az áfá-t, majd kénytelenek voltak újból 12,5%-ra módosítani. És sehol sincs olyan a világban, ahol a turizmust ilyen mértékű áfa terheli. Franciaországban az áfa általában 18,6%-os, a turizmus esetében 5,5%-os; Belgiumban 19%-os, a turizmus esetében 6%-os; Nagy-Britanniában 16%-os, a turizmus esetében 6%-os; Hollandiában általában az áfa 18,5%-os, a turizmus esetében 6%-os.
Ezek a felsorolt adatok intenek bennünket arra, hogy átgondoltan döntsünk a turisztikai áfa-emelésről, mert hiszen a magyar turisztikai ágazat ezen az európai piacon kell, hogy életképes maradjon és versenyezni tudjon.
Az elmondott indokok alapján kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a módosító indítványomat, annak ellenére, hogy a bizottságok és a Kormány nem támogatják, támogassák. Köszönöm türelmüket. (Taps.)
