KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Túl vagyunk a közoktatási törvénytervezethez benyújtott közel nyolcszáz módosító indítvány bizottsági tárgyalásain. Ez az elképesztően magas számú módosító indítvány, valamint az a tény, hogy ennek közel 40%-át kormánypárti képviselők adták be, szintén bizonyítja azt, hogy ezek önmagukban is minősítik a törvénytervezetet.
Én most a részletes vita során a közoktatási törvénytervezethez benyújtott módosító indítványaim közül a legjelentősebbekről kívánok szólni. Mindenekelőtt a napközi otthonokról és a tanulószobákról, melyekkel elég szűkmarkúan bánik a törvénytervezet.
Az 53. § 3. pontja szerint az iskola a felügyeletre szoruló tanuló részére csak 14 éves korig köteles napközit, illetve tanulószobát biztosítani. Ehhez hasonlóan a 114. § 1/b. pontja az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé csak az iskolai oktatás első nyolc évfolyamán szervezett napközis foglalkozást és tanulószobát sorolja, a 9. és 10. évfolyamon - a 115. § 1/b. pontja szerint - már térítési díjat kellene fizetni. Az előbb említett 53. § 3. és 114. § 1/b. pontja között mindenekelőtt ellentmondás tapasztalható, hiszen előfordulhat, hogy egy tanuló betölti a 14. életévét anélkül, hogy a nyolcadik osztályt befejezte volna. Kérdezem: ilyen esetben tanév közben is megszüntethető lenne számára a napközi vagy a tanulószoba?
Érthetetlen és indokolatlan az a törekvés is, hogy a 9. és 10. osztályban megszűnjön a napközi és a tanulószoba ingyenessége. A törvénytervezet 26. §-ának 1. pontja világosan kimondja, hogy az általános iskolának tíz évfolyama van. A tankötelezettségről pedig azt mondja a tervezet 6. § 3. pontja, hogy annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. Mivel a törvénytervezet kimondja az ingyenes és kötelező alapiskoláztatás megvalósulását, s ez a tanköteles kor végéig, illetve a 10. évfolyam befejezéséig tart, így teljesen egyértelmű, hogy az ingyenes napközi és tanulószoba is eddig illesse meg a tanulókat. Módosító indítványaim egy része ennek értelmében az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások egész körét kívánja biztosítani a tankötelezettség, illetve az alapiskoláztatás teljes időszakában.
Tisztelt Ház! A közoktatási törvénytervezet 38. §-a lehetővé teszi, hogy a közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathasson. A tervezet szerint az ebből származó nyereséget, ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához használják fel, nem lehet elvonni az intézménytől. Ide vonatkozó módosító indítványommal azt kívánom biztosítani, hogy a nyereséget ne csak az alapfeladatok ellátására, hanem - legalább a nyereség egy részét - a haszonszerző tevékenységben részt vevő tanulók díjazására is felhasználhassa az iskola.
A szakképző iskolák többségében jelenleg is folyik olyan gyakorlati oktatás, amelynek során a tanulók szakoktatójuk irányítása mellett olyan termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek, amellyel anyagi bevételhez juttatják az iskolát. Mivel a szakképzési törvény szerint megszűnik az ösztöndíjrendszer, ezek a tanulók - bár termelő tevékenységet folytatnak, nem részesülhetnek semmilyen anyagi juttatásban. Ugyanakkor azok a szakmunkástanulók, akik a munkáltatóval tanulószerződést kötnek, legalább a minimálbér 10%-a mértékű havi pénzbeli juttatásban részesülnek. Módosító indítványom elfogadása azt tenné lehetővé, hogy megszűnjön, vagy legalábbis csökkenjen ez a megkülönböztetés, ami igazságtalan és hátrányos azon tanulók számára, akiknek a gyakorlati képzése az iskolában történik.
A tanulók érdekvédelmét szolgálja az a módosító indítványom is, melyet a törvénytervezet 76. §-ának 4. pontjához nyújtottam be. E törvényhely a tanulószerződést kötött szakközép-iskolai és szakmunkástanulók ellen folytatott fegyelmi eljárásról szól. A törvénytervezet szerint e fegyelmi eljárásba ilyen esetben be kell vonni az érdekelt munkáltatói érdek-képviseleti szervet. Az elmúlt két évben napvilágot látott számos közoktatási törvénytervezet valamennyi változatában még az szerepelt, hogy az ilyen fegyelmi eljárásokba az érdekelt munkavállalói és nem a munkáltatói érdek-képviseleti szervet kell bevonni. Ez teljesen logikus lenne, hiszen a tanulószerződést kötő tanulóra számos esetben a Munka Törvénykönyve vonatkozik, ezért biztosítani kell fegyelmi eljárás esetén a tanuló munkavállalói oldalról történő jogvédelmét is.
Az előttünk fekvő törvénytervezetben viszont szó sincs munkavállalói érdekképviseletről, ehelyett csak a tanuló munkáltatójának érdekképviselete venne részt a fegyelmi eljárásban. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársak, milyen törvény az, amely az olyan esetben, ha a tanuló munkáltatójával szemben követ el fegyelmi vétséget, csak a sérelmezett fél, a munkáltató érdekképviseletét tartja szükségesnek biztosítani a fegyelmi eljárásban, és a vétséget elkövetett tanulóét nem? Olyan ez, mintha egy bírósági eljárásban csak a felperes jogi képviselője vehetne részt, az alperest már nem illetné meg ugyanez a jog.
Módosító indítványommal azt kívánom törvényben rögzíteni, hogy a tanulószerződést kötött szakmunkástanuló ellen folytatott fegyelmi eljárásba be kell vonni a munkavállalói érdek-képviseleti szervet is. E módosító indítványomat a törvénytervezet előterjesztője az oktatási bizottság ülésén nem támogatta. Ez annál is inkább érthetetlen számomra, mert a szakképzési törvényhez dr. Szabó Lajos MDF-es képviselőtársam által hasonló témában benyújtott módosító indítványt a munkaügyi tárca támogatta. Az ő módosító indítványa szerint a szakmunkástanulót a gyakorlati képzés keretében megilletné az a Munka Törvénykönyvében biztosított jog, hogy - idézem: "a szakszervezet őt bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselje". Ez a Munka Törvénykönyvének 19. § 3. pontja. Úgy látszik, e kérdés megítélésében még hiányzik a művelődési és a munkaügyi tárca egyeztetése, mindenesetre jó lenne, ha ezen egyeztetés a két törvénytervezet szavazásáig azért megtörténne.
Tisztelt Ház! A közoktatás finanszírozásának a kérdésében két módosító indítványt adtam be. Az egyik az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét, az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés és a sportvetélkedők mellett a diáksportversenyeken való részvételre is ki kívánja terjeszteni. Arról van itt szó, hogyha a tanuló az iskola sportegyesületének a képviseletében különböző iskolák között versenyeken vesz részt, úgy a részvétel költségei ne a tanulót, illetve a szülőt terheljék. Azt hiszem, teljesen nyilvánvaló, hogy például egy megyei középiskolai kosárlabda-bajnokságban részt vevő tanulót az utazási költséggel, a nevezési vagy versenybírói díjjal, vagy a versennyel kapcsolatban felmerülő más kiadással terhelni nem szabad, hiszen ezek a tanulók az iskolájukat képviselik ezeken a versenyeken.
A másik módosító indítvány a közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulásról szól. A törvénytervezet a költségvetési hozzájárulás összegével a tankönyvtámogatás mellett csak az oktatási intézmény alapszolgáltatásainak ellátásához szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak illetményét és pótlékait kívánja biztosítani.
(12.40)
Ha az alapszolgáltatások ellátásához szükséges bérköltségeken kívül az iskola működésének minden egyéb költsége a fenntartóra hárul, úgy az oktatás feltételeit az önkormányzatok s egyéb iskolafenntartók képtelenek lesznek megfelelő szinten biztosítani. A következmény vagy az oktatás feltételeinek jelentős csökkentése, vagy a kiadások egy részének a szülőkre történő áthárítása lesz.
Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a szakképző intézmények fenntartói, mivel itt a legjelentősebb az anyag-, munkaeszköz-, gép-, korszerű technológia stb. költség.
A törvénytervezet, ha nem is mondja ki, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az állami finanszírozás a működési költségek egy részére is kiterjedne. Ezért módosító indítványomban azt fogalmaztam meg, hogy a költségvetési hozzájárulás összegének a bérek fedezetén túl biztosítani kell a szükséges működési költségeknek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányadát is.
Ha a művelődési tárca nem fogja támogatni, és a tisztelt Ház nem fogja megszavazni ezt a módosító indítványt, úgy elsősorban a szakképző intézmények, valamint a gimnáziumok és a kollégiumok növekvő finanszírozási terheit nem fogják bírni az önkormányzatok, s a működési költségek egy része a szülőkre lesz hárítva. Ez pedig tovább fogja növelni az amúgy is jelentős esélyegyenlőtlenséget, mert a gyerekek egyre nagyobb hányada fog kiszorulni a különböző iskolai szolgáltatásokból.
Tisztelt képviselőtársaim! Ez a probléma - amint arról már Jánosi György képviselőtársam is szólt - a szocialista frakció számára a közoktatási törvénytervezet egyik alapkérdése. Azon alapkérdések egyike, amelyek teljesülésétől függ a szocialista képviselőcsoport állásfoglalása a törvénytervezettel kapcsolatban.
Tisztelt képviselőtársak! Az általam elmondottak alapján kérem, támogassák módosító indítványomat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
