NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat két paragrafusáról szeretnék nagyon röviden szólni, az egyik az 52. § (3) bekezdése, amely arról szól, hogy a tanulók kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több az I-III. évfolyamon napi négy tanítási óránál.
Tekintettel arra, hogy az oktatási kormányzat szlogenjében - igen helyesen - a mindennapos testedzés szerepel, nagyon bízom abban, hogy ebbe a napi négy tanítási órába a testnevelés belefér. Mit mutat a gyakorlat? Azt mutatja, hogy az alsó tagozatos gyerekek általában nem kerülnek be a testnevelési foglalkozásra, nem kerülnek be tornaterembe, és meglehetősen alacsony szintű az ő foglalkoztatásuk. Jóllehet - és ezzel nem árulok el titkot - 6-10 éves korban a gyermekek a testi fejlődésnek a legdinamikusabb szakaszát élik, az alapvető koordinációs minták ebben a korban alakulnak ki, és ha ebben a korban nem adunk lehetőséget, nagyon helyesen, mindennapos testedzésre, gyakorlásra, akkor esetleg egy pedagógiai deficittel kell szembenézniük a gyerekeknek. Ez az első, amit szerettem volna megemlíteni.
Még csak annyit, hogy ehhez nem kell külön tanár, a tanítóképző főiskolákon megfelelő módszertani képzést kapnak a tanítók, tanítónők. Nem kell esetleg tornaterem, ott van az iskolaudvar, időnként a tanterem, ahol felfrissítő testedzés, játék lehetséges. Különösen ott, ahol van lehetőség, idő, hely, bízzuk ezt az iskolákra, az igazgatóra, a testnevelőtanárra, de adjuk meg a lehetőséget hozzá valamilyen formában a törvényben. Vagy pedig a Kormány, amikor kidolgozza az idevonatkozó részletes utasítását, ezt vegye figyelembe.
A másik pedig egy elutasított módosító javaslatom, amit nagyon szeretnék most - megragadom az alkalmat - értelmezni. A 114. § (1) bekezdésében az szerepel, hogy ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás, ezen belül az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés és sportvetélkedő. Első nekifutásra én azt javasoltam, hagyjuk el a sportvetélkedőt, és helyette alkalmazzunk házibajnokságokat. Ez világos, jól körülírt fogalom, tervezhető a sportágak és anyagi fedezet szempontjából is.
Amikor kértem, hogy a minisztérium képviselője indokolja meg, miért jobb a sportvetélkedő, mint a házibajnokságok, akkor azt mondotta, szeretnék ezt kiterjeszteni, hogy az iskola kiterjedtebb foglalkozást adjon. Ezért egy csatlakozó módosító indítványomban azt szerepeltetem, hogy iskolák közötti versenyek és bajnokságok. Nagyon remélem, hogy ezt már a bizottság és az előterjesztő elfogadja.
Csak azt szeretném megjegyezni - és ami miatt felszólalok -, a sportvetélkedő - ismétlem - a századforduló fogalma. Nem szerepel a sportlexikonban. Ennek a szakmának a tanára vagyok a Testnevelési Egyetemen, vigyázok arra, hogy tisztázatlan - mi úgy mondjuk, parazita - fogalmak ne kerüljenek be a törvénybe, és erre kértem az előterjesztőt, ha másért nem, ezért hagyja ki ezt a fogalmat, mert ez nem egyértelmű, és megadtam helyette a megfelelő helyettesítő fogalmakat.
A bizottság támogatta, az előterjesztő nem. Az volt a benyomásom, hogy presztízsszempontok miatt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
